Nővér

Elhunyt Madeleine Leininger

PAPP Katalin

2012. OKTÓBER 20.

Nővér - 2012;25(05)

2012. augusztus 10-én Omahában, lakóhelyén elhunyt Dr. Madeleine Leininger professzor asszony, ápolásteoretikus. Ő alapította a transzkulturális ápolást, az ápolástudomány egyik korai képviselője, és a Nemzetközi Humán Gondozási Egyesület alapítójaként is őt tiszteli a világ.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

A transzkulturális ápolás jelentősége a hazai egészségügyi ellátásban

BALOGH Zoltán

A betegellátási rendszerben történt változások új kihívásokat jelentenek napjaink ápolói számára a világ valamennyi országában. A globalizáció az egészségügyben is mind inkább tapasztalható.

Nővér

A szakdolgozói társadalmat járványszerűen megfertőző kór neve: kiégés

IRINYI Tamás, NÉMETH Anikó

Vizsgálat célja: Felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértéke hogyan változott a 2008-as felméréshez képest, hogyan függ össze a saját egészség megítélésével, a pszichoszomatikus tünetek előfordulásával, a pályaelhagyási szándékkal, és a munkahely elveszítésétől való félelem szintjével. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez. Eredmények: A kiégésben szenvedők aránya emelkedett 2008-hoz képest, és összefüggést mutat a testi egészséggel (p<0,000), a pályaelhagyási szándékkal (p<0,000) és a munka elveszítésétől való félelemmel (p<0,000). Főleg a pályakezdő ápolók esetén figyelhető meg jelentős emelkedés. Következtetések: A kiégés elleni tréningnek a pályakezdők esetében is létjogosultsága lehet, hiszen így a pályaelhagyás is megelőzhető lenne.

Nővér

Referáló laptól a tudományos igényű folyóiratig: A NŐVÉR serdülőkora és felnőtté válása (1993-2004)

FEDINECZNÉ VITTAY Katalin

A NŐVÉR folyóirat 25 éves jubileuma alkalmából készült írásában a szerző visszatekint a lap életének arra az évtizedére, amikor főszerkesztőként részt vett Magyarország egyetlen ápolástudományi folyóirata alakításában. Időrendi sorrendben mutatja be azokat a lépéseket, amelyek révén a lap referáló kiadványból szakmai bírálaton átesett, angol nyelvű összefoglalókkal készült tudományos közleményeket publikáló, a nemzetközi ápolástudományi adatbázisban is referált szakfolyóirattá vált.

Nővér

Gyermekápolók vélekedései a gyermekekkel és a szülővel való együttműködésről a kórházban; az együttműködést befolyásoló tényezők

MIKLÓSI Mónika, GALAMBOSI Elvira, PERCZEL FORINTOS Dóra

A vizsgálat célja: Gyermekápolók vélekedéseinek vizsgálata a gyermekkel és a szülővel való együttműködésről, valamint az együttműködés háttértényezőinek elemzése. Vizsgálati módszerek és minta: Tervezett műtéti beavatkozás miatt felvételre kerülő gyermekek szülei (n=91) a hospitalizációt megelőzően egy kérdőívet töltöttek ki, amelyben demográfiai, szocioökonómiai adatokra, a gyermek és a szülő mentális egészségére kérdeztünk rá. A kórházi tartózkodás során a gyermekápoló megbecsülte, hogy milyennek találta a szülővel és a gyermekkel való együttműködését (n=131). Eredmények: Az ápolók szignifikánsan jobbnak ítélték együttműködésüket a szülővel, mint a gyermekkel. A szülővel való együttműködést befolyásolta a gyermek neme, életkora, a szülő iskolai végzettsége, a családszerkezet, a kórházi tartózkodás hossza. A gyermekkel való együttműködés megítélése összefüggést mutatott a gyermek életkorával, valamint a gyermek proszociális magatartásával. Következtetések: A gyermekkel és a szülővel való együttműködés megítélését elsősorban demográfiai és szocioökonómiai változók befolyásolják. Ezen tényezők azonosításával sikeresebben készíthetjük fel a gyermekápolókat a szülővel és a gyermekkel való együttműködés problémáinak megoldására.

