Nővér

Egy híd a magyar és a szlovák ápolás között - In Memoriam doc. PhDr. Alžbeta Hanzlíková, PhD (1935-2012)

BETLEHEM József

2012. DECEMBER 10.

Nővér - 2012;25(06)

Alzbeta Hanzlikova, barátai körében Erzsike, egy valódi Közép-Európai entellektüel és gondolkodó, aki az általa képviselt szellemiségével túl tudott lépni az ápolás hagyományos megközelítésén és elhívatott módon képviselte a korszerű ápolást nemzetközi szinten.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Tükörcserepek

ROZSOS Erzsébet

A szerző ápolásetikus, a hivatás elmúlt 18 évének történetét tekinti át, és hasonlítja össze egy 1994-ben készült helyzetjelentéssel, amit két jelentős bioetikus Dr. Blasszauer Béla, valamint Dr. Jakab Tibor tettek közzé. Az összehasonlítás az ápolók helyzetének általános bemutatására, a fizetések, a munkakörülmények, a hálapénz (mint speciális magyar jelenség), az ellentmondó orvosi utasítások problematikája, az ápolói autonómia hiánya, az elismerés hiánya, a betegek és az ápolók arányának elviselhetetlensége, az ápolók kívülről és belülről történő megosztottsága, a lelkiismeretlen és gyakran változó jogszabályok, a tájékoztatás problémája, az egészségügyi ellátás hiányának tolerálása, az érdekvédelem hiánya, az ápolók elvándorlásának megjelenése témakörökre terjed ki. Az elemzésből kiolvasható, ha nem sikerül a hivatásnak autonóm módon kézbe venni sorsának irányítását, elveszítheti morális alapját és státuszát, amit történelme során kivívott.

Nővér

A fizioterápiás jellegű tevékenységek éves egészségbiztosítási finanszírozásának meghatározása a járóbeteg-szakellátásban

MOLICS Bálint, ÁGOSTON István, ENDREI Dóra, ÉLIÁS Zsuzsanna, KRÁNICZ János, SCHMIDT Béla, BONCZ Imre

A vizsgálat célja: A szerzők célja, hogy a járóbeteg szakellátáson belül a fizioterápiás jellegű eljárások volumenének, gyakoriságuknak, szakterületek szerint eloszlásuknak, illetve az ellátásokra fordított egészségbiztosítási kiadásoknak feltérképezése. Vizsgálati módszerek és minta: Az esetszámra vonatkozó adatokat az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Tételes Egészségügyi Adattáron keresztül kérték le az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai alapján. Járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyv J17-es bekezdése szolgáltatta az OENO tevékenységi listát, melyeknek pontértékei, 2008-as év esetszámai, illetve az 1,46 Forint/pont értékekből számolva kapták az éves finanszírozási költséget. Eredmények: A 151 fizioterápiás jellegű tevékenység éves összes esetszáma 24.748.877 volt. A 20 leggyakoribb eljárás a teljes esetszámnak 72,56%-át (17.958.097) tette ki. Gyógytornász, gyógymasszőr, konduktor és fizioterápiás szakdolgozó által végezhető eljárások teljes OEP finanszírozása 2008-ban 7.339.446.299,- Forint volt. A BNO főcsoportok közül a legtöbb beavatkozás a csont-izomrendszer és kötőszövet betegségeinél volt (17.579.700). Következtetések: Az eredmények alapján az OEP éves szinten 2008-ban 7,339 milliárd forintot fordított a fizioterápiás jellegű kezelések finanszírozására a járóbeteg szakellátásban, legfőképp a mozgásszervi kórképeknél alkalmazott eljárásokra.

Nővér

Mélyebb ismeretek a heveny balszívfél elégtelenség helyszíni vonatkozásairól mentő szakápolók számára

MOSKOLA Vladimír, HORNYÁK István

A vizsgálat célja: A szerzők célja, hogy választ kapjanak a mentőellátás során felmerülő kérdésekre a heveny balszívfél elégtelenség (HBSZE) ellátásának vonatkozásában: Milyen a férfi-nő megbetegedési arány? Milyen gyakorisággal alkalmaznak kiegészítő, tüneti kezelést a helyszíni ellátás során? Milyen az életkor szerinti megoszlás, illetve a napszak szerint az akut balszívfél elégtelenség előfordulása? Vizsgálati módszerek és minta: A leíró, retrospektív kutatás az Észak-alföldi Regionális Mentőszervezet nyíregyházi mentőállomásán készült. A 2006. január 1-töl 2007. december 31-ig terjedő időszakban 13 511 db esetlap áttekintése történt, melyből az asthma cardiale és oedema pulmonum diagnózisok szerint 130 eset került részletes vizsgálatra. Az adatok Microsoft Excel program segítségével kerültek összegzésre, majd az így nyert eredmények feldolgozása leíró statisztikai módszerekkel (gyakoriság) történt. Eredmények: A HBSZE tekintetében a hajnali órákban az esetek 51%-a, míg az esti órákban az esetek 40%-a fordult elő. A fennmaradó esetek a délelőtti és délutáni időszakra tehetők, melyek együttvéve is az esetek csupán 9%-át jelentették. A vizsgált 130 beteg közül 68 nő és 62 férfi volt. Kiegészítő kezeléseket a Cerucal tekintetében 17 esetben, míg a Theospirex-et az esetek 13%-ában alkalmaztak a helyszínen. Következtetések: A betegség előfordulása évről évre növekszik. Különösen a 71 és 80 év közötti életkorban emelkedett meg az utóbbi években a HBSZE gyakorisága. A napszakot tekintve a HBSZE előfordulása inkább a hajnali és esti órákra tehető. Hatvan év felett mindkét nemnél az előfordulás jelentősen nő, viszont az életkornak nincs szignifikáns szerepe a terápia hatékonyságában.

Nővér

Gratulálunk

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Lege Artis Medicinae

Covid-19 – a valóság próbája

SVÉD Tamás

Ez a pandémia a válság, a valóság próbája, a megmérettetés, ahol kiderül, mit tudunk kezdeni a szekrényekből előbukó csontvázak tömegével, képesek vagyunk-e félretenni játszmáinkat és közösen, összezárva megküzdeni egy komoly fenyegetéssel. Akkor sikerülhet, ha képesek leszünk ezúttal szembenézni a valósággal, mind a járvány, mind az egészségügy állapotának tekintetében.

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.