Nővér

Gyermekkori elhízás

KORMOS-TASI Judit, SZABÓ László, GÁCSI Erika

2013. DECEMBER 31.

Nővér - 2013;26(06)

Az elhízás minden korosztályt érintő probléma. A WHO 1998-ban a kövérséget betegséggé nyilvánította. Magyarországon a kövérség gyakorisága 2004-ben 17 éves korra 7%-ot ért el. A gyermekkorban meglévő elhízás a felnőttkori megbetegedések egyik fő okozója. Megelőzésében fontos szerepet játszik az egészséges táplálkozás és a testmozgás is. Az egészségfejlesztésben ezt a két fő területet kell megcéloznunk, hogy eredményeket érhessünk el a megelőzés területén.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Kutatásról ápolóknak 3. rész: Elemzésekről röviden

TAKÁCS Péter, PAPP Katalin, RADÓ Sándorné

A kutatásmódszertani cikksorozat első (Papp, 2013) és második része (Pakai & Kívés, 2013) összefoglalta azokat a lépéseket, amelyek elvezetnek bennünket addig a pontig, hogy rendelkezésre áll már a megfelelő szintű és nagyságú adathalmaz, a minta.

Nővér

Magyarország a foglalkozás-egészségügyi szakápoló képzés bölcsője

HIRDI Henriett Éva

Vizsgálat célja: A hazai foglalkozás-egészségügyi szakápolás kezdetének és történetének kutatása, a napjainkra már feledésbe merült gyárgondozónői intézményrendszer kialakulásának bemutatása. Anyag és módszer: Az 1840 és 1950 közötti időszakban keletkezett szakirodalmi források és joganyagok szisztematikus kigyűjtése és feldolgozása. Az államosítás előtt működött gyárak, vállalatok, illetve a leányiskolák fennmaradt levelezéseinek, beszámolóinak vizsgálata. A vizsgált kérdéskörök a következők voltak: a gyárgondozónői munkakört betöltők kiválasztásának szempontrendszere, képzettségük, feladataik és megbecsültségük. Eredmények: Megállapítást nyert, hogy a gyárgondozónők jellemzően nem a munkásnők közül kerültek kiválasztásra. Az első gyárgondozónői tanfolyam 1933-ban indult Budapesten. Tíz év alatt 150 fő végezte el a kétéves, nappali rendszerű, középiskolai végzettségre épülő tanfolyamot. A képzésben résztvevőknek szigorú felvételi követelményeknek kellett megfelelniük. A tanfolyamon a hallgatók egészségügyi-, szociális-, jogi- és kulturális ismereteket tanultak a kor neves szakembereitől. A gyárgondozónők tevékenységüket alapvetően két helyszínen végezték: a gyáron belül és azon kívül. A végzett gyárgondozónők anyagi-, szakmai- és társadalmi megbecsültsége magas volt, jogaikat még kollektív szerződés is védte. Következtetések: Magyarországon a foglalkozás-egészségügyi szakápolói képzés 80 éves múltra tekinthet vissza, mely új megvilágításba helyezi a foglalkozás-egészségügyi szakápolás születéséről szóló eddigi elméleteket.

Nővér

Egészségügyi változások hatása az ápolók mindennapjaira

NÉMETH Anikó, BETLEHEM József, LAMPEK Kinga

Vizsgálat célja: A vizsgálat célja volt feltárni, hogy az elmúlt években történt egészségügyi átszervezések kapcsán milyen változásokat kellett átélni a fekvőbeteg ellátásban dolgozó ápolóknak. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, mely az ország hat oktatókórházában, fekvőbeteg ellátásban, teljes munkaidőben dolgozó ápolókat vizsgálta 2010. október - december hónapokban. Eredmények: Az egészségügyi átalakulás során számtalan negatív eseménnyel, valamint a bizonytalanság érzésével kellett szembe nézni az ápolóknak, ami hatással van az egészségi állapotuk önértékelésére is. Jelentős az áthelyezéstől, jövedelem-csökkenéstől, a munkahely elveszítésétől való félelem, valamint romlott a lelki állapot és a munkahelyen belüli kommunikáció is. A bizonytalanságot vizsgáló hat kérdés egy előrelépési és egy munkahelyi környezet által okozott bizonytalansági alskálára osztható. A válaszadók jelentős támogatást várnak munkáltatójuktól, főképpen anyagi téren. Következtetések: Az egészségügy átalakulása az ápolók körében bizonytalanságot eredményező tényezőként volt érzékelhető.