Nővér

Kongresszusi beszámoló V. Nemzetközi FOHNEU Kongresszus

HIRDI Henriett Éva, TÉGLÁSYNÉ Bácsi Mária

A kongresszust három-ötévente hívják össze, témáját a Foglalkozás-egészségügyi Ápolók Európai Szövetsége határozza meg. Korábbi években Brüsszel (1997), Strasbourg (2000), Helsinki (2003) és London (2007) adott otthont a konferenciának.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

A transzkulturális ápolástudomány alapjai

ČERVENÝ Martin

A publikáció a transzkulturális ápolás alapfogalmaival foglalkozik. Célja, hogy megismertesse és felhívja az ápolók figyelmét a transzkulturális ápolástan fontosságára, amelynek alapjait Dr. Madeleine Leininger (1925-2012) fektette le.

Ideggyógyászati Szemle

[Légzési elégtelenséggel járó CANOMAD szindróma]

SALAMON András, DÉZSI Lívia, RADICS Bence, VARGA Tímea Edina, HORTOBÁGYI Tibor, TÖMÖSVÁRI Adrienn, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, RAJDA Cecília

[A CANOMAD (krónikus ataxiás neuropathia, ophthal­moplegia, M-protein-agglutináció, diszialozil-antitestek) szindróma ritka polyneuropathia, melyben IgM-para­proteinek lépnek reakcióba a diszializált epitópokat tar­talmazó gangliozidokkal. Ezen folyamat hátsó gyöki ganglionopathiához, valamint a cranialis és a perifériás idegek B-lymphocyta-mediált infiltrációjához vezet. A betegség klinikai képét ataxia, enyhe fokú izomgyengeség, areflexia, valamint szenzoros eltérések és agyidegtünetek dominálják. A rituximab-, valamint az intravénás immunoglobulin (IVIg-) kezelés hatékonyságát esettanulmányok támasztják alá. Közleményünkben egy 57 éves férfi beteg járásnehe­zí­tettséggel, négy végtagi zsibbadással és ügyetlenséggel járó esetét mutatjuk be. Neurológiai státuszában areflexia, vibrációérzés-csökkenés, valamint ataxia volt megfigyelhető. A laboratóriumi vizsgálatok a szérumban IgM monoklonális komponens és diszialozil-antitestek jelenlétét igazolták. A beteg részletes elektrofiziológiai kivizsgálása során szenzomotoros demyelinisatiós polyneuroradiculopathia igazolódott. Az alkalmazott IVIg- és rituximab­kezelés ellenére a beteg állapota foko­zatosan romlott, majd légzési elégtelenség követ­keztében elhunyt. Az elvég­zett neuropatológiai vizsgálatok hátsó kötegi és gyöki atro­phiát, valamint kevert mononukleáris sejtes infiltrációt mutattak. A jelen közlemény célja, hogy felhívja a figyelmet a szind­rómára, ezáltal elősegítse a betegek életminőségét potenciálisan javító immunszuppresszív kezelés mielőbbi beve­zetését.]

Lege Artis Medicinae

Tisztelni minden embert...

GYIMESI Ágnes Andrea

Tragikus hirtelenséggel 2010. május 28-án, 78. életévében elhunyt prof. dr. Fehér János. Az Orvosi Hetilap volt főszerkesztőjével 2005-ben prof. dr. Nemesánszky Elemér, a LAM jelenlegi emeritus főszerkesztője készített interjút.

