ÁRVAINÉ Honti Ágnes
2017. MÁJUS 30.
Nővér - 2017;30(03)
A BSc ápoló szakirányú képzésbe bekerülők sajátos értékekkel, értékrendszerekkel rendelkeznek. Az értékeket úgy közelíthetjük meg, ha arra a kérdésre válaszolunk, hogy mi értékes számunkra. Az értékek a szocializációval, az emberi kölcsönhatások során épülnek be a személyiségbe. A segítő foglalkozást választók sajátos értékpreferenciákkal rendelkeznek, melyek a pálya sikerességét előre jelzik. A szerző a társadalmi értékeket, a segítő foglalkozáshoz szükséges értékeket és az ápoló hallgatók értékeit tárgyalja, összefoglalva a témához kapcsolódó főbb szakmai közleményeket, kutatási eredményeket.
A vizsgálat célja egészségügyi szakdolgozók körében felmérni a munkahelyi konfliktusok összefüggését a kiégéssel és feltárni a munkahelyi konfliktusra adott egyéni reakciók típusait. Anyag és módszer: Az adatfelvétel 2016. június-augusztus hónapokban történt egy saját szerkesztésű on-line kérdőívvel. Az adatelemzés SPSS 23.0 program segítségével készült, Kolmogorov-Smirnov, Shapiro-Wilk teszt, Spearman-féle rangkorreláció, Kruskal-Wallis próba és Mann-Whitney teszt (Bonferroni korrekcióval) alkalmazásával (p<0,05). Eredmények: Az 1201 válaszadó csupán 4,6%-a nem élt át munkahelyén még konfliktust, 44,2%-a pedig valamilyen mértékben érintett a kiégés által. Konfliktus esetén 62,2% igyekszik mielőbb tisztázni a konfliktus okozójával a problémát, 41,2% visszaszól, és 1/3-uknál idegesség, zaklatottság jelentkezik. A kiégés mértéke és a munkahelyi konfliktus gyakorisága korrelál egymással (r=0,390; p<0,000). Következtetések: minél rosszabb lelkiállapotban van valaki, annál konfliktusosabban éli meg a munkahelyét, és főként önvédelmi stratégiákat alkalmaznak konfliktus esetén.
A vizsgálat célja: A kutatás célja megvizsgálni, hogy mozgásterápiával hatékonyan befolyásolhatjuk-e a mentális és fizikális egészség mutatóit az egészségügyi ellátó személyzet körében. Anyag és módszer: Mozgásterápiás foglalkozást tartottunk 2016. május és július között a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet dolgozói körében. A General Health Questionnaire 12 kérdésből álló önkitöltős kérdőív segítségével a résztvevők mentális állapotát, míg a fizikális változók közül a gerinc mobilitását mértem fel. Az adatelemzés Microsoft Excel szoftver segítségével történt, a változók szignifikanciájának igazolására egymintás T-próbát alkalmaztam. Eredmények: A felmérésben részt vett dolgozóknak nagy arányban vannak mind belgyógyászati, mind mozgásszervi betegségeik, panaszaik. A rájuk nehezedő pszichés stressz kimutatható, de az eredmények alapján mozgásterápiával hatékonyan kezelhető. A gerincmozgásokhoz tartozó változók esetében szignifikáns változás nem volt kimutatható a minta alanyainál. Következtetések: A rendszeres mozgásterápia segítségével hatékonyan befolyásolható az egészségügyi dolgozók mentális állapota. További kutatások javasoltak nagyobb elemszámmal a hatékony megküzdési stratégia kidolgozására és a fizikális paraméterekben történő változások kimutatására.
Ez a cikk bemutatja az ápolók helyzetét és hozzáállását a fogyatékos beteg kórházi ellátása során felmerülő szexualitással kapcsolatban. Az ápolók nehéz helyzetben vannak a szexualitással foglalkozó bonyolultan összefüggő komplex kérdéssel. A betegellátást befolyásolja, hogy az ápolók hogyan ítélik meg a szexualitást. Mivel a szexualitás alapvető része az emberi létnek, így az ápolók talán szívesen beszélnek erről a betegeknek. Egy személy szexualitása vagy szexuális egészsége ideiglenesen vagy véglegesen megváltozhat a betegség vagy kezelés alatt. Az ápolók kiválóan alkalmasak arra, hogy foglalkozzanak a betegek szexuális igényeivel, mert folyamatosan kapcsolatban vannak a betegekkel. Az intim jelleget megőrizve az ápolók megfelelő tájékoztatást és oktatást tudnak nyújtani ezen a területen. A szakmai határok választják el az ápolói „hatalmat” a beteg kiszolgáltatottságától. Az ápolói hatalom a szakmai helyzetből adódik és a betegek érzékeny személyes adatainak ismeretéből, hozzáféréséből. Az ápolónak mindent meg kell tennie, hogy tiszteletben tartsa és biztosítsa a betegközpontú kapcsolatot, és egyensúlyban tartsa a hatalmi egyensúlyt.
