Nővér

A tejfogak baleseti sérülései és azok ellátása

RÓZSA Barbara1, NÉMETH Anikó2,3

2024. MÁJUS 03.

Nővér - 2024;37(2)

DOI: https://doi.org/10.55608/nover.37.0006

Összefoglaló közlemény

Review

Szöveg nagyítása:

-
+

A tejfogak baleseti sérülései gyakori jelenségnek számítanak kisgyermekkorban. Sokan – ha a sérülés nem tűnik súlyosnak – nem is tulajdonítanak neki jelentőséget, hiszen „csak egy tejfog”, „majd nő helyette másik”. Ezen tévhitek miatt jelen írás célja felhívni a figyelmet a tejfogak traumás sérüléseinek formáira, lehetséges következményeire, és megismertetni az egészségügyi szakemberekkel a sérülések ellátásának menetét.

AFFILIÁCIÓK

  1. Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
  2. Szegedi Tudományegyetem Egészség-tudományi és Szociális Képzési Kar, Egészségmagatartás és -fejlesztés Szakcsoport
  3. MESZK Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Szervezet

A kiadvány további cikkei

Nővér

Hypertoniával élők életminőségének, alvásminőségének és gyógyszerszedési szokásainak a felmérése

VARGA Bernadett, STROMAJER-RÁCZ Tímea , LAKI Szimonetta, PUSZTAFALVI Henriette , CSIMA Melinda

A magasvérnyomás-betegség az egyik legfőbb rizikótényezője az egyéb cardiovascularis betegségek kialakulásának. Jelen vizsgálat célja a 45 évnél idősebb, hypertoniával élő betegek gyógyszerszedési szokásainak, alvásminőségének és életminőségének a felmérése volt.

Nővér

Új perspektíva a fogászatban: telefogászat a XXI. században

GULYÁS Judit, KIS-GYÖRGY Rita

A modern kor technikai fejlődése az egészség- és orvostudományokban is rohamosan terjed. A telemedicinális ellátások megkezdődtek és a globális digitalizáció az egészségügy minden szegmensében új távlatokat nyit meg. A telefogászat évtizedek óta fejlődik, releváns eszköztárral léphet fel a preventív és kuratív ellátásokban, a páciensek monitorozásában és a szakemberek közötti interakciókban. Szerepe elhanyagolhatatlan a fogászati népbetegségek megelőzése és hatékonyabb kezelése szempontjából. Számos előnyös tulajdonsága mellett azonban vannak korlátai, amelyek kihívás elé állítják mind a szakembereket, mind pedig az ellátórendszert felkereső pácienseket.  

Nővér

Korszerű sebkezelési lehetőségek a háziorvosi praxisban – sacralis decubitus kezelése

BRANDNERNÉ BUDAI Mónika

Mint ahogyan arról a NŐVÉR folyóirat előző lapszámában beszámoltunk a Hartmann-Rico Hungária Kft. a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával (MESZK) együttműködésben 2023-ban pályázatot hirdetett a szakdolgozók részére sebkezelés és fertőzésmegelőzés témakörben, hogy az élvonalbeli termékek használatával szerzett tapasztalataikat megismertessék az ellátás különböző területein dolgozókkal. A meghirdetett pályázaton 46 érvényes pályamű érkezett az ország egész területéről, melyek közül a díjazottak pályaművei már bemutatásra kerültek. Jelen lapszámba további négy pályázati anyagot választottunk ki bemutatásra, melyekből megismerhető, hogy az egyes tanulmányok szerzői hogyan használták fel a korszerű termékeket és eljárásokat, melyek segítségével a betegellátás hatékonysága jelentősen javult.

Nővér

Diabetes mellitus és az orális egészség kapcsolata

TISCHLÉR Dóra, NÉMETH Anikó

A cukorbetegség az egész szervezet működésére hatással van, hiszen alapvető anyagcsere-folyamatokat változtat meg. A diabetesesek száma fokozatosan emelkedik, egyre fiatalabb korosztályt egyre nagyobb arányban érint.

Nővér

A podiáter szerepe a cukorbetegláb gondozásában

BIRINÉ MIKA Borbála

Mint ahogyan arról a NŐVÉR folyóirat előző lapszámában beszámoltunk a Hartmann-Rico Hungária Kft. a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával (MESZK) együttműködésben 2023-ban pályázatot hirdetett a szakdolgozók részére sebkezelés és fertőzésmegelőzés témakörben, hogy az élvonalbeli termékek használatával szerzett tapasztalataikat megismertessék az ellátás különböző területein dolgozókkal. A meghirdetett pályázaton 46 érvényes pályamű érkezett az ország egész területéről, melyek közül a díjazottak pályaművei már bemutatásra kerültek. Jelen lapszámba további négy pályázati anyagot választottunk ki bemutatásra, melyekből megismerhető, hogy az egyes tanulmányok szerzői hogyan használták fel a korszerű termékeket és eljárásokat, melyek segítségével a betegellátás hatékonysága jelentősen javult.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Ujjak teremtése

KOVÁCS Sándor

A részt vevő orvosok ismeretei szerint még soha nem végeztek Magyarországon Apert-szindrómás egypetéjű ikerpáron kézrekonstrukciós műtétet, amelynek során mindkét kéz összes ujján szétválasztották és kialakították az összenőtt ujjaikat. A több évig tartó operációsorozat Hetthéssy Judit kézsebész, és dr. Kassai Tamás kézsebész, a dr. Manninger Jenő Baleseti Központ osztályvezető főorvosa vezetésével zajlott.

Lege Artis Medicinae

„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni...” – Interjú dr. Karsai Dániel alkotmányjogásszal

KAPÓCS Gábor

Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel az Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a LAM alapító főszerkesztője készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről, amelyben több, eddig máshol nem hallott témáról is beszél.

Lege Artis Medicinae

Lelkek sodrásban a Szajna partján. Nicolas Philibert: Az Adamanton

BENKE Attila

Díjnyertes dokumentumfilm került 2023 őszén a magyar mozikba Az Adamanton címmel, amelynek izgalmas a témája: egy olyan pszichiátriai központról szól, ami Párizsban, a Szajna partján „sodródik az árral”, ugyanis egy kikötött hajóról van szó.

Lege Artis Medicinae

Őrségváltás – Interjú Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával

KAPÓCS Gábor

Kapócs Gábor a LAM főszerkesztőjeként beszélgetett a MOK újonnan megválasztott és a minap le­köszönt elnökével az előző ciklus tapasztalatairól és a MOK új vezetése előtt álló új kihívásokról, a kitűzött célokról.

Lege Artis Medicinae

Quo vadis? – Magyarország, anno 2024 farsangja

KAPÓCS Gábor

Elmúlt a karácsony, aztán a szilveszter is. Pár, a télre emlékeztető nap után bekopogtatott a tavasz, az eddigi legmelegebb januárt produkálva. Ettől a meteorológiai anomáliától eltekintve – dehogy anomália ez, inkább az antropocén új normája – az új év éppen ott és úgy folytatódott, ahogy az elmúlt év végződött. Az ünnepeink csak általunk kreált és a kultúránk által megőrzött virtuális mérföldkövek az idő végtelennek tűnő kontinuumában.