Hypertonia és Nephrologia

Gondolatok a renovascularis hipertenzióról egy rendhagyó esetbemutatás kapcsán

GAJDÁN Nikolett, LÉGRÁDY Péter, BAJCSI Dóra, MORVAY Zita, NAGY Endre, LETOHA Annamária, KYPROS Constantinou, FEJES Imola, SONKODI Sándor, ÁBRAHÁM György

A renovascularis hipertenzió a szekunder magas vérnyomás jól ismert formája. Az esetek kétharmadában az arteria renalis atheroscleroticus plakkja, míg egyharmadban fibromuscularis dysplasia jelölhető meg kórokként. Prevalenciája az átlagpopulációban <1%. A kórisme „gold standardja” a digitális subtractiós angiográfia. Az 58 éves nőbetegünket először 1998 februárjában vizsgáltuk terápiarezisztens hipertenzió miatt. Duplex ultrahangvizsgálat bal arteria renalis fibromuscularis jellegű stenosisát igazolta, percutan transluminalis angioplastica és stentelés történt. Vérnyomása 120/80 Hgmm-re csökkent. A beteg az előírt kontrollvizsgálatokon nem jelent meg, legközelebb 2001 februárjában utalták be sürgősséggel 210/140 Hgmmes tenziókiugrás miatt. A kontroll duplex ultrahangvizsgálatot követő érfestés zsugorodott bal vesét és a bal arteria renalis teljes occlusióját, valamint a jobb arteria renalis stenosisát igazolta. A bal oldali nephrectomia elkerülhetetlen volt, a jobb arteria renalisban stentelés történt. Vérnyomása ismét rendeződött. Kontrollvizsgálatokra továbbra is öntörvényűen járt. Ezután 2004-től fogva, a leggondosabb követés mellett is éves szinten következett be jobb arteria renalis restenosis, 2014-ig összesen 11 alkalommal! Vesefunkciója mind végig normáltartományban maradt. 2014 őszén súlyos stroke érte és azon a télen 74 éves korában betegünk elhunyt. A renovascularis hipertenzió kezelésében a mai napig számos kérdés fogalmazódik meg, de betegünk esetében összesen 12 intervenció által 16 éven keresztül elfogadható életminőséget sikerült biztosítani normális vesefunkcióval.

Ideggyógyászati Szemle

[A GABAB-receptor-encephalitisről négy eset kapcsán]

SZŐTS Mónika, MORTEN Blaabjerg, KONDZIELLA Daniel, DIÓSZEGHY Péter, BAJZIK Gábor, BERKI Tímea, KÁLMÁN Endre, NAGY Ferenc, ILLÉS Zsolt

[A GABAB-receptor (gamma-aminobutyric acid B receptor, GABABR) -encephalitis az autoimmun encephalitisek ritka megjelenési formája. Közleményünkben négy eset - köztük az első két magyarországi beteg - kapcsán a kórkép jellegzetességeire szeretnénk felhívni a figyelmet. Egy betegnél szubakut zavartság, kifejezett rövid távú memóriazavar alakult ki a betegségre jellegzetes epilepszia nélkül. Spontán javulás következett be kognitív állapotában hat héten belül. A szérum-GABABR-antitestek perzisztálása mellett 18 hónappal később FDG-PET vizsgálattal abnormális mediastinalis nyirokcsomók, biopsziával kissejtes tüdőrák (SCLC) igazolódott. Egy másik betegnél folyamatosan szérum-hyponatraemia volt jelen. Három elhunyt betegnél a liquorlelet kórosnak, a spontán javuló betegnél eltérés nélkülinek mutatkozott. A koponya-MRI mediotemporalis eltéréseket ábrázolt három esetben. SCLC igazolódott szintén három betegnél. Egyedül a spontán javuló beteg élt túl több mint 24 hónapot. Eseteink kapcsán a következő jellegzetességek emelendőek ki: 1. a GABABR-encephalitis epilepszia nélkül is kialakulhat; 2. a súlyos memóriazavar spontán javulhat, mely ez idáig nem került leírásra az irodalomban; 3. perzisztáló hyponatraemia lehet jelen; 4. egyedül a nem epilepsziás, normál liquorlelettel rendelkező beteg mutatott benignus lefolyást; 5. spontán remisszió ellenére az encephalitis mintegy másfél évvel megelőzően is jelezhet kissejtes tüdőrákot, a rendszeres tumorkutatás hangsúlyozandó ilyen esetben is. ]