Nővér

Szülésznői várandósgondozás Európában és Magyarországon

SZÖLLŐSI Katalin, KÖVI Rita, SZABÓ László

2016. OKTÓBER 30.

Nővér - 2016;29(05)

Eredeti közlemény

Vizsgálat célja: A szülésznői várandósgondozás gyakorlati megvalósulásának vizsgálata, továbbá a szülész-nőgyógyász és szülésznői szakma, illetve a várandósok véleményének feltárása az új várandósgondozási rendszerről. A várandósgondozás Európai Uniós rendszerének bemutatása ország-példák segítségével (Finnország, Anglia), illetve a magyar rendszer elhelyezése a nemzetközi gyakorlatban. Anyag, módszer: Kérdőíves módszer (50 szülésznő, 40 várandós) alkalmazása az új rendszer gyakorlati megvalósulásának vizsgálatára, illetve interjú (5 szülésznő, 5 szülész-nőgyógyász) a szakemberek véleményének feltárására. A nemzetközi gyakorlat megismerése finnországi tanulmányút, illetve irodalmi adatok alapján. Eredmények: A szülésznők 8%-a végezte az önálló várandósgondozást, 32%-uk a későbbiekben sem szerette volna végezni főként a rendszer átláthatatlansága, a megnövekedett felelősség és szakmai támogatás hiánya miatt. A szülész-nőgyó-gyászok elismerték a szülésznők szakmai tudását, tapasztalatlanságukat problémának érezték. A várandósok 75%-a szakorvosi várandósgondozást választott volna. Európában a szülésznők szerepvállalása jelentősebb a várandósgondozásban. Az unikumnak tekinthető magyar rendszer a 26/2014 EMMI rendelettel közeledett az Uniós gyakorlathoz. Következtetések: A megkérdezett szakemberek szerint az új rendszer gördülékeny működéséhez idő és szakmai támogatás szükséges.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

A transzkulturális ápolástudomány alapjai

ČERVENÝ Martin

A publikáció a transzkulturális ápolás alapfogalmaival foglalkozik. Célja, hogy megismertesse és felhívja az ápolók figyelmét a transzkulturális ápolástan fontosságára, amelynek alapjait Dr. Madeleine Leininger (1925-2012) fektette le.

Nővér

Empátiakutatás ápolók körében - a Jefferson Scale of Physician Empathy (JSPE) és az Interpersonal Reactivity Index (IRI) empátia skálák összehasonlítása

NAGY Ivett Klára, ÖREG Zsolt

Vizsgálat célja: két nemzetközileg validált, hitelesített empátia-mérő skála - a Jefferson Scale of Physician Empathy (JSPE) és az Interpersonal Reactivity Index (IRI) - összehasonlítása ápolók közötti empátia kutatás során. Vizsgálati módszer és minta: keresztmetszeti vizsgálat a két kvantitatív önkitöltős online-kérdőív, valamint saját készítésű szociodemográfiai adatokat felmérő kérdőív segítségével. A mintába összesen 101 fő különböző végzettségű, különböző életkorú és az egészségügy különböző területein, de Magyarországon dolgozó ápoló/ápolónő került. Ebből 91fő nő, és 10 férfi. Ebből 89 fő kórházi dolgozó, 7 fő rendelőben dolgozik, 1 mentős és 4 házi betegápoló. Eredmények: Az alkalmazott kérdőívek megbízhatósága a statisztikai elemzés alapján elfogadható (Cronbach’s  0,798 és 0,817). IRI eredményeiben a skálák kihasználásában megjelent a szakmai specifikum, a perspektíva felvétel esetében 11-28, míg a személyes distressz esetében 2-22 sávba szűkült be a mért érték (a teljes skála 0-28). Az egyes dimenziók átlagai, és szórásai (s): EC=19,4(s=4,26); PT= 18,5(s=4,26); FS=17,23(s=5,32) és PD=10,85(s=4,66). A JSPE skálán az átlag empátia szint 98,5, (a 20-140 értékű skálán), a szórás 14,425. A két kérdőív korrelációs kapcsolatára a kifejlesztők vizsgálatával azonos mértéket kaptunk, ezek a szakma specifikus dimenziókban emelkednek ki (r értékei EC=0,507, PT=0,447). A szociodemográfiai tényezőkkel kapcsolatban feltett hipotézisek nagy része nem került igazolásra. Összefüggés mutatkozott a nem és az IRI distressz dimenzió, valamint a JSPE empátia érték között a feltételezésnek megfelelően a nők javára. Ez a JSPE skálán elsősorban a perspektíva felvétel faktorban jelenik meg. A többlet munkaidővel nem volt kimutatható kapcsolat, de a magánszférában dolgozók empátiás törődése magasabb volt. A vallás, mint szociológiai jellemző az IRI fantázia skála dimenziójában jelent meg szignifikánsan nagyobb értékkel. A szükséglet kielégítésére vonatkozóan nem sikerült kapcsolatot kimutatni. Következtetés: A vizsgálat alapján a JSPE kérdőív alkalmazható a magyar viszonyok között is, az IRI mellett szakmai specifikus vonatkozásokban hangsúlyosabban mérheti és teheti összehasonlíthatóvá az empátia szintet. A nők vonatkozásában igazolásra került magasabb empatikus készségük, de a gyakorlati idő, végzettség és egyéb szociodemográfiai tényezők esetében ez további vizsgálatokat igényel, hatásukra a nemzetközi szakirodalom sem ad egyértelmű választ. De minden kutató egyöntetűen kiemeli az empátia készségének fontosságát a gyógyítás folyamatában, hatékonyságának növelésében, amit érdemes lehet a hazai továbbképzési rendszerben is figyelembe venni.

