Nővér

Szerepet játszik-e a munkavesztéstől való félelem az egészségügyi szakdolgozók mindennapjaiban?

IRINYI Tamás, NÉMETH Anikó

2013. ÁPRILIS 30.

Nővér - 2013;26(02)

Vizsgálat célja: Felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók mennyire félnek a munkájuk elveszítésétől, és az esetleges félelem milyen hatással van a testi és lelki egészségükre, befolyásolja-e a pályaelhagyás gondolatát. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez. Eredmények: A rosszabb pszichoszomatikus állapotban lévők (p=0,003), illetve a nagyobb fokú kiégéstől szenvedők (p<0,000) félnek inkább munkájuk elvesztésétől, és a félelemnek jelentős hatása van a pályaelhagyási szándékra (p<0,000) is. Azok, akik nem félnek munkájuk elvesztésétől, úgy érzik, hogy hivatásukat nyugdíjas korukig tudják majd gyakorolni testi és lelki szempontból is. Következtetések: A félelem egy jelen lévő érzés az egészségügyi szakdolgozók mindennapjaiban, ami hatással van a testi és lelki egészségükre egyaránt.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Gátmetszési gyakorlat hazánkban

SZÉNÁSI Rita, LIPIENNÉ KRÉMER Ibolya, MÉSZÁROS Judit

Vizsgálat célja: A kutatás célja a kismamák szülésre való felkészülésének, illetve a vajúdás, a szülés alternatív lehetőségeinek felmérése, a szakemberek és az édesanyák gátmetszéshez való viszonyának vizsgálata. Anyag és módszer: A kutatás első részében a 35 kérdésből álló kérdőíves vizsgálatban a 2007-2012 között kórházban, 36. hét után spontán hüvelyi úton szült nők (643 fő) vettek részt. Az adatfeldolgozás leíró statisztikai módszerrel készült, százalékos megoszlási mutatókkal. A kutatás másik részében egy budapesti kórházban 2011. január 1. és március 31. közötti időszakban 314 fő spontán hüvelyi szülés vizsgálata történt a szülési napló alapján, a gátmetszéssel a középpontban. Eredmények: Az eredmények alapján megállapítható, hogy napjainkban még mindig nagyon magas a gátmetszéssel szülő nők aránya, illetve a vajúdás során sok a beavatkozás és a vizsgálat. A felmérés arra is rámutatott, hogy a szülésznők által kísért szüléseknél kevesebb esetben történt gátmetszés. Következtetések: Az alternatív szülésfelkészítő és szülési módszerek, a gátvédelem alkalmazása napjainkban az elmúlt évekhez képest fokozatosan előtérbe került, de a napi gyakorlatban történő alkalmazásuk még nem megfelelő mértékű. Nélkülözhetetlen a természetes szülés témájában a szakemberek szakmai szemléletének megváltozása, mely által létrejöhet egy humánusabb szülészeti ellátás.

Nővér

Lehetséges protektív tényezők a sebgyógyulásban egy felmérés tükrében

PAKAI Annamária, TÓTH Marianna, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, OLÁH András, HORVÁTH Örs Péter

A vizsgálat célja: Összefüggések keresése a műtéti eljárások és sebgyógyulási zavarok között, illetve megvizsgálni a varróanyag hatását a sebgyógyulási zavarok előfordulásának tükrében. Vizsgálati módszerek és minta: A célcsoportba az PTE KK Sebészeti Klinikáján 2009-2010 között elektív hasi műtéten átesett 18 és 85 év közötti betegek kerültek (n=105). A dokumentumelemzés során a szocio-demográfiai adatok mellett a preoperatív és posztoperatív paraméterek áttekintése történt meg. A szerzők az SPSS 17. program segítségével leíró statisztika mellett, két mintás-t próbát, khi-négyzet próbát és logisztikus regressziót alkalmaztak (p<0,05). Eredmények: Nagyobb az esély a sebgyógyulási zavar kialakulására abban az esetben, ha a műtétet követően drain kerül behelyezésre, azonban kisebb eséllyel fordul elő sebgyógyulási zavar, ha Triclosan varróanyag alkalmazására kerül sor (p<0,05). Következtetés: A sebfertőzések kialakulásáért több tényező is felelős lehet, ezekről számos magyar és nemzetközi tanulmány eredményei számolnak be. Az eredmények több dimenzióban rámutatnak a Bizonyítékokon Alapuló Ápolás (Evidence Based Nursing) sebgondozási jelentőségére a sebészeti team munka kontextusában.

Nővér

A kontaktlencse viselés szövődményes esetei

MÉSZÁROSNÉ PINTÉR Katalin

Vizsgálat célja: A szerző azokat az okokat keresi, amelyek a kontaktlencse viselők szaruhártya gyulladásához vezetnek. Vizsgálja továbbá, hogy megelőzhető-e a súlyos állapot kialakulása. Anyag és módszer: A vizsgálat a Szent Pantaleon Kórház - Rendelőintézet Szemészeti Osztályán fekvő kontaktlencsét viselő betegek körében történt. A saját készítésű, zárt kérdéseket tartalmazó kérdőív, 18 beteg körében került kiosztásra. Eredmények: Minden beteg 18 fő havi viseletű lágy kontaktlencse használó volt. 10 fő 2 héttel, 5 fő 1 héttel hordta túl a lencséjét. 5 fő elmulasztotta a kézmosást a lencse behelyezése, illetve kivétele előtt. 5 fő nem szokta letisztítani a lencsét a szennyeződésektől, 7 fő nem használt naponta friss tároló folyadékot. 4 fő csapvizet használt a lencse ápolásához. 5 fő éjszakára sem vette ki a lencsét, 4 fő piros, gyulladt szemre is felhelyezte a lencsét. 1 fő kivételével nem tartottak viselési szünetet, 3 fő rendelkezett szemüveggel. 14 fő nem volt megelégedve az optikában kapott felvilágosítással. Következtetés: Minden elváltozás hátterében a kontaktlencse nem megfelelő tisztán tartására visszavezethető bakteriális szövődmény állt.

Nővér

Kutatásról ápolóknak 1. rész: A kutatás tervezése

PAPP László

Az ápolási témájú kutatások széles körben történő elterjedése, a szakmai műhelyek munkája kulcsfontosságú a szakma önálló tudásanyagának megteremtéséhez vezető úton. Ennek a folyamatnak egyik lépcsője lehet a kutatási folyamat megismertetése széles ápolói rétegekkel, és az azt övező tévhitek eloszlatása.

Nővér

Gratulálunk

A Magyar Ápolási Egyesület 2013. február 19-én immár harmadik alkalommal ünnepelte meg a Magyar Ápolók Napját, mely Kossuth Zsuzsanna, az első magyar főápoló születésnapjához kötődik. Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere ez alkalomból szakmai kitüntetéseket adományozott.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Munkahelyi bizonytalanság hatása a kiégésre és az egészségre ápolók körében

NÉMETH Anikó, LANTOS Katalin, BÁRSONYNÉ KIS Klára

Vizsgálat célja: Feltárni, hogy a munkahelyi bizonytalanság miként befolyásolja a kiégettség, a pszichoszomatikus tünetek és az egészségi állapot megítélésének mértékét. Vizsgálati módszer és minta: Keresztmetszeti vizsgálat, melyet a szerzők saját szerkesztésű önkitöltős kérdőívvel végeztek a Mátrai Gyógyintézet dolgozói körében 2013-2014-ben. 29 ápoló válasza lett elemezve. Eredmények: Minél nagyobb a munkahelyen érzett bizonytalanság, annál nagyobb mértékű a kiégés (p=0,038; r=0,387). A burnout összefügg a saját egészségi állapot rossz megítélésével (p<0,001; r=-0,650) és a pszichoszomatikus tünetek megjelenésével is (p=0,003; r=0,530). Leggyakrabban hát és derékfájás, gyengeség és fáradtság, fejfájás és alvási problémák fordultak elő pszichoszomatikus tünetként. Következtetések: A bizonytalanság egyedül a kiégés mértékét befolyásolja, a többi vizsgált változóra nincs kimutatható hatással.

Lege Artis Medicinae

Egészség-magatartás és szűrővizsgálat

DÖBRŐSSY Lajos, KOVÁCS Attila, CORNIDES Ágnes, BUDAI András

A dolgozat arra keres választ: mi befolyásolja a népesség részvételét a szűrővizsgálaton? A választ az egészség, egészségtudatosság, egészségkultúra, egészségmagatartás fogalmi rendszerén keresztül kö­zelíti meg, és azt igyekszik feltárni, milyen tényezők befolyásolják az egyének egész­ségtudatosságát. A szűrővizsgálaton való részvétel az egészségmagatartásnak részét képezi, amelynek befolyásolásában az egészségnevelésnek lehetőségei és felada­tai vannak.

