Nővér

Gratulálunk

2012. DECEMBER 10.

Nővér - 2012;25(06)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Egy híd a magyar és a szlovák ápolás között - In Memoriam doc. PhDr. Alžbeta Hanzlíková, PhD (1935-2012)

BETLEHEM József

Alzbeta Hanzlikova, barátai körében Erzsike, egy valódi Közép-Európai entellektüel és gondolkodó, aki az általa képviselt szellemiségével túl tudott lépni az ápolás hagyományos megközelítésén és elhívatott módon képviselte a korszerű ápolást nemzetközi szinten.

Nővér

Mélyebb ismeretek a heveny balszívfél elégtelenség helyszíni vonatkozásairól mentő szakápolók számára

MOSKOLA Vladimír, HORNYÁK István

A vizsgálat célja: A szerzők célja, hogy választ kapjanak a mentőellátás során felmerülő kérdésekre a heveny balszívfél elégtelenség (HBSZE) ellátásának vonatkozásában: Milyen a férfi-nő megbetegedési arány? Milyen gyakorisággal alkalmaznak kiegészítő, tüneti kezelést a helyszíni ellátás során? Milyen az életkor szerinti megoszlás, illetve a napszak szerint az akut balszívfél elégtelenség előfordulása? Vizsgálati módszerek és minta: A leíró, retrospektív kutatás az Észak-alföldi Regionális Mentőszervezet nyíregyházi mentőállomásán készült. A 2006. január 1-töl 2007. december 31-ig terjedő időszakban 13 511 db esetlap áttekintése történt, melyből az asthma cardiale és oedema pulmonum diagnózisok szerint 130 eset került részletes vizsgálatra. Az adatok Microsoft Excel program segítségével kerültek összegzésre, majd az így nyert eredmények feldolgozása leíró statisztikai módszerekkel (gyakoriság) történt. Eredmények: A HBSZE tekintetében a hajnali órákban az esetek 51%-a, míg az esti órákban az esetek 40%-a fordult elő. A fennmaradó esetek a délelőtti és délutáni időszakra tehetők, melyek együttvéve is az esetek csupán 9%-át jelentették. A vizsgált 130 beteg közül 68 nő és 62 férfi volt. Kiegészítő kezeléseket a Cerucal tekintetében 17 esetben, míg a Theospirex-et az esetek 13%-ában alkalmaztak a helyszínen. Következtetések: A betegség előfordulása évről évre növekszik. Különösen a 71 és 80 év közötti életkorban emelkedett meg az utóbbi években a HBSZE gyakorisága. A napszakot tekintve a HBSZE előfordulása inkább a hajnali és esti órákra tehető. Hatvan év felett mindkét nemnél az előfordulás jelentősen nő, viszont az életkornak nincs szignifikáns szerepe a terápia hatékonyságában.

Nővér

Tükörcserepek

ROZSOS Erzsébet

A szerző ápolásetikus, a hivatás elmúlt 18 évének történetét tekinti át, és hasonlítja össze egy 1994-ben készült helyzetjelentéssel, amit két jelentős bioetikus Dr. Blasszauer Béla, valamint Dr. Jakab Tibor tettek közzé. Az összehasonlítás az ápolók helyzetének általános bemutatására, a fizetések, a munkakörülmények, a hálapénz (mint speciális magyar jelenség), az ellentmondó orvosi utasítások problematikája, az ápolói autonómia hiánya, az elismerés hiánya, a betegek és az ápolók arányának elviselhetetlensége, az ápolók kívülről és belülről történő megosztottsága, a lelkiismeretlen és gyakran változó jogszabályok, a tájékoztatás problémája, az egészségügyi ellátás hiányának tolerálása, az érdekvédelem hiánya, az ápolók elvándorlásának megjelenése témakörökre terjed ki. Az elemzésből kiolvasható, ha nem sikerül a hivatásnak autonóm módon kézbe venni sorsának irányítását, elveszítheti morális alapját és státuszát, amit történelme során kivívott.