Nővér

STOP CRC - A lakosság kolorektális rákszűrésen történő részvételét befolyásoló tényezők vizsgálata

HORVÁTHNÉ KÁNTOR Döniz Vivien

A vizsgálat célja: A kutatás célja a lakossági részvételt befolyásoló tényezők feltárása, és ennek ismeretében a szűrési részvétel emelkedését segítő javaslatok megfogalmazása. Anyag és módszer: A vizsgálat retrospektív, nem véletlenszerű mintavételi technikával, önkitöltős szerkesztett kérdőív segítségével történt, a kiválasztott győri háziorvosi rendelőkben megjelenő egyének körében (n=210). A statisztikai elemzésre SPSS program segítségével került sor, mely során leíró- és matematikai statisztikai módszerek kerültek alkalmazásra. Eredmények: A vizsgálatban résztvevők 30 %-a férfi, 70 %-a nő volt. A válaszadók 50 %-a nem ismerte a kolorektális szűrőmódszereket, és összesen 30 %-a vett részt benne. A rákszűrésen történő részvétel elutasításának legfőbb okaként a panaszok hiányát, illetve a vizsgálattól való félelmet jelölték. A minta 94 %-a szerint önmaga, és a környezetében élő, hasonló korú személyek motiválhatóak a szűrésen történő részvételre. A felkínált szűrésre motiváló tényezők közül a leghasznosabbnak a háziorvosi adekvát tájékoztatást tartották. Következtetések: A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a lakosok nem rendelkeznek elegendő információval a kolorektális karcinómáról, valamint a szűrővizsgálati módszerekről, illetve sok esetben téves információkkal vannak ellátva, amely oka az alacsony szűrővizsgálati látogatottságnak.

Nővér

Pediátriai rossz hírek közlése

NÉMETH Andrea, MÁTÉ Orsolya

A vizsgálat célja: Az egészségügyi szakemberek rossz hír közlési attitűdjének és a közlés körülményeinek felmérése a gyermek fekvőbeteg gyógyintézetben. Anyag és módszer: Felderítő, kvantitatív, valamint keresztmetszeti vizsgálat, saját szerkesztésű önkitöltős kérdőív felhasználásával orvosok és ápolók körében (n=109). Az elemzés során alkalmazott informatikai szoftver: SPSS 20.0. A szerzők leíró statisztikát, khí-négyzet próbát és ANOVA-t használtak (p<0,05). Függő változóknak tekintették a rossz hír közlésével szembeni elégedettséget, valamint a közlés körülményeit. Független változóként definiálták a demográfiai adatokat, kommunikációs képzésben/rossz hír közlési képzésben való jártasságot. Eredmények: A vizsgált intézmény egészségügyi szakemberei nem tudnak közlési protokollra támaszkodni, az igény azonban megfogalmazódik, tekintettel arra, hogy a válaszadók 65,1%-a szükségét érzi az iránymutatásnak. A megkérdezettek 56%-a semmilyen képzésben nem részesült a rossz hír közléssel kapcsolatosan. A szülők lelki támogatása tájékoztató anyagokkal (24,8%) és pszichológiai segítséggel (60,6%) történik. Következtetések: A gyermekgyógyászati intézményben szükségszerű lenne protokoll kidolgozása a rossz hírek közlésére és a kommunikációs képzések/tréningek megszervezése az érintettek számára.