Nővér

Észlelt munkahelyi stressz hatása az ápolók életmódjára, egészségére, alvására

GÁL-INGES Dóra, NÉMETH Anikó

A vizsgálat célja: A vizsgálat célja felmérni, hogy az észlelt munkahelyi stressz szintje hogyan befolyásolja az ápolók életmódját, egészségét és alvását. Vizsgálati módszer és minta: Az online adatfelvétel 2015. április és május hónapokban történt egy saját szerkesztésű kérdőívvel (N=556). Az adatelemzés SPSS 19.0 program segítségével készült, Khi2-próba, független kétmintás T-próba, Spearman-féle rangkorreláció alkalmazásával (p<0,05). Eredmények: Minél stresszesebbnek ítéli meg valaki a munkahelyét, annál rosszabbnak értékeli saját egészségi állapotát (p<0,001), alvásának minőségét (p<0,001) és mennyiségét (p<0,001), valamint táplálkozási szokását (p<0,001). A magas munkahelyi stressz csoportra jellemző a többszöri felébredés (p=0,009) és a fáradt ébredés (p<0,001). Táplálkozásukat rendszertelennek (p<0,001) és kapkodónak (p=0,006) ítélik meg. A krónikus betegségek és a káros szenvedélyek tekintetében nem mutatkozott szignifikáns különbség az alacsony munkahelyi stressz csoporthoz képest. Következtetések: Jelen vizsgálatban a munkahelyi stressz magas szintje a táplálkozásra, az alvásra és a saját egészségi állapot értékelésére van negatív hatással.

Hypertonia és Nephrologia

Alkohol és egészség

VÁLYI Péter

A mértékletes, kulturált körülmények között történő alkoholfogyasztás ma a társadalmi kapcsolatok építésének és fenntartásának, az egyén kikapcsolódásának az elfogadott formája. A kardiológusok között általános a vélemény, hogy főleg az atherosclerosissal kapcsolatos betegségek, a coronariabetegség, az ischaemiás agyi történések, de még a perifériás verőérbetegségek esetében is a kismértékű vagy mérsékelt alkoholfogyasztásnak preventív hatása van, magas vérnyomás esetén szintén megengedhetőnek tartják az ilyen fokú alkoholfogyasztást. Mindezek figyelembevételével érdemes részletesebben elemezni az alkoholnak a cardiovascularis egészségre és a teljes szervezet egészére kifejtett hatását. Nem célja a cikknek az alkoholaddikcióval, az alkoholizmussal kapcsolatos kérdéseknek a tárgyalása. Ugyancsak nem kívánunk foglalkozni az alkohol hatásának részletes biokémiai és patofiziológiai szempontjaival.

Nővér

A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményei Magyarországon

HIRDI Henriett Éva, KÁLMÁNNÉ SIMON Mária, BALOGH Zoltán

A kutatás célja: A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményeinek megismerése, valamint az adatok összehasonlítása a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2006. évi, illetve Országos Alapellátási Intézet (OALI) 2004. évi felmérésének eredményeivel. Anyag és módszerek: A keresztmetszeti vizsgálat 2012. május 13. és 2012. június 30. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszer véletlen mintavételi technikával (N=812). Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdív alkalmazásával történt. A szerzők az összegyűjtött adatokat Microsoft Excel 2007 szoftver segítségével, leíró és matematikai statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények: A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy az ápolók elsődleges feladata (95%) a szakterületet érintő jelentések, adatszolgáltatások elkészítése, és ezzel összhangban az elektronikus betegnyilvántartási rendszer naprakész vezetése. A második leggyakoribb tevékenységük (94%) a gondozással kapcsolatos feladatok ellátásában való részvétel. A válaszadó ápolók 67%-a végez egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységet, elsősorban egészséges táplálkozás, az ajánlott sűzrővizsgálatok, valamint a fertőző betegségek terjedésének megelőzése témakörökben. Az ápolók általában elégedettek a munkavégzés tárgyi feltételeivel (72%), állásuk biztonságával (77%), munkaidő beosztásukkal (77%), a munkahelyi közösséggel (83%), ugyanakkor a legelégedetlenebbek (73%) az anyagai megbecsültségükkel. Következtetések: A mindennapi tapasztalat és kutatás eredményei is azt jelzik, hogy a szakdolgozók helyzete a végzett tevékenység, a jövedelem, a szabadság kiadása és a helyettesítés tekintetében egyáltalán nem javult a 2006. évi felmérés eredményeihez képest. Az ápolók jelentős hányada szeretne tartalmasabb, több szakmai kihívást jelent feladatot végezni, ugyanakkor munkavégzési feltételeik ezt nem teszik lehetővé.