Nővér

Csípőízületi endoprotézis beültetés utáni mozgásfunkciók hatása a beteg szubjektív egészségi állapotára és a műtéti sikeresség érzetére

KIRÁLY Edit, GONDOS Tibor

2012. JÚLIUS 30.

Nővér - 2012;25(03)

Eredeti közlemény

Vizsgálati cél: A szerzők elemzik, hogy milyen mértékben befolyásolja a betegségérzetet a mozgásfunkció változása 5 évvel a csípőízületi endoprotézis beültetés után. Vizsgálati módszerek és minta: A váci Jávorszky Ödön Kórházban végzett retrospektív, utánkövetéses vizsgálat, a betegek elektronikus adatbázisának és a visszaküldött kérdőívek elemzésével. A vizsgálatba 109 fő csípőízületi endoprotézis beültetésen átesett beteg került bevonásra. A szerzők elemezték a műtétet követő 5. évi szubjektív betegségérzet alapján az objektív mozgásszervi mutatókat (a csípőízület mozgása, mozgási segédeszközök használata) és a betegek véleményét a műtét sikerességéről. Eredmények: A posztoperatív 5. évben szignifikánsan javult a betegek mozgásfunkciója és szignifikánsan csökkent a mozgási segédeszközök használata. A betegségérzet terén viszont nem található szignifikáns különbség a vizsgált mozgásszervi mutatók tekintetében a magukat egészségesnek, illetve betegnek tartók között. Következtetések: A sikeres csípőízületi beültetés szignifikánsan javítja a műtétet követő 5. évben is a betegek mozgásfunkcióját, azonban ez kevés kihatással van a betegségérzetre. Az ápoló személyzetnek ebben a periódusban egyéb tényezőkre kell koncentrálni, ha javítani akarják a betegek életminőségét.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

A vákuumterápia, mint innovatív eljárás és a hagyományos sebkezelés költséghatékonyságának összehasonlítása a minőség dimenziói mentén

LAKATOSNÉ PRIPKÓ Judit

Az utóbbi évtizedek során a sebgyógyulásra vonatkozó ismeretanyagok és tapasztalatok kibővültek, számos új, a sebgyógyulást elsegítő lehetőség vált elérhetővé. A vacuum assisted closure terápia innovatív sebkezelési eljárás széles kör indikációban alkalmazható, vele optimális feltételek biztosíthatóak a sebgyógyulási folyamatok beindításához. A vizsgálat a negatív nyomásterápia költségvonzatát tárja fel, két beteg kezelése kapcsán, továbbá bemutatja a minőség dimenzióinak, hatvani kórházban feltárt, Donabedián-féle összetevői, az alkalmazott vákuumos sebkezelés PDCA ciklusát, valamint a feltárt összetevők hatását a betegellátás minőségi és költséghatékony eredményére vonatkoztatva. A szerző hangsúlyozza, hogy a legmodernebb egészségügyi technológiák alkalmazása is csak akkor biztosítja hatékonyan az egészségügyi ellátás fejlődését, ha az társul a vezetők és a dolgozók minőség iránti elkötelezettségével, valamint a minőségfejlesztés alapelvei integrálódnak az egészségügyi szolgáltatás struktúrájába és a folyamataiba.

Nővér

Egészségügyi szakdolgozók pályaelhagyási szándéka Csongrád megyében

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

Vizsgálat célja: felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozókat mennyire foglalkoztatja a pályaelhagyás gondolata, illetve hogy milyen területen, esetleg külföldön szeretnének elhelyezkedni. Felmérésre került továbbá a pályaelhagyási szándék összefüggése a kiégéssel és a pszichoszomatikus tünetekkel. Vizsgálati anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez. Eredmények: Minél rosszabb pszichoszomatikus állapotban van valaki, annál biztosabb, hogy elhagyja az egészségügyet (p<0,000) és annál jobban fél a munkahely elvesztésétől (p<0,003). Akik nem félnek a munkavesztéstől, biztosan nem hagyják el az egészségügyet (p<0,000). A súlyos pszichés állapotban lévők szándékoznak tipikusan a legnagyobb arányban elhagyni a pályát. Következtetések: A munkavesztéstől való félelem és a pályaelhagyás gondolata mindennapos az egészségügyi szakdolgozók életében, és szoros összefüggést mutat a rossz pszichoszomatikus állapottal és a kiégéssel.