Nővér

Innováció, avagy meg van a „csodaszer” a hazai egészségügy problémáira?!

GYÚRÓS Diána

A vizsgálat célja: Választ kapni arra, hogy milyen az intézeti szakdolgozók szemlélete, hozzáállása, a betegek igényei és az Intézet adta lehetőségek a klinikai farmakológiai vizsgálatok területén. Felmérni, hogy mennyire tájékozottak a szakdolgozók és a betegek a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban, illetve, hogy milyen összefüggések vannak a klinikai vizsgálatokba való bekapcsolódás területén mindkét oldalról. Vizsgálati módszerek és minta: A kutatás leíró statisztikai módszerrel történt, jellemzően numerikus adatok gyűjtésével. Az adatgyűjtés végzését kérdőíves módszerrel valósítottam meg. A vizsgálat két irányból történt, a betegek és az egészségügyi szakemberek oldaláról megközelítve. Eredmények: A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy leginkább az orvos - beteg közötti nexus, illetve betegségük kimenetele befolyásolja a betegeket döntésükben. A szakdolgozók 62,5%-t motiválná a vizsgálatokban való részvétel. Következtetések: A vizsgálatok, lehetőségek tárházát kínálják, mint tapasztalat szerzési lehetőség, fejlesztés alatt álló innovatív módszerek, technikák, valamint szakszerűen felépített és szervezett vizsgálati metodikák alkalmazása.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Gátmetszési gyakorlat hazánkban

SZÉNÁSI Rita, MÉSZÁROS Judit, LIPIENNÉ KRÉMER Ibolya

Vizsgálat célja: A kutatás célja a kismamák szülésre való felkészülésének, illetve a vajúdás, a szülés alternatív lehetőségeinek felmérése, a szakemberek és az édesanyák gátmetszéshez való viszonyának vizsgálata. Anyag és módszer: A kutatás első részében a 35 kérdésből álló kérdőíves vizsgálatban a 2007-2012 között kórházban, 36. hét után spontán hüvelyi úton szült nők (643 fő) vettek részt. Az adatfeldolgozás leíró statisztikai módszerrel készült, százalékos megoszlási mutatókkal. A kutatás másik részében egy budapesti kórházban 2011. január 1. és március 31. közötti időszakban 314 fő spontán hüvelyi szülés vizsgálata történt a szülési napló alapján, a gátmetszéssel a középpontban. Eredmények: Az eredmények alapján megállapítható, hogy napjainkban még mindig nagyon magas a gátmetszéssel szülő nők aránya, illetve a vajúdás során sok a beavatkozás és a vizsgálat. A felmérés arra is rámutatott, hogy a szülésznők által kísért szüléseknél kevesebb esetben történt gátmetszés. Következtetések: Az alternatív szülésfelkészítő és szülési módszerek, a gátvédelem alkalmazása napjainkban az elmúlt évekhez képest fokozatosan előtérbe került, de a napi gyakorlatban történő alkalmazásuk még nem megfelelő mértékű. Nélkülözhetetlen a természetes szülés témájában a szakemberek szakmai szemléletének megváltozása, mely által létrejöhet egy humánusabb szülészeti ellátás.

Hivatásunk

Szájhagyomány útján terjedt a bábatudomány

HIDEGKUTI Alexa

Nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte, egészen a 19. század közepéig (vidéken még tovább), a nők általában otthon szültek, döntő többségében kirurgus vagy orvos segítsége nélkül. A szülés levezetője a bábaasszony volt. Többségében minden népesebb településen lakott legalább egy belőlük. A szakmai tudást, a speciális fogásokat családon belül adták tovább a következő generáció nőtagjainak.

Ideggyógyászati Szemle

Az előrehaladott Parkinson-kór jellemzői a klinikai gyakorlatban: az OBSERVE-PD vizsgálat eredményei és a magyarországi alcsoport elemzése

VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, KOVÁCS Norbert, ASCHERMANN Zsuzsanna, ZÁDORI Dénes, VALIKOVICS Attila, DÉZSI Lívia, VARANNAI Lajos, TAKÁTS Annamária, ONUK Koray, KINCZEL Beatrix

Az előrehaladott Parkinson-kórban szen­vedő betegek nagy részét speciális mozgás­zavar­köz­pon­tokban kezelik. Jelenleg nincs egyértelmű konszenzus a Parkinson-kór stádiumainak meghatározására; az előrehaladott stádiumban levő Parkinson-kóros betegek csoportja, a betegirányítás folyamata, és az előrehaladott Parkinson-kór jellemzésére használt klinikai vonások nin­csenek megfelelően körülhatárolva. Ennek a megfigye­lésen alapuló vizsgálatnak az elsődleges célja a részt vevő mozgászavarközpontokban dolgozó orvosok megítélése szerint előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegek csoportjának tanulmányozása volt. Jelen közleményben a magyar betegek adatai kerülnek elemzésre. A keresztmetszeti, beavatkozással nem járó, több országra és centrumra kiterjedő vizsgálatban 18 or­szág vett részt. A betegek adatait egyetlen beteg­találkozó alkalmával gyűjtötték. A Parkinson-kór aktuális státuszát az Egységesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS) II., III., IV. és V. (módosított Hoehn–Yahr-skála) részeivel mér­tük fel. A nem motoros tüneteket a Nem motoros Tünetek Skálával (NMSS) értékelték, az életminőséget pedig a nyolc­kérdéses Parkinson-kór Életminőségi Kérdőívvel (PDQ-8). A Parkinson-kór előrehaladott/nem előrehaladott stádiumba történő besorolása egyrészt az orvos értéke­lése, másrészt a Delphi módszerrel kialakított kérdéssor felhasználásával történt. Összesen 2627, Parkinson-kórban szen­vedő beteg adata került dokumentálásra 126 vizsgálóhelyen. Magyarországon négy mozgászavarközpontban 100 beteg bevonására került sor, akiknek 50%-a volt előreha­ladott stádiumú az orvos megítélése szerint. Az előrehala­dott Parkinson-kóros betegek pontszámai lényegesen jelentősebb károsodást mutattak, mint a nem előrehala­dott stádiumú betegek pontszámai: UPDRS II (14,1 vs. 9,2), UPDRS IV Q32 (1,1 vs. 0,0) és Q39 (1,1 vs. 0,5), UPDRS V (2,8 vs. 2,0) és PDQ-8 (29,1 vs. 18,9). A magyar mozgászavarközpontok orvosai a Parkinson-kóros betegek felét értékelték előrehaladott stádiumúnak, rosszabb motoros és nem motoros tünetekkel és rosszabb életminőséggel, mint a nem előrehaladott stádiumú betegek esetében. Annak ellenére, hogy alkalmasnak találták eszközös kezelésre, ezen betegeknek a 25%-ánál nem indult el az.

Lege Artis Medicinae

Eltérő irányban? Koleszterincsökkentési stratégiák Európában és a tengerentúlon

REINHARDT István

A nagy nemzetközi szakmai társaságok által kiadott, a tudomány haladásához időről időre hozzáigazított irányelvek a bizonyítékokra alapozott gyógyítás általánosan elfogadott kiindulópontjául szolgálnak. Azonos kérdésekkel foglalkozó, különböző testületek által összeállított irányelvek között azonban szignifikáns különbségek fedezhetők fel még akkor is, ha nagyjából azonos időpontban készültek, és azonos tudományos alapokra építenek. Európában a dyslipidaemiákkal, az Amerikai Egyesült Államokban (USA) pedig a vér koleszterinszintjével kapcsolatos irányelveiket a vezető kardiológiai és más tudományos társaságok a kö­zelmúltban szinte egyszerre, egy évnél kevesebb eltéréssel frissítették. Ha a két dokumentumot egymás mellé helyezzük, az alapvető hasonlóságok vagy azonosságok mellett számos releváns különbséget is találhatunk. Ezt az összehasonlítást végezte el Baris Gencer és Robert P. Giuliano, melynek eredményeit 2020 tavaszán a Clinical Cardiology hasábjain közölték.