Részletes keresés

Gondolat

2021. MÁJUS 28.

„Mindenki tudja, hogy megy ez”(?)

BÁNFALVI Attila

A film az amerikai ún. ópiát vagy opioid krízisről szól, amelyben 2000 óta 500 ezer amerikai halt meg túladagolásban, 25 percenként születik egy olyan baba, akinek elvonási tünetei vannak. A film fő narratívája azt elemzi, hogy gyógyszeripari cégek milyen szerepet játszottak ennek a tragikus helyzetnek az előállításában. Aki csak kicsit is követte a gyógyszeripar Janus arcú szerepét az utóbbi évtizedekben a fogyasztók és az orvosok magatartásának befolyásolásában, az igazán mélyen nem lepődik meg „Nahát, ezt nem gondoltam volna!” felkiáltással az opiátokkal (Oxycontin, fentanil stb.) kapcsolatos történéseken.

HUN

Gondolat

2013. SZEPTEMBER 11.

Könyv az igyefogyott szegényeknek

Az emberi test nyavalyájinak okairól, fészkeiről. 1716. szeptember 10.-én halt meg Pápai Páriz Ferenc, a tudós.

HUN

Hírvilág

2013. MÁJUS 21.

Mártírok voltak, de nem szentek

Cannes - Claude Lanzmann exkluzív dokumentumfilmje a terezíni "mintatáborról"

HUN

Hírvilág

2013. ÁPRILIS 03.

Tükör által homályosan - Arcok tegnap és ma

Egy hónappal meghosszabbítják az Ernst Múzeum portrékiállítását

HUN

Gondolat

2013. FEBRUÁR 28.

Böjt az áttörésért

Ma már kevés ellenállásba ütközik az a feltételezés, mely szoros kapcsolatot lát a táplálkozás és az egészségi állapot között.

HUN

Hírvilág

2011. DECEMBER 29.

Cézanne és társai, kiállítástervek 2012-re

Budapesti kiállítások 2012-ben

HUN

Hírvilág

2011. NOVEMBER 05.

Az ikonfestő ábrázata

NAGY Zsuzsanna

A kultúrtörténet újabb rejtélyes figurájával nézhetünk szembe, mert a hírek szerint hamarosan elkészül az évek óta alakulgató képmás, Andrej Rubljov orosz ikonfestőé.

HUN

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

Az anorexia hazai történetek korai forrásai

TÚRY Ferenc, WILDMANN Márta, KISS Kálmán, SIMON Lajos

A szerzők az anorexia (nervosa) korai magyar leírásait, a kórkép hazai fejlődését tekintik át. Ismertetik a középkori éhező szentek között számon tartott Margit hercegnő aszkétikus evészavarát, s a 19. századból Erzsébet királyné anorexiás jellegzetességeit. A kórkép bevonulása a nemzetközi orvosi köztudatba a 19. század végére tehető, a leghitelesebb leírások 1873-ban születtek. A hazai forrásokból kiderül, hogy az anorexia jelenségét a századforduló táján megjelent közlések már említik. Kiemelhető a kor népbetegségének számító tuberculosis és az anorexia diagnózisának bizonyos átfedése. A korai adatok között a soványság lelki okait általában megemlítik a szerzők, leginkább hisztériás állapotot feltételezve. Figyelemre méltó, hogy az 1950 es évekig kevés adat utal a kórkép hazai helyére. Az anorexia első magyar esetleírása - bár nem anorexia néven és a pszichés tényezők szerepét nem említve - 1955-ből származik. A szerzők kiemelik az orvostörténeti kutatások jelentőségét a pszichiátriában és a pszichoszomatikus kórképekben. Ebből a szempontból az anorexia nervosa paradigmatikus értékű kórképnek tartható: történetének változása jól tükrözi a pszichiátria koronként jellemző helyzetét és a mai terápiás stratégiákhoz is támpontokat nyújthat.

HUN 1994;4(12)

Lege Artis Medicinae

1993. MÁRCIUS 31.

Szent László, a pestis ellen oltalmazó

KERNY Terézia

A pestis, vagy a népi szó használatban a fekete halál, mirigyes halál, döghalál ellen oltalmazó védő szentek (Sebestyén, Rozália, Rókus) magyarországi kultuszát Bálint Sándor dolgozta föl mindezidáig a legalaposabban (1). Az ő kutatásait Szilárdfy Zoltán folytatta, aki a pestisellenes Szűz Mária-képek ikonográfiáját állította össze széles történeti, néprajzi összefüggésekbe ágyazva (2).

HUN 1993;3(03)

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Gyógyító és segítő szentek a művészetben

KOVÁCS Zoltán

Az emberek már a középkor óta imádkoztak a szentekhez életük különféle nehézségei közepette, azonban a szentek egy meghatározott csoportját különösen nagy tisztelet övezte. A „tizennégy segítő szent” néven ismert szentek kultusza Dél-Németországban keletkezett valamikor a 14. század folyamán, s terjedt el a következő évszázadokban Európa egyéb területein is. E szentekben az a közös vonás, hogy haláluk előtt valamennyien azt a kegyet kérték és kapták Istentől, hogy közbenjárhassanak a hozzájuk fohászkodókért. Az eredetileg a Rajna-vidékről kiinduló kultusz fokozatosan terjedt tovább Németország egyéb területeire, Svédországra, sőt Magyarországra is.

HUN 1993;3(02)