Nővér

A Point of Care Testing labordiagnosztikai vizsgálatok alkalmazásának ápolói vonatkozásai

BERNHARDT Szilvia

A vizsgálat célja: A szerző célja a sürgősségi kórképekben és azok ellátása során alkalmazott Point of Care Testing (POCT) labordiagnosztika módszerének a bemutatása a szakdolgozói visszajelzések alapján. A kutatás vizsgálta továbbá az eljárás elterjedésének lehetőségét a különböző osztályok szakmaspecifikumának megfelelően. Vizsgálati módszer és minta: Az adatgyűjtés Budapesten a Magyar Honvédség Honvédkórház különböző osztályain történt. Megnevezésen alapuló mintavétel, a kvantitatív kutatáson belül: keresztmetszeti, leíró korrelációs vizsgálat, prospektív módon, internetalapú kérdőíves felmérés segítségével. Eredmények: A vizsgált osztályok szakdolgozóinak véleménye alapján szignifikáns különbség került kimutatásra a POCT klinikai vizsgálatok típusának rangsorolása tekintetében. Az akut kórképek ellátásában kiemelkedően hasznosnak bizonyult az eljárás, bár megítélésük osztályonkénti eltérést mutatott. Következtetések: A POCT klinikai eljárások elméleti terjesztésére és gyakorlati elmélyítésére hangsúlyt kell fektetni. A több osztályra kiterjesztett komplex vizsgálat alapján a POCT eljárások gyorsnak, pontosnak és gazdaságosnak bizonyultak, amennyiben megfelelő elméleti alapokkal rendelkeznek a szakdolgozók.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

Nővér

Florence Nightingale élete és munkássága – Mit üzen napjaink ápoló hallgatóinak Florence Nightingale?

SEBESTYÉN Anett Katalin

Minden év május 12-én ünnepelik az ápolók nemzetközi napját. Az idei év nagy jelentőségű, hiszen az ápolók egyik legnagyobb példaképének, Florence Nightingale születésének 200. évfordulója van. A lámpás hölgyként is ismert ápoló életútja nem volt egyszerű, sok mindennel kellett szembenéznie. Az ápolói hivatás tiszteletét és az ápolók elismerését vívta ki. Küzdött a nők jogaiért is. Rengeteget tanult, melynek köszönhetően a mai napig használt statisztikai módszereket dolgozott ki. Feljegyzéseinek köszönhetően számos, ma is használatos statisztikai összefüggést állapított meg. Számszerű adatokkal támasztotta alá, hogy milyen fontos kapcsolat van a halálozás és a higiénés körülmények között. Több ápolói képzés is indult tanácsaira, valamint a kórházi rendszereket is megreformálta. Egyik legkiválóbb műve a feljegyzések az ápolásról (Notes on nursing), melyet ma is az ápolás első kézikönyvének tartunk.

Lege Artis Medicinae

A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelkiállapota

HEGEDÛS Katalin, RISKÓ Ágnes, MÉSZÁROS Eszter

BEVEZETÉS - A súlyos betegek kezelésére vagy gondozására vállalkozó egészségügyi szakemberek érzelmileg, intellektuálisan és fizikailag egyaránt túlterheltek. Ennek az állapotnak számos, olykor visszafordíthatatlan negatív következménye lehet, mint például a betegekkel, a hozzátartozókkal és a kollégákkal történő kommunikáció kifejezett nehézségei, a halmozódó, feldolgozatlan stressz szerteágazó ártalmai, a nagyon gyakori lelki kiégés súlyos testi és lelki tünetei, a magánélet kudarcai és nehézségei. Kutatásunkkal a hazai, klinikumban dolgozó szakemberek testi és lelkiállapotáról, életminőségéről kívántunk reális képet kapni, azért is, hogy a - már halaszthatatlannak tűnő - segítségnyújtás számukra hathatósabban valósuljon meg. MÓDSZEREK - A kutatás alapja a Hungarostudy kérdőív (2002) egészségügyi dolgozók számára módosított változata. Mintánkban 200, súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozó és kontrollcsoportként - a Hungarostudy vizsgálatból kiválasztott - 1356 nem egészségügyi dolgozó, valamint 227 egészségügyi dolgozó szerepel, összesen tehát 1783 fő. Mindhárom csoportban azonos a nemi, életkori és az iskolai végzettségi arány. Az eredményeket SPSS 10.0 statisztikai programmal elemeztük, az összefüggés- vizsgálatokat ANOVA teszttel végeztük. EREDMÉNYEK - A kérdőíves vizsgálatunkban résztvevők válaszainak elemzése - összevetve a más egészségügyi területen dolgozók, illetve a nem egészségügyiek kontrollcsoportjával - azt bizonyítja, hogy a súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók körében kiugróan sok esetben, szignifikáns mértékben magasabb a kimerültség, a stresszfüggő testi és lelki tünetekkel való együttélés, rosszabb a káros szenvedélyek aránya és gyengébb a szociális háló. Az adatok az ápolók esetében még rosszabbak, mint az orvosok és egyéb diplomások esetében. KÖVETKEZTETÉS - A nehéz helyzetek kezelését speciális képzéssel tehetjük könnyebbé, s az ilyen jellegű kurzusokat a graduális és a posztgraduális képzésben egyaránt általánossá kell tenni.