Nővér

Karácsonyi üdvözlet

MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK ÁLDOTT, BÉKÉS ÜNNEPEKET, ÉS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK! A NŐVÉR SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓJA

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Egy kisvárosi gimnázium végzős diákjainak egészségmagatartása

FÁBIANNÉ PATAI Erika

A vizsgálat célja: Felmérni a végzős gimnazisták egészségmagatartását és azt, hogy van-e összefüggés a szülők, valamint a gimnázium tanárainak egészségmagatartásával. Anyag és módszer: A felmérés egy békés megyei kisváros végzős gimnazistái (n=100) és tanárai (n=29) körében készült. A válaszok értékelése SPSS programmal (kereszttábla-elemzés khí-négyzet próba) történt. Eredmények: A diákok és a szülők káros szenvedélyeiről kapott eredmények rosszabbak, a tanároké jobb a hazai átlagnál. A szülők 79%-a, a diákok 54%-a nem sportol rendszeresen. A tanulók egészségmagatartását a szülők és a tanárok nem tudják kellően fejleszteni. A jobb tanulmányi eredményű tanulók egészségesebben élnek. A kettes-hármas jegyeket kapó tanulók 60,0%-a, a négyes-ötös tanulók 28%-a dohányzik. Következtetések: Az eredményes egészségneveléshez egészségnevelő szakemberekre és elhivatott pedagógusokra van szükség, akiknek a szülőket is meg kell nyerni a cél eléréséhez. Közös feladat megismertetni a diákokkal az egészség fejlesztéséhez vezető utat, hogy kompetensen tudjanak dönteni az egészségükről.

Nővér

A közösségi ápolók kompetenciái, kiterjesztési lehetőségek a ceglédi felnőtt-háziorvosi praxisokban

JÓZSA Edit

Cél: Megvizsgálni, hogy a ceglédi körzeti közösségi ápolók kompetenciáikat hogyan tudják kihasználni a jelenlegi szabályozások mellett és ezek hogyan bővíthetők ki. Módszer és minta: Tizennégy ceglédi felnőtt-háziorvosi praxisból 137 értékelhető kérdőív érkezett vissza a betegektől, a szakápoló kollégák közül pedig 12 fő adott választ. A kérdőív zárt és nyitott kérdéseket tartalmazott, amelyeket Excel, valamint SPSS programok segítségével dolgoztam fel. Statisztikai vizsgálatokat leíró statisztikával és Fisher-féle egzakt teszttel készítettem. Eredmény: Vizsgálatom során kiderült, hogy a betegek nem kellő mértékben veszik igénybe a felnőtt-háziorvosi alapellátás szolgáltatásait, mint például a vérnyomás- és a vércukormérést, illetve a laborvizsgálatokat. Következtetés: A szakápoló kollégáimmal nem tudjuk kihasználni végzettségünk nyújtotta kompetenciáink túlnyomó részét. Nincs lehetőségünk hatékony egészségnevelésre, a betegekkel való mélyebb négyszemközti beszélgetésre.

Hypertonia és Nephrologia

Lehetőségek és korlátok. A gyermekkori krónikus veseelégtelenség étrendjének buktatói

REUSZ György, SZABÓ Adrienn

A krónikus vesebetegség során a vese homeosztázist biztosító szerepe fokozatosan romlik. A folyadék-, az elektrolit- és a hormonháztartás zavara mellett a méregtelenítés, a vérnyomás-szabályozás megvalósítása külső segítség nélkül már elégtelen. Gyermekekben az egyensúlyi állapot megteremtése mellett a testi és kognitív/ pszichés fejlődés biztosítása is alapvető szempont. Csecsemő- és kisdedkorban a növekedés meghatározó tényezője a megfelelő kalóriabevitel. A terápiás lehetőségek között a megfelelő összetételű étrend (diéta) alapvető fontosságú. Összetételében, amellett, hogy tükröznie kell a veseelégtelenség által támasztott speciális igényeket, a gyermek számára elfogadhatónak, fogyaszthatónak is kell lennie. A CKD-s gyermekek étrendje normális energiatartalmú legyen! A fehérjebevitel mennyiségét nem kell csökkenteni az alapajánláshoz képest, hanem az alacsonyabb foszfortartalmú és magas biológiai értékű változatot kell előnyben részesíteni. A betegek jelentős részénél javasolt az alacsony nátrium- és káliumtartalmú diéta, amely a dietetikai javaslatok alapján megvalósítható. Külön nehézséget jelent az, ha a gyermeknek speciális étrendi igényei vannak, ugyanakkor szondatáplálásra szorul. Az étrend megtervezése összetett feladat, nehéz a magas energiabevitel mellett az optimális fehérjeellátást és az ásványianyag-megszorítást együttesen megvalósítani. Ilyen esetekben segítséget jelenthet egy, a gyermekkorban alkalmazható és a fejlődési igényeket is szem előtt tartó enteralis tápszer.