Május 12-én ünnepeljük világszerte az Ápolók Nemzetközi Napját annak emlékére, hogy 1820-ban ezen a napon Firenzében született Florence Nightingale, az ápolóképzés kiemelkedő alakja, aki már életében legendává vált.
Nővér
A szakma várakozására ez év áprilisában megalakultak az egészségügyi szakmai kollégiumi tanácsok. Az Ápolás és Szülésznő Tanács 15 tagból áll. 2017. május 5-én ültünk össze, a tagok maguk közül választották meg elnöknek Dr. habil. Oláh Andrást. A kinevezés négy évre szól. Már az első ülés alkalmával számos feladat fogalmazódott meg a tagok részéről.
A vizsgálat célja: A vizsgálat célja, hogy korcsoportos bontásban megvizsgálja az életkor és a tankötelezettség képzési folyamatának során a tanulók pályaorientációs attitűdjének alakulásait. Kutatásban a szerzők választ kívántak kapni arra, hogy a magyar közoktatásban résztvevő tanulók körében mekkora „népszerűségnek” örvend az egészségügy, mint szakmai terület. Amennyiben valaki e szakterületet érzi magához közelinek, akkor milyen jövőképpel rendelkezik. Vizsgálati módszer és minta: Az adatfelvétel 2017. október - 2018. január között valósult meg egy saját szerkesztésű online kérdőívvel, amely Magyarország valamennyi megyéjébe kiküldésre került (N=329). Ezen képzőhelyek egészségügyi szakképzésben érintettek. Az adatelemzés SPSS 15.0 for Windows statisztikai program segítségével történt, amelynek során - az alacsony mérési szintű változókra tekintettel - Khi négyzet-próbát és Mann-Whitney statisztikai próbát alkalmaztak (p <0,05). Eredmények: A vizsgálati személyek közül 159 fő esetében (48%) nem, 170 fő esetében (52%) van egészségügyi dolgozó a családban. Az eloszlások ellenőrzését elvégezve megállapíthatjuk, hogy nincs szignifikáns különbség az eloszlásban a két csoportnál, tehát ugyanannyi, (vagyis statisztikailag jelentős különbséggel nem bír) az egészségügyi pályát szívesen választók aránya. A pályaválasztás kapcsán a válaszadók közül 276 fő (86%) tartja elképzelhetőnek, hogy az egészségügyi pálya felé orientálódjon, 46 fő (14%) pedig más irányban tervezi az életét. Hét fő részéről nem érkezett válasz a kérdésre. A Mann-Whitney próbát elvégezve megállapítható, hogy nincs szignifikáns különbség a mediánokat illetően a két csoportnál, tehát ugyanannyi - vagyis statisztikailag jelentős különbséggel nem bír - a pályaválasztást illetően az ápolói hivatás megbecsültsége. A 329 fős mintából 215 fő (65%) válaszolta azt, hogy szívesen dolgozna ápolóként, míg 114 fő (35%) felelte azt, hogy nem választaná ezt a hivatást. Következtetések: Nem befolyásolja jelentősen a pályaválasztót az, hogyha a családban van egészségügyi dolgozó. A pályaválasztás előtt álló diákot nem befolyásolja jelentősen a megbecsültség, sokkal inkább motiválja az együttérzés és a segítő szándék a másik ember iránt.
Lege Artis Medicinae
A szerzők rendhagyó ápolástörténeti munkájukban áttekintik azt a 20. század kilencvenes éveiben felerősödött fejlődési folyamatot, amelynek során az ápolás szakmából hivatássá vált Magyarországon. A hivatásként elismert szakmát jellemzi a gyakorlói számára biztosított hosszú idejű oktatás és képzés, az önálló szakmai szerveződés, a saját etikai kódex és a hivatás jogi szabályozása. A cikk sorra veszi ezeket a tényezőket, hangsúlyosan foglalkozva a hazai ápolóképzés kialakulásával és fejlődésével, majd bemutatja a gyakorlati ápolástól az ápolástudomány megjelenéséig ívelő fejlődést, amelyhez szervesen hozzátartozott a Nővér című tudományos igényű szakfolyóirat létrejötte is. Tárgyalja az ápolás és ápolási gyakorlat jogi szabályozását, az ápolók szakmai szerveződésének történetét. A keretrendszer kialakítása szükséges feltétel volt ahhoz, hogy az ápolói szakma saját magát változtassa hivatássá, társadalmilag megbecsült foglalkozássá.
Minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt megfelelő kezelésre és kényelemre a kórházi tartózkodás ideje alatt. A minőségi ápolás alapvető feltételei közé tartozik a testi higiénia biztosítása és a humánus ellátás. Cikkünkben szeretnénk bemutatni a végbélkatéterezést, amely széklet-inkontinenciával rendelkező betegek ellátásában immár széles körben alkalmazott eljárás Szlovákiában. Továbbá konkrét adatokat közlünk a rektális katéter használatának gazdasági előnyeiről.
A vizsgálat célja: Az időskori egészséget, és az életminőséget meghatározza a funkcionális függetlenség. Keresztmetszeti kutatásukban a szerzők azt vizsgálták, összefüggnek-e demens idősek önellátási képességével az idős funkcionális képességei (egyensúly, járásminőség, funkcionális mobilitás, kognitív képességek), az életkora, a tápláltsági állapota és a társbetegségek száma. Vizsgálati módszer és minta: A kutatásban 110 idős vett részt. A szerzők az önellátási képességet a Katz-indexszel, az egyensúlyt és a járásminőséget a Tinetti teszttel, a funkcionális mobilitást a Timed Up and Go teszttel mérték. A változók közti összefüggéseket Spearman-rho számításával elemezték. Eredmények: Az egyensúly (r=0,557), a járásminőség (r=0,515), a funkcionális mobilitás (r=-0,647) erős kapcsolatot mutatott az önellátási képességgel, azaz minél jobb az idős ember egyensúlya, járása és funkcionális mobilitása, annál magasabb az önellátási képessége. Az életkor, a tápláltsági állapot, a kognitív képesség, valamint a társbetegségek számának gyenge hatását tudtak kimutatni. Következtetés: Az eredmények azt mutatják, hogy a demens idősek funkcionális önállóságának megőrzése multidiszciplináris feladat: az ápoló és a gyógytornász együttműködve tudja a krónikus betegségeket kezelő orvos munkáját kiegészíteni.
A kutatás célja: Magyarország területén a Felnőtt ápolás és gondozás, Sürgősségi ellátás, Műtéti ellátás, és Szülészeti ellátás szakmacsoportokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos ismereteinek felmérése. Anyag és módszer: A felmérés során alkalmazott anonim, önkitöltős kérdőív alapját az „Eurobarometer 41.0 (1995): Az európaiak és a vér” felmérésnél alkalmazott kérdőív adta, amely a szerzők saját kérdéseivel egészült ki. A szerzők webes felmérést végeztek. A felmérés 2012. július 15. és szeptember 15. között zajlott, 4 különböző szakmacsoportba tartozó szakdolgozók körében, kényelmi mintavételi módszer alkalmazásával. A szerzők az IBM SPSS Statistics 20 szoftver és a Kingsoft Office Spreadsheet (2012) program segítségével elemezték az összegyűjtött adatokat, leíró statisztikai módszer és Khi-négyzet próba segítségével. Eredmények: A felmérés 312 fő egészségügyi szakdolgozó részvételével történt. A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy valamennyi szakmacsoport esetében vannak hiányosságok a véradással kapcsolatos ismeretek terén. A válaszadók 86,19% rendelkezett helyes ismeretekkel a véradással kapcsolatban. Az egyes szakmacsoportok ismeretszintje között nem található lényeges eltérés. Következtetések: Az eredmények részben szignifikáns, részben nem szignifikáns összefüggéseket, valamint a részsokaságokon belüli megoszlások kapcsán sztochasztikus kapcsolatot mutatnak. Az egyes kérdések kapcsán feltárt ismeretbeli hiányosságok megszűntetése érdekében a szerzők hangsúlyozzák a szakdolgozók továbbképzésének szükségességét a véradással kapcsolatban.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás