TAMÁS Csilla, BARATI Zoltán
2016. AUGUSZTUS 30.
Nővér - 2016;29(04)
A Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikája vezette be elsőként hazánkban a külső mechanikus keringéstámogatás (Extrakorporális Membrán Oxigenizáció, Kamrai Keringéstámogató Eszköz) „rutinszerű” alkalmazását, mellyel új lehetőség nyílt a kardiogén sokk kezelésében. Célunk volt felmérni a különböző kezelési módszerek előfordulását, a kezelt betegek demográfiai és kórtörténeti jellemzőit, mortalitási adatait, valamint kimutatni a leggyakoribb szövődmények előfordulási arányát. Vizsgálatunkba azon betegeket vontuk be, akik 2012. június 1. és 2016. január 31. között kardiogén sokk miatt külső mechanikus keringéstámogató eszközzel lettek kezelve. A felmérést analitikus, retrospektív módszerrel, írott és elektronikus betegdokumentációból végzett adatgyűjtést követően végeztük. Az adatok elemzésére SPSS programot használtunk. Eredményeink egyenlőtlen nemek közötti eloszlást, négy vizsgált szövődménynél is 60 % feletti előfordulást, és 60 éves kor fölött magasabb halálozást mutattak. Megállapítottuk, hogy mechanikus keringéstámogatás alkalmazása esetén szövődmények előfordulására nagy az esély, továbbá javasoltuk bizonyos életkor felett a kezelés átgondolását. A vizsgálat alapján elmondható, hogy eredményeink nem maradnak el a nemzetközi szakirodalomban közölt statisztikai adatoktól.
Bevezetés: Szerző bemutatja a Calicivírus okozta fertőzések kórházi halmozódásakor szükséges ápolói teendőkről készített ismeret-felmérésének eredményeit, melyet 7 (vegyesen invazív és non invazív profilú) betegellátó osztály szakképzett és szakképzetlen ápoló dolgozóinak körében végzett. A vizsgálat célja: Megtudni, mely kérdésekre kell a hangsúlyt fektetni az ápolók kórházhigiénés témakörű oktatásakor, melynek fontos része a kórházi osztályokon előforduló esetleges enterális járványok korai felismerése és a fertőzések továbbterjedésének megakadályozása. Vizsgálati módszerek és minta: A kutatás anonim kérdőíves módszert alkalmazott. A felmérés 2016. január 04-e, és 29-e között zajlott. A célpopuláció kiválasztásánál a szerző azokat a betegellátó osztályokat részesítette előnyben, melyeken az elmúlt 6 évben előfordult Calicivírus okozta járvány, melyet jelentettek az NNSR adatbázisába. Eredmények: A felmérésben 158 ápoló vett részt. A kapott eredmények szerint a betegápolók rendelkeznek ismeretekkel és tapasztalatokkal is a Calicivírus okozta fertőzésekről, azonban vannak hiányosságok is az ismeretek terén, különös tekintettel a kórházi fertőzés halmozódás esetén szükséges járványmegfékező teendőkre. Következtetés: Az alapoktatásban megszerzett ismereteket szinten kell tartani az enterális fertőzések tekintetében is, mivel a kórházi osztályok különösen kedveznek e fertőzések terjedésének a beteg állapotából adódó alacsonyabb személyi higiéne, és a több ágyas kórtermek által közösen használt vizes blokkok miatt.
A vizsgálat célja: A népegészségügyi és közegészségügyi szempontból jelentős verruca vulgaris (vírusos szemölcs, egyszerű szemölcs) kombinált kezelési módjának ismertetése és megelőzésének lehetőségei az általános egészségnevelés segítségével saját vizsgálat alapján. Vizsgálati módszer és minta: A vizsgálat 2014. szeptember 1. és 2015. június 30. között Budapesten történt, 124 verruca vulgaris-szal kezelt bőrbeteg részvételével, melynek során a kezelések követésére, dokumentációelemzésre, valamint a saját tapasztalatok összegyűjtésére került sor. Eredmények: Összesen 124 beteg 635 verrucájának kezelése valósult meg konzervatív és krioterápiás módszer kombinált alkalmazásával. A tünetek 18,6%-a 3-6 hét; 53,2%-a 6-9 hét; 23,4%-a 12 hét alatt gyógyult; 4,8%-a további kezelést igényelt. Megbeszélés: A verruca vulgaris optimális kezelési módszere a krioterápia és a konzervatív kezelés kombinálása, amely hatékonyabb, kevésbé fájdalmas és jobb esztétikai eredménnyel gyógyul, mint a monoterápiák.
A vizsgálat célja: a CAD-CAM technológia bemutatása, az ápolók szakmai ismereteinek bővítése. A koponyadefektussal élő sérültek és hozzátartozóik tájékoztatása, hogy a megfelelően illeszkedő implantátum a beteg számára biztonságot, esztétikai élményt nyújt, ezen túlmenően növeli a rehabilitáció hatásfokát, sikeres esetekben a társadalomba való visszailleszkedést. Vizsgálati módszerek és minta: Alkalmazott módszer leíró kutatás, mely egyrészt retrospektív adatgyűjtés, dokumentum elemzés módszerével, másrészt jelen betegek megfigyelése alapján készült. Az elemzett időpontokban 2004-2006 év folyamán 70 fő (n=70) kliensnél alkalmaztak hagyományos műtéti terápiát, 2011-2013 év folyamán 60 fő (n=60) sérültnél pedig a CAD-CAM műtéti technikát. A minta teljes elemszáma N=130 fő. A vizsgálatban résztvevő betegek életkora 17-80 év között volt. Eredmények: A CAD-CAM módszer alkalmazása óta csökkent a vegetatív kómában maradók száma és megemelkedett a jó neurológiai állapotban lévők aránya. Az ápolási munka minőségének fejlesztésével jelentős eredményeket értünk el a sérültek ellátásában. 2011-2013 között kevesebb nosocomiális fertőzés és műtéti szövődmény fordult elő, az ápolási napok száma lecsökkent, melynek következtében az osztály gazdasági mutatói pozitív irányban mozdultak el. Következtetések: A koponyadefektusok műtéti ellátásának fejlődése, növeli a koponyasérültek gyógyulási esélyeit. Az elért eredmények alátámasztják azt a törekvésünket, hogy a CAD-CAM módszer alkalmazása országos szinten kiterjesztetté váljon. Az ápoló szakma megismerje, a kihívást elfogadja
Lege Artis Medicinae
A szívelégtelenség a gyógyszeres terápiában tapasztalható fejlődés ellenére is rossz prognózisú betegség. A nem gyógyszeres terápia alkalmazása megfelelő indikáció mellett számottevően javítja a betegek életminőségét és várható élettartamát. A biventricularis pacemakerrel végzett reszinkronizációs terápia az intraventricularis vezetési zavarral szövődött súlyos szívelégtelenség számos klinikai tanulmányban bizonyított hatékonyságú kezelési módja. Az implantálható cardioverter- defibrillátor csökkenti a hirtelen szívhalál bekövetkeztét, ezáltal a mortalitást. Terápiára rezisztens szívelégtelenség esetén szívtranszplantáció szükséges. Számos további kezelési mód létezik - mechanikus keringéstámogató eszközök, mesterséges szív, ultrafiltráció -, amelyeknek a rutinszerű alkalmazása a kevés klinikai tapasztalat miatt egyelőre nem ajánlott, de az eddig elért eredmények biztatóak.
Ideggyógyászati Szemle
Az alvásfüggő légzészavarok (obstruktív alvási apnoe szind-róma, centrális apnoe és Cheyne–Stokes-légzés) szerepe a cerebro- és cardiovascularis betegségek kialakításában jól ismert. Hasonlóan fontos, de kevésbé alkalmazott összefüggés áll fenn e kórképek és egyes epilepsziák között. A kapcsolat kétirányú. Az alvás során jelentkező légzészavarok szerepet játszanak a rohamok keletkezésében, de a rohamok, vagy az antiepileptikus terápia következtében légzészavar is jelentkezhet, melyek negatívan hatnak a rohamkontrollra. Az új terápiás eljárások (vagusstimuláció, mélyagyi stimuláció) szintén számos kérdést vetnek fel az alvásszerkezetre gyakorolt hatásuk és alvásfüggő légzészavar indukáló szerepük miatt. Az elméleti háttér mellett egy rövid esettanulmányban a mélyagyi stimulálás alvásszerkezetre való hatását is bemutatjuk. A fenti összefüggések, ismeretek alkalmazása lehetőséget nyújt egyes epilepsziák hatékonyabb kezelésére.
Lege Artis Medicinae
A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkôhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetôleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlôdése ma már lehetôvé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhetô el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már elsô vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetôség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelôbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetôk a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy online multidiszciplináris szakértôi egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden orvos és beteg hozzáférhet a precíziós onkológia korszerû lehetôségeihez.
Lege Artis Medicinae
A LAM 29. évfolyam 8-9. számában jelent meg „Allergiaellenes szerek és az ICAM-1-antitestek lehetséges alkalmazása a felső légúti infekciók kontrollálásában” című dolgozat Szabadka Hajnalka tollából (1). A közlemény alapvető fontosságú, nagy elterjedtségű, jelentős egészségügyi, klinikai jelentőségű problémára irányítja rá a figyelmet. A rhinovirusok és a Haemophilus influenzae okozta infekciók kialakulását és terápiás lehetőségeit feszegeti, ami alapvető feladat mindennapjainkban. Az ICAM-1 szerepét érinti a patológiás folyamatok létrejöttében és az esetleges terápiás lehetőségek alkalmazhatóságában.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás