Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 8176

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

A vérzsírok értékelése és kezelése a női életciklusok mentén

VARJAS Norbert

A szív- és érrendszeri betegségeket (CVD) vizsgáló klinikai kutatásokban rend­sze­rint felülreprezentáltak a férfiak, és gya­kori, hogy a nemzetközi ajánlásokban is csak kevés adat áll rendelkezésre a nemek közti különbségeket illetően. Az irányelvek általános ajánlást fogalmaznak meg a nők lipidcsökkentő kezelésére vonatkozóan. A szemlézés a normál hormonális változások és a lipidek kapcsolatára összpontosít a női életciklusok mentén, magába foglalva a nem specikus rizikófaktorokat, a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. OKTÓBER 01.

Környezeti tényezők jelentősége a sexualis bűncselekményekben

DR. VARGHA Miklós, DR. SZILÁRD János

A sexualitas functioját a szerzők a régebbi egyoldalú szemléletek helyett hármas feladatban látják: fajfenntartás-partnerfunctio-szociális együttélés szabályozása. A criminalitas eseteiben az elemzést ilyen complex szemlélet alapján kellene megkísérelni. A sexualis bűncselekmények létrejöttében számos környezeti tényező is szerepel. Ennek több csoportját példákkal szemléltetik. Különösen a kora gyermekkor, a kritikus életszakaszok idején ért behatások, az alcohol, a szociális tényezők... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. OKTÓBER 01.

Adatok a subdominans parietalis lebeny laesióinak tünettanához: az opticus rendszer, testvázlat és motorium szerveződésének összefüggései

DR. TEMESVÁRI Péter

16 éves jobbkezes betegnél jobb oldali parietalis laesio következtében b. o. homonym hemianopia, vestibularis hypaesthesia, ab. o. végtagok hypotoniája, atrophiája, minimalis latens paresise, ab. testfélen minden érzésféleség zavara (legkifejezettebben a posturalis sensibilitásé) állott fenn. A szem kontrollja mellett a bal testfél motilitása közel tökéletes, a térbeli orientatio ép, testvázlat-zavar nincs. Az optikai kontroll kikapcsolásával reversibilisen, tetszés szerint kiváltható a b.... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. OKTÓBER 01.

Elektrophysiologiai adatok a Charcot-Marie-Tooth- és Friedreich-kórban észlelt peripheriás idegkárosodások értelmezéséhez

CLAES C., JACOBS K., F. Mechler

Charcot-Marie-Tooth anyagunk klinikai és elektrophysiologiai adataiból az alábbi következtetések vonhatók le: 1. A familiáris esetekben a betegség autosom dominans módon öröklődik; gyakoribb férfiakon. 2. Kétségesnek látszik az izolált peripheriás idegérintettség. A legtöbb esetben elülsőszarvi károsodás is feltételezhető. 3. A familiaris és a sporadikus esetekben a károsodás localisatiója és súlyossága azonos. 4. A spinalis és a „neuronalis" forma klinikai megjelenése és elektrophysiologiai... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

A psychologiai tesztek alkalmazása az elmeszakértői vélemény kialakításában

DR. PETHŐ Bertalan

1. A tesztek használata megengedhető és adott esetben célszerű az elmeszakértői tevékenység során, de szükséges, hogy a vizsgálat kezdeményezése és a lelet értékesítése mindig a psychiatriai összképbe építve, a kettős kérdés-feltevés - kettős fordítás elve alapján történjen. 2. Általában véve kiemelkedő fontosságúak és megbízhatóbbak a teljesítménytesztek, viszont fokozott óvatosság szükséges a személyisegtesztek adatainak értékesítésekor. A psychiatriai kérdésfeltevés oldaláról ez a helyzet... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. JÚLIUS 01.

Adatok a késői myopathiák rendszerezéséhez 15 eset észlelése alapján

DR. BEKÉNY György

A 40 év feletti korban meginduló myopathiák rendszerezésében az aetiologiai-pathogenetikai elvet igyekszünk megvalósítani. Korszerű vizsgáló módszerek alkalmazása (így többek között az izombiopsia biochemiai, histochemiai és elektronmikroszkópos vizsgálata) egyre több esetben teszi lehetővé a kóroktan tisztázását, vagy a pathogenesis megismerését. Az aetio-pathogenetikai szempontból osztályozható esetek után visszamaradó késői myopathiák besorolására vonatkozó irodalmi nézeteket 3 fő csoportra... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. SZEPTEMBER 01.

Arteria trigemina primitiva, mint agyi steal syndroma alapja

DR. GÁCS Gyula, DR. POÓR Gyula

Szerzők két, angiographiával kimutatott arteria trigemina primitiva persistens esetet ismertetnek. Elemzik azon lehetséges kóros haemodynamikai változásokat, amelyeket a carotis-basilaris anastomosis okozhat, és eseteik pathogenesisében szerepet tulajdonítanak az általában mellékleletnek tartott éranomaliának.

Ideggyógyászati Szemle

1970. JÚLIUS 01.

Psychastheniához társuló depressios állapotokról

DR. SZOBOR Albert, DR. LAX Vera

Szerzők foglalkoznak a psychasthenia fogalmával, majd a psychastheniás személyiségről vallott irodalmi nézetekkel. 109 psychastheniás betegük közül 74 depressiós syndromát is mutatott. Ezzel kapcsolatban vizsgálják a psychasthenia és depressiv állapotok összefüggését, a személyiség szerepét és a psychasthenián belül megvalósuló neurotikus kórforma specialis hajlamosító hatását. A psychasthenián belül kialakuló depressiós syndroma különféle pathomechanismusbeli lehetőségeit ismertetik saját... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet százéves története

DR. MÁRIA Béla

Amikor arra vállalkoztam, hogy a százéves Ideg- és Elmegyógyintézet történetéről beszéljek, egy pillanatig sem gondolhattam arra, hogy a rendelkezésemre álló rövid idő alatt 100 év részletes krónikáját ismertessem. Erre nincs is szükség, mert a centenárium alkalmával megjelent kiadványban, mely az összes jelenlevők rendelkezésére áll, több szerző részletesen és folyamatosan foglalkozik ezzel a témával. Az én feladatom csak az lehet, hogy az intézet történetét és fejlődését beágyazzam a magyar... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

A visualis EEG-elemzés és a leletezés szubjektív tényezői

DR. MOUSSONG-KOVÁCS Erzsébet, KLEIN Sándor

Az EEG-hullámok complex psychikus tevékenységek közreműködésével (mint pl. érzékelés, optikus emlékezet, problémamegoldó gondolkodás, döntés, verbalizáció, kommunikáció) és különféle személyiségtényezők befolyása alatt (mint pl. motivációk, irányultság, perceptiv typus, intuíció, rigiditas vagy flexibilitas) nyerik el kórjelző értéküket. A szubjektiv tényezők kísérletes, quantitativ vizsgálatára az elektroence-phalographus és a klinikus információ-cseréjének eszközét, a verbális leletet... tovább »