Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2004. MÁJUS 20.

A gastrooesophagealis reflux betegség és a nappali álmosság kapcsolatának vizsgálata

VÁRDI Visy Katalin, DEMETER Pál, CSABA Iván, GYULAI Nóra, SIKE Róbert, TÓTH G. Tamás, NOVÁK János, MAGYAR Pál

A közelmúlt vizsgálatai felvetették a gastrooesophagealis reflux betegség és az alvászavarok egyes formáinak kapcsolatát. Az alvás alatti légzészavarok egyik tünete a nappali teljesítmény csökkenése, amelynek jele a somnolentia fokozódása. Tanulmányunk a gastrooesophagealis reflux betegség és a nappali álmosság lehetséges összefüggéseit vizsgálja.

HUN 2004;14(05)

Lege Artis Medicinae

2003. AUGUSZTUS 20.

A gastrooesophagealis reflux betegség és az obstruktív alvási apnoe kapcsolata

DEMETER Pál, VÁRDI Visy Katalin

Az elmúlt évtizedben az extragastrointestinalis tünetek-szövődmények témakörével jelentősen bővültek a gastrooesophagealis reflux betegséghez kapcsolódó ismereteink. A kardiológiai, pulmonológiai, gégészeti és szájsebészeti szövődmények interdiszciplináris szemléletet tettek szükségessé. A szövődmények közül a nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom, az asthma bronchiale, a krónikus bronchitis, a krónikus köhögés, a posterior laryngitis és a fogzománc savas károsodása a legfontosabbak.

HUN 2003;13(06)

Lege Artis Medicinae

2002. AUGUSZTUS 20.

Az esomeprazol és a lansoprazol hatékonyságának összehasonlítása erozív oesophagitis kezelésében

NEMESÁNSZKY Elemér

A protonpumpagátló hatású gyógyszerek egyértelműen hatékonyabban csökkentik a gastrooesophagealis reflux (GORB) tüneteit, mint a H2-receptor blokkolók. A különbözõ protonpumpagátlók vonatkozásában azonban az utóbbi években publikált tanulmányok sem tudtak klinikai szempontból is lényeges különbséget bizonyítani.

HUN 2002;12(08)

Lege Artis Medicinae

2002. AUGUSZTUS 20.

A gastrooesophagealis reflux betegség atípusos formái

KIS János Tibor, NEMESÁNSZKY Elemér

A gastrooesophagealis reflux betegség a nemzetközi és hazai szakirodalom érdeklődésének homlokterébe került. A betegség prevalenciája a korábban becsültekhez képest sokkal nagyobb, és számos esetben atípusos formában jelentkezik. Irodalmi adatok szerint az emberiség 30- 40%-a szenved a refluxbetegség következményeitől.

HUN 2002;12(08)

Magyar Radiológia

2002. JÚNIUS 20.

Ogilvie-szindrómát okozó kiválasztásos urográfia

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella

Az Ogilvie-szindróma a vastagbél paraszimpatikus túlsúlyon alapuló beidegzési zavara, amely az elfogadott felfogás szerint szakaszos spasmust és poststenoticus gázgyülemet okoz. A vékonybél nem érintett.

HUN 2002;76(03)

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 29.

Gastrooesophagealis refluxbetegség

KISFALVI István

A gastrooesophagealis reflux igen gyakori probléma a mindennapos klinikai gyakorlat­ban. Számos faktor és mechanizmus lehet felelős a gastrooesophagealis reflux betegség kialakulásáért. Az utóbbi évtizedben óriási mennyiségű publikáció jelent meg a témával kapcsolatban. A közlemény célja, hogy tájé­koztatást adjon a betegséggel kapcsolatos újabb ismeretekről. A szerző tárgyalja a gastrooesophagealis refluxbetegség epidemioIógiáját, patofizioIógiáját, tüneteit, diagnosztikáját , komplikációit , a nem gyógyszeres, gyógyszeres és sebészi te­rápiáját. Áttekinti a tartós fenntartó kezelés stratégiáját, az oesophagus strictura és Barrett-oesophagus kezelését. A közlemény összefoglalja a jelenlegi hazai szakmai ajánlásokat, gyógyszeres és sebeszi terápiás javaslatokat e témakörben.

HUN 1994;4(02 KLSZ)

Ideggyógyászati Szemle

1993. JÚLIUS 20.

Vér megjelenése az agykamrában subarachnoidealis vérzés során

KARSAY Koppány, ENDES János

A szerzők három olyan betegük kórtörténetét mutatják be, akiknél subarachnoidealis vérzés (kettőnél aneurysma rupturából) akut szakaszában jelentős mennyiségű vér volt jelen az agykamrákban. A CT-vizsgálatok és a kedvező kórlefolyás alapján a szerzők úgy vélik, hogy nem az egyébként jól ismert, kamrába törő subarachnoidealis vérzésről van szó. Feltételezik, hogy a vér a subarachnoidealis térből „kamrai reflux” útján került a kamrarendszerbe. Célul tűzik ki a jelenség keletkezésének további elemzését és a subarachnoidealis vérzés utáni krónikus hydrocephalus kialakulásával kapcsolatos esetleges összefüggés vizsgálatát is.

HUN 1993;46(07-08)