Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1969

Hírvilág

2022. JÚNIUS 23.

Prosztatarákkal szembesült nagypapák üzentek apák napjára

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint idehaza minden évben majdnem ötezer férfival közlik a prosztatarák diagnózisát. A betegek többsége 60 év feletti, de már ennél fiatalabb korban is megjelenhet a betegség. Éppen ezért általánosságban 50 év felett – ám családi előfordulás esetén már 40-45 éves kortól – javasolt az évente történő urológiai kontrollvizsgálat, abban az esetben is, ha semmilyen panaszuk nincs, hiszen a prosztatarák tünetmentesen is jelen lehet. A prosztataszűrés egy néhány... tovább »

Medica Mente

2022. JÚNIUS 07.

Gyomorrák-epidemiológia, kockázati tényező, kezelés

BODOKY György

A gyomorrák előfordulása világszerte csökkenő tendenciát mutat, ennek ellenére még mindig az egyik leggyakoribb rákfajta. A világon a daganatos halálozás második leggyakoribb oka. A morbiditás és a mortalitás regionális különbséget mutat, a legmagasabb Kelet-Ázsiában (Japán, Korea, Kína), Dél-Amerikában az Andokban, valamint Kelet-Európában. A betegség körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő férfiaknál, mint nőknél, azonban ez a különbség a 40 év alatti korosztályban nem észlelhető.... tovább »

Idegtudományok

2022. JÚNIUS 21.

Vonzóbbá teszi a fertőzötteket a Toxoplasma gondii

A Toxoplasma gondii világszerte az emberek közel 50%-ában okoz – többnyire látens – fertőzést, és a 2000-es évek vége óta azt is tudjuk, hogy a neurotróp intracelluláris protozoa nemcsak fertőzött macskafélék székletével, kontaminált élelmiszerrel és vízzel, de szexuális úton is terjed. Súlyos tünetek (akut toxoplazmózis: agyvelőgyulladás, szem-, tüdő-, májbetegség) csak a fertőzöttek kis százalékában (főleg immunszuppresszáltakban) alakulnak ki, azonban az aszimptomatikus személyek... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A meningeomák patológiája

BEDEKOVICS Judit

A meningeomák többnyire jóindulatú, lassan növő, a feltételezés szerint az arachnoidea meningothelialis sejtjeiből származó daganatok. A meningeoma az egyik leggyakoribb intracranialis daganattípus, amelyet viselkedése és megjelenése alapján 3 grádusba sorolunk. Az etiológiát tekintve egyetlen ismert faktor jön számításba, az ionizáló sugárzás; a női predominancia valószínűleg a PR-pozitivitással van összefüggésben. Genetikai eltérések tekintetében a legfontosabb a 22-es kromoszóma deletiója; a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Gyermek- és felnőttkori high-grade gliomák komplex genetikai karakterizálása újgenerációs szekvenálással: Tapasztalatok és kutatási irányok

SCHEICH Bálint, BEDICS Gábor, RAJNAI Hajnalka, REININGER Lilla, TÉGLÁSI Vanda, BÖDÖR Csaba

Bevezetés: A központi idegrendszeri tumorok újgenerációs szekvenáláson (next-generation sequencing – NGS) alapuló panelek segítségével végzett komprehenzív genetikai analízise a terápiás célpontok keresése mellett a patogenezis egyre pontosabb megismerését teszi lehetővé. Vizsgálataink során elsősorban a gyermek- és felnőttkori high-grade diffúz gliomák karakterizálására koncentrálunk.

Módszerek: Intézetünkben a TruSight Oncology 500 (TSO-500, Illumina) NGS-panelt alkalmazzuk, ami 523... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az internetfüggőség hátterének vizsgálata középiskolások körében

FEHÉR Gergely

Bevezetés: A széles körű internet-hozzáférés következtében kialakult problémás internethasználat (más néven internetfüggőség) egyre gyakoribb. Az internetfüggők egész életmódja átalakul, saját elhatározásukból képtelenek csökkenteni az internethasználatot, és ha megfosztják őket az internettől, szinte elvonási tüneteik lesznek: idegessé, nyugtalanná, ingerlékennyé válnak. A jelenség akár a fiatalkorúak 5%-át is érintheti. Tekintettel arra, hogy az internethasználat mindennapjaink szerves része... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Genetika Parkinson-kórban: crescit audacia experimento

KLIVÉNYI Péter

Hagyományos értelemben az idiopathiás Parkinson-kór egy sporadikus előfordulású megbetegedés, habár az esetek családi halmozódása régóta ismeretes. A genetikai vizsgálatok előretörésével közel 20 monogénes öröklődésű kórformát, valamint számos rizikófaktorként szerepet játszó genetikai variánst is sikerült igazolni. Habár a monogénes formák ritkák, a genetikai rizikófaktorok gyakrabban fordulnak elő, de a pontos prevalenciájuk nem ismert. A jelenlegi diagnosztikus és terápiás protokoll nem... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ischaemiás stroke mimic – Irodalmi áttekintés

FEHÉR Gergely

Bevezetés: A stroke a halálozás egyik vezető oka és a rokkantsághoz vezető leggyakoribb tényező. A megelőzésen kívül a terápia alappillére az akut esemény bekövetkeztekor a beteg mihamarabbi centrumba juttatása és systems thrombolysis, illetve endovascularis beavatkozás elvégzése. Mindazonáltal a stroke diagnózissal sürgősségi ellátóhelyre szállított betegek egy részének panaszait nem agyi keringészavar, hanem egyéb eltérés okozza, aminek felismerése gyakran – az idő szűkössége okán – igen nagy... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az alvásfüggő légzészavarok kezelésének jelentősége és lehetőségei a stroke akut szakában

SZAKÁCS Zoltán

Bevezetés: A leggyakoribb alvásfüggő légzészavar akut stroke-ban az obstruktív alvási apnoe. Centrális apnoét is megfigyelhetünk, elsősorban bilaterális stroke-okban, alterált tudat mellett, de a centrális apnoe nem ritka unilateralis stroke-ban sem megtartott tudat mellett, különösen az insula, a cingularis cortex és a thalamus érintettsége esetén. Ilyen alvásfüggő légzészavarok esetén fluktuál az O2 és a CO2 koncentrációja, amelyek az autoreguláció kulcselemei. Ilyen esetekben a károsodott... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az emberi agy feltáratlan GnRH-neuronrendszere

HRABOVSZKY Erik

A szaporodás agyi szabályozásáért felelős gonadotropin-releasing hormont (GnRH) a legtöbb emlős fajban mindössze ~2000 idegsejt termeli és választja el neuroszekréció útján az agyalapi mirigy portalis keringési rendszerébe. Míg laboratóriumi rágcsálókban GnRH-idegsejtek kizárólag a preoptikus agyterületen helyezkednek el, post mortem emberi agyon végzett immunhisztokémiai megfigyeléseink GnRH-termelő neuronok bőséges előfordulását mutatták hypothalamuson kívüli agyterületeken is. Munkánk célja... tovább »