Nővér

Mélyebb ismeretek a heveny balszívfél elégtelenség helyszíni vonatkozásairól mentő szakápolók számára

MOSKOLA Vladimír, HORNYÁK István

2012. DECEMBER 10.

Nővér - 2012;25(06)

A vizsgálat célja: A szerzők célja, hogy választ kapjanak a mentőellátás során felmerülő kérdésekre a heveny balszívfél elégtelenség (HBSZE) ellátásának vonatkozásában: Milyen a férfi-nő megbetegedési arány? Milyen gyakorisággal alkalmaznak kiegészítő, tüneti kezelést a helyszíni ellátás során? Milyen az életkor szerinti megoszlás, illetve a napszak szerint az akut balszívfél elégtelenség előfordulása? Vizsgálati módszerek és minta: A leíró, retrospektív kutatás az Észak-alföldi Regionális Mentőszervezet nyíregyházi mentőállomásán készült. A 2006. január 1-töl 2007. december 31-ig terjedő időszakban 13 511 db esetlap áttekintése történt, melyből az asthma cardiale és oedema pulmonum diagnózisok szerint 130 eset került részletes vizsgálatra. Az adatok Microsoft Excel program segítségével kerültek összegzésre, majd az így nyert eredmények feldolgozása leíró statisztikai módszerekkel (gyakoriság) történt. Eredmények: A HBSZE tekintetében a hajnali órákban az esetek 51%-a, míg az esti órákban az esetek 40%-a fordult elő. A fennmaradó esetek a délelőtti és délutáni időszakra tehetők, melyek együttvéve is az esetek csupán 9%-át jelentették. A vizsgált 130 beteg közül 68 nő és 62 férfi volt. Kiegészítő kezeléseket a Cerucal tekintetében 17 esetben, míg a Theospirex-et az esetek 13%-ában alkalmaztak a helyszínen. Következtetések: A betegség előfordulása évről évre növekszik. Különösen a 71 és 80 év közötti életkorban emelkedett meg az utóbbi években a HBSZE gyakorisága. A napszakot tekintve a HBSZE előfordulása inkább a hajnali és esti órákra tehető. Hatvan év felett mindkét nemnél az előfordulás jelentősen nő, viszont az életkornak nincs szignifikáns szerepe a terápia hatékonyságában.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Egy híd a magyar és a szlovák ápolás között - In Memoriam doc. PhDr. Alžbeta Hanzlíková, PhD (1935-2012)

BETLEHEM József

Alzbeta Hanzlikova, barátai körében Erzsike, egy valódi Közép-Európai entellektüel és gondolkodó, aki az általa képviselt szellemiségével túl tudott lépni az ápolás hagyományos megközelítésén és elhívatott módon képviselte a korszerű ápolást nemzetközi szinten.

Nővér

Gratulálunk

Nővér

Tükörcserepek

ROZSOS Erzsébet

A szerző ápolásetikus, a hivatás elmúlt 18 évének történetét tekinti át, és hasonlítja össze egy 1994-ben készült helyzetjelentéssel, amit két jelentős bioetikus Dr. Blasszauer Béla, valamint Dr. Jakab Tibor tettek közzé. Az összehasonlítás az ápolók helyzetének általános bemutatására, a fizetések, a munkakörülmények, a hálapénz (mint speciális magyar jelenség), az ellentmondó orvosi utasítások problematikája, az ápolói autonómia hiánya, az elismerés hiánya, a betegek és az ápolók arányának elviselhetetlensége, az ápolók kívülről és belülről történő megosztottsága, a lelkiismeretlen és gyakran változó jogszabályok, a tájékoztatás problémája, az egészségügyi ellátás hiányának tolerálása, az érdekvédelem hiánya, az ápolók elvándorlásának megjelenése témakörökre terjed ki. Az elemzésből kiolvasható, ha nem sikerül a hivatásnak autonóm módon kézbe venni sorsának irányítását, elveszítheti morális alapját és státuszát, amit történelme során kivívott.

Nővér

A fizioterápiás jellegű tevékenységek éves egészségbiztosítási finanszírozásának meghatározása a járóbeteg-szakellátásban

MOLICS Bálint, ÁGOSTON István, ENDREI Dóra, ÉLIÁS Zsuzsanna, KRÁNICZ János, SCHMIDT Béla, BONCZ Imre

A vizsgálat célja: A szerzők célja, hogy a járóbeteg szakellátáson belül a fizioterápiás jellegű eljárások volumenének, gyakoriságuknak, szakterületek szerint eloszlásuknak, illetve az ellátásokra fordított egészségbiztosítási kiadásoknak feltérképezése. Vizsgálati módszerek és minta: Az esetszámra vonatkozó adatokat az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Tételes Egészségügyi Adattáron keresztül kérték le az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai alapján. Járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyv J17-es bekezdése szolgáltatta az OENO tevékenységi listát, melyeknek pontértékei, 2008-as év esetszámai, illetve az 1,46 Forint/pont értékekből számolva kapták az éves finanszírozási költséget. Eredmények: A 151 fizioterápiás jellegű tevékenység éves összes esetszáma 24.748.877 volt. A 20 leggyakoribb eljárás a teljes esetszámnak 72,56%-át (17.958.097) tette ki. Gyógytornász, gyógymasszőr, konduktor és fizioterápiás szakdolgozó által végezhető eljárások teljes OEP finanszírozása 2008-ban 7.339.446.299,- Forint volt. A BNO főcsoportok közül a legtöbb beavatkozás a csont-izomrendszer és kötőszövet betegségeinél volt (17.579.700). Következtetések: Az eredmények alapján az OEP éves szinten 2008-ban 7,339 milliárd forintot fordított a fizioterápiás jellegű kezelések finanszírozására a járóbeteg szakellátásban, legfőképp a mozgásszervi kórképeknél alkalmazott eljárásokra.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A terápiarezisztens hypertonia prevalenciája

FEJES Imola, ÁBRAHÁM György, LÉGRÁDY Péter

Hazánkban és világszerte a leggyakoribb krónikus betegség a hypertonia, amely egyben rokkantsághoz és az idő előtti halálozáshoz vezető jelentős rizikótényező is. Ezen belül a terápiarezisztens hypertonia valódi prevalenciájának megismerése fontos közegészségügyi szempontból is, mivel a célra kezeltekhez képest a prognózisa rosszabb, gyakoribb célszervkárosodással és magasabb (2-2,5-szeres) cardiovascularis rizikóval jár. Ez az érték az irodalomban széles határok, 5-30% között mozog. A pontos prevalencia megismerését sok tényező befolyásolja, többek között az, hogy világszerte többféle érvényes definíció létezik; az alapul vett vizsgálóhely az ellátás melyik szintjén működik és mi a profilja; vagy például a nagy multicentrikus vizsgálatokban nem minden adatgyűjtő országra/központra érvényes teljes mértékben az adott kérdőív.

Lege Artis Medicinae

Az akut coronariaszindrómában szenvedő betegek mentőellátása

BURÁNY Béla

Magyarországon az Országos Mentőszolgálat roham- és esetkocsi-állománya hivatott biztosítani az akut coronariaszindrómás betegek eredményes prehospitalis ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A mellkasi fájdalom jelentkezésekor minél előbb értesíteni kell a mentőket. A mentésirányítás feladata a várható szükségletnek megfelelő mentőegységek riasztása a betegekhez. A helyszíni kezelést és az optimális betegút megválasztását meglévő algoritmusok támogatják. Korai prezentációjú ST-elevációs myocardialis infarctus esetén a prehospitalis fibrinolízistől várhatjuk a legnagyobb hasznot. A sürgős szekunder transzportok jelentős késéssel valósulhatnak meg, ezért csak megalapozott esetekben célszerű ezt a betegutat választani.

Ideggyógyászati Szemle

Az alvásfüggő légzészavarok és epilepszia: kapcsolódási pontok és terápiás megfontolások

FALUDI Béla, BÓNÉ Beáta, KOMOLY Sámuel, JANSZKY József

Az alvásfüggő légzészavarok (obstruktív alvási apnoe szind-róma, centrális apnoe és Cheyne–Stokes-légzés) szerepe a cerebro- és cardiovascularis betegségek kialakításában jól ismert. Hasonlóan fontos, de kevésbé alkalmazott összefüggés áll fenn e kórképek és egyes epilepsziák között. A kapcsolat kétirányú. Az alvás során jelentkező légzészavarok szerepet játszanak a rohamok keletkezésében, de a rohamok, vagy az antiepileptikus terápia következtében légzészavar is jelentkezhet, melyek negatívan hatnak a rohamkontrollra. Az új terápiás eljárások (vagusstimuláció, mélyagyi stimuláció) szintén számos kérdést vetnek fel az alvásszerkezetre gyakorolt hatásuk és alvásfüggő légzészavar indukáló szerepük miatt. Az elméleti háttér mellett egy rövid esettanulmányban a mélyagyi stimulálás alvásszerkezetre való hatását is bemutatjuk. A fenti összefüggések, ismeretek alkalmazása lehetőséget nyújt egyes epilepsziák hatékonyabb kezelésére.