Nővér

Életminőség-vizsgálat a Sclerosis multiplex betegségben szenvedők körében

SZABÓ Julianna

A vizsgálat célja: Felmérni a Sclerosis Multiplex életminőségre gyakorolt hatását és megvizsgálni, hogy mutat-e jelentős eltérést a ”vidéken”, valamint a fővárosban gondozott betegek állapota között. Vizsgálati módszer és minta: A keresztmetszeti vizsgálat standard kérdőívekkel történt (SF-36 kérdőív, Társas támogatás kérdőív, Rövidített házastársi stressz skála, Rövidített Együttműködés skála), kiegészítve a szociodemográfiai és a betegségre vonatkozó kérdésekkel. A vizsgálat ideje: 2013. augusztus - 2014. január. Célcsoport: a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház SM szakambulanciáján és a nyíregyházi Jósa András Kórház Neuroimmunológiai szakrendelésén megjelent SM betegek. (N=100) Eredmények: megállapítást nyert, hogy a vizsgált mintában, a betegek részéről történt életminőség értékelés, közepes eredményt mutatott. A betegség jellegéből adódóan jelentősen érintett a fizikai állapotuk, a mindennapi tevékenységek elvégzésére, önellátásra képesek, de a szabadidő eltöltési tevékenységeik korlátozottak. A társas támogatottság tekintetében a család meghatározó szerepet kap. Vizsgálatom igazolta, hogy szignifikáns a különbség a „vidéki” és a budapesti betegek között, mely szerint a nyíregyházi betegek az általánosan elismert, hagyományos családi környezetben nagyobb számban élnek, mint a fővárosi betegek. Következtetés: A felmérés szerint az egyéb segítő szervezetek nem támogatnak olyan hatékonysággal, amely az jellegükből adódóan elvárható lenne. Egészségvédő hatású a házastársi kapcsolattal való elégedettség, melyet a kutatás eredményei alátámasztottak. A Sclerosis multiplex egy krónikus megbetegedés, amely az életminőség minden dimenzióját érinti. Az életminőség mutatói a betegséggel való megküzdés, a családi működőképesség megtartása, a megfelelő szociális kapcsolatok fenntartása, a társadalmi hasznosság érzése, amelyeket erősíteni szükséges.

Klinikai Onkológia

A hipnózis nyújtotta előnyök az onkológiai betegút minden lépésénél – széles betegkör számára elérhető módon

SOMOGYI Erika, ZSENI Annamária

A betegségek és a gyógyítás komplex bio-, pszichoszociális szemlélete alapján az elmúlt három évtizedben számos vizsgálat kutatta a hipnózis hatékonyságát az onkológiai betegút különböző állomásain. A kutatások eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a hipnózisban zajló pszichés támogatás mérhető és reprodukálható módon járulhat hozzá a distressz, a fájdalom és a kezelések okozta mellékhatások csökkentéséhez, valamint az életminőség javításához különböző onkológiai megbetegedésekben. Ugyanakkor a pszichés, hipnoterápiás támogatás még nem válhatott az onkológiai protokollok, a betegút részévé, minden beteg számára elérhető módon. Ennek hátterében az egyik jelentős tényező a szakképzett humán és financiális erőforrás hiánya. Egy magyar fejlesztés azt a célt tűzte ki, hogy minden beteg számára, könnyen és reprodukálható módon elérhető pszichés támogatást adjon, a hipnoterápia adta szakmai lehetőségek kihasználásával, az onkológiai betegút minden állomásánál. Az eddigi közlemények a hipnózis alkalmazásáról az onkológiai betegellátásban nemcsak pozitív eredményeket hoztak, hanem további kérdéseket is felvetettek. A fejlesztés eredményeképpen létrejött egy mobileszközökre térítésmentesen letölthető applikáció, a Hipnoword, ami a betegtámogatás mellett klinikai kutatásokra alkalmas eszközként is szolgálhat a további vizsgálatokhoz.