Nővér

A fizioterápiás jellegű tevékenységek éves egészségbiztosítási finanszírozásának meghatározása a járóbeteg-szakellátásban

MOLICS Bálint, ÁGOSTON István, ENDREI Dóra, ÉLIÁS Zsuzsanna, KRÁNICZ János, SCHMIDT Béla, BONCZ Imre

A vizsgálat célja: A szerzők célja, hogy a járóbeteg szakellátáson belül a fizioterápiás jellegű eljárások volumenének, gyakoriságuknak, szakterületek szerint eloszlásuknak, illetve az ellátásokra fordított egészségbiztosítási kiadásoknak feltérképezése. Vizsgálati módszerek és minta: Az esetszámra vonatkozó adatokat az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Tételes Egészségügyi Adattáron keresztül kérték le az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai alapján. Járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyv J17-es bekezdése szolgáltatta az OENO tevékenységi listát, melyeknek pontértékei, 2008-as év esetszámai, illetve az 1,46 Forint/pont értékekből számolva kapták az éves finanszírozási költséget. Eredmények: A 151 fizioterápiás jellegű tevékenység éves összes esetszáma 24.748.877 volt. A 20 leggyakoribb eljárás a teljes esetszámnak 72,56%-át (17.958.097) tette ki. Gyógytornász, gyógymasszőr, konduktor és fizioterápiás szakdolgozó által végezhető eljárások teljes OEP finanszírozása 2008-ban 7.339.446.299,- Forint volt. A BNO főcsoportok közül a legtöbb beavatkozás a csont-izomrendszer és kötőszövet betegségeinél volt (17.579.700). Következtetések: Az eredmények alapján az OEP éves szinten 2008-ban 7,339 milliárd forintot fordított a fizioterápiás jellegű kezelések finanszírozására a járóbeteg szakellátásban, legfőképp a mozgásszervi kórképeknél alkalmazott eljárásokra.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Gratulálunk!

Batthyány-Strattmann László születésének 140. évfordulója alkalmából a nemzeti erőforrás miniszter és az egészségügyért felelős államtitkár 2010. október 28-án szakmai elismeréseket adományozott.

Nővér

Gratulálunk

A Magyar Ápolási Egyesület 2013. február 19-én immár harmadik alkalommal ünnepelte meg a Magyar Ápolók Napját, mely Kossuth Zsuzsanna, az első magyar főápoló születésnapjához kötődik. Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere ez alkalomból szakmai kitüntetéseket adományozott.

Nővér

GRATULÁLUNK

A Magyar Ápolási Egyesület 2014. február 19-én immár negyedik alkalommal ünnepelte meg a Magyar Ápolók Napját, mely Kossuth Zsuzsanna, az első magyar főápoló születésnapjához kötődik. Az ünnepi eseményre Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében került sor.

Magyar Radiológia

Péter Mózes professzor elnyerte a professor emeritus címet

LOMBAY Béla

A Magyar Radiológusok Társasága nevében szeretettel gratulálunk a kitüntető címhez, és egyben jókívánságainkat fejezzük ki Péter professzor 70. születésnapja alkalmából. „Professzor emeritus címet az egyetemek szenátusai azoknak a nyugdíjba vonult egyetemi tanároknak adományozhatnak, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben kiemelkedő oktatói, kutatói munkássággal rendelkeznek. A kitüntető cím feljogosítja viselőjét arra, hogy az aktív pályafutás után is részt vegyen az oktatásban, speciális kollégiumokat hirdessen, kutatómunkát folytasson. Tag lehessen az egyetemi kari bizottságokban, és megválasztható legyen az egyetem különböző testületeiben.” - E szavak kíséretével adta át az erről szóló okiratot dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem rektora Péter professzornak a 2007. június 2-án tartott ünnepi nyilvános szenátusi ülésen.

Nővér

Gratulálunk