Nővér

A szupraglottikus légútbiztosítás elméleti és gyakorlati ismereteinek vizsgálata ápolók körében

SÓS András

2018. AUGUSZTUS 30.

Nővér - 2018;31(04)

A vizsgálat célja: A kutatás célja a jelenleg dolgozó ápolók szupraglottikus légútbiztosítással kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteiknek a felmérése végezettség és munkahely figyelembevételével. Anyag és módszer: A kutatás 2015. december 1. és 2016. március 15. között egy Pest megyei kórház több osztályán és mentésben dolgozó ápolók körében történt. A válaszadók (N=90) egy online kérdőívet önkéntesen és anonim módon tölthettek ki, az eredmények értékelése Microsoft Excel 2013 programmal történt. Eredmények: Az eszköz nélküli légútbiztosítási módszereket az OKJ ápolók 76%-ban, a szakápolók 74,4%-ban, és a BSc ápolók 78,3%-ban közel azonos eredménnyel zárva ismerték. Az eszközös légútbiztosítást az OKJ ápolók 60%-ban, a szakápolók 74,3%-ban, a BSc ápolók pedig 79,1%-ban ismerték. Mindkét esetben a mentőápolók érték el a legmagasabb, 90% feletti eredményt. Következtetés: Az eredményekből észrevehető, hogy a munkahely erősen, míg a végzettség kevésbé befolyásolja a szupraglottikus légútbiztosítás ismereteit.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Alapellátásban alkalmazott szakdolgozók életpályamodellje

HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán

A vizsgálat célja: megismerni az alapellátásban alkalmazott egészségügyi szakdolgozók foglalkoztatásának jelenlegi körülményeit, munkával való elégedettségüket, valamint feltárni a sikeres életpályamodell kulcselemeit. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat 2018. március 12. és április 6. között történt alapellátási területen alkalmazott egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával. Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az adatok feldolgozása az SPSS 25.0 statisztikai szoftver segítségével történt Khi-négyzet próba alkalmazásával. A szignifikancia határ p<0,05 volt. Eredmények: A minta (N=3740) átlagéletkora 44,87 év. A szakdolgozók legelégedetlenebbek (81,5%) a jövedelmi viszonyaikkal voltak, míg a legelégedettebbek a munkaidő beosztásukkal (74,8%). Jelen kutatás eredményei is alátámasztják, hogy az illetménynek jelentős szerepe van. A válaszadók 96,2%-a nyilatkozta azt, hogy egyetértene azzal, ha egészségügyi ágazati bértábla alapján kerülne megállapításra az illetményük. Következtetések: Az egészségügyi szakdolgozók munkahelyi elégedettségének növelése és az életpályamodell kidolgozása rendkívül fontos lenne. A sikeres életpályamodell kulcsfontásságú elemei az egészségügyi szakdolgozók megtartásához irányt mutatnak és motivációt.

Nővér

A kórházban dolgozó szülésznők munkaérték preferencia vizsgálata

GEBRINÉ ÉLES Krisztina, SÁRVÁRY Andrea, SÁRVÁRY Attila, TAKÁCS Péter, LAMPEK Kinga

A vizsgálat célja: A szülésznők munkaérték struktúrájának feltárása, iskolai végzettség és életkor szerinti eltérések vizsgálata az értékkörök fontosságának megítélésében. Anyag és módszer: Keresztmetszeti vizsgálat a Super-féle munkaérték preferencia kérdőívvel 13 magyarországi kórházban. A kérdőívet 370 szülésznőnek osztottuk ki, 224 volt értékelhető. Elemzés során átlagértéket, szórást számoltunk, főkomponens analízist, varianciaanalízist, LSD (Least Significant Difference) post-hoc analízist végeztünk. Eredmények: A szülésznők által leginkább preferált munkaértékek az altruizmus, anyagiak, és hierarchia. Főkomponens elemzéssel a munkakörülmények és önmegvalósítás komponensét különítettük el. Szignifikáns eltérés az önmegvalósítás komponens esetében volt (p=0,019). LSD post-hoc analízis során az OKJ végzettségű szülésznők véleménye szignifikánsan tért el a BSc (p=0,014) és az egyéb (p=0,033) végzettségűekétől. Következtetések: A szülésznők körében az iskolai végzettség befolyásolja a munkával kapcsolatos értékek megítélését. Ezt érdemes figyelembe venni a szülésznőképzés során, mivel a magasabb szintű képzés olyan szakmai kompetenciákat alapozhat meg, amelyek más munkavállalói nézőpont tudatos felvállalását teszik lehetővé az egészségügyi ellátásban.

Nővér

Időskorúak ápolási szükségleteinek vizsgálata egyházi fenntartású otthonban

BADÓ Erika, BALOGH Zoltán

A vizsgálat célja: A gondozási szükséglet bevezetése óta történt változások feltárása időskorúak körében, az ellátottak ápolási igényeinek összehasonlításával 2011 és 2016-ban egyházi fenntartású otthonban. Anyag és módszer: A vizsgálat során a mintát a Filaldelfia Integrált Szociális Intézmény ellátottjai 2011-ben (N=118), 2016-ban (N=122) és a szakdolgozók, akik 2011-ben és 2016-ban is az intézményben dolgoztak (N=18). A vizsgálat során saját készítésű kérdőíves adatgyűjtés történt az ápolók körében. Az ellátottak részéről a vizsgálatban ápolási-gondozási dokumentumelemzést alkalmaztak a szerzők. Az adatokat SPSS statisztikai program segítségével, Khi négyzet próbával, Fisher-féle egzakt teszttel és leíró statisztikai módszerrel elemezték. Eredmények: Nőtt a szakápolást igénylők, demens betegek (p=0,001), katéteres betegek (p=0,001), mozgáskorlátozottak (p=0,001), tartós fájdalomcsillapításban (p=0,005) részesülők száma az ellátórendszerben. Jellemző a szakdolgozói fluktuáció és a létszámcsökkenés. Következtetések: Az időskorúak ápolási szükségleteit jellemzi a szakápolás növekedése, szakápolói feladatok végzéséhez szakápolói végzettség szükséges.

Nővér

A gyermekágyi láz Hippokratésztől Semmelweisig

SALAVERRY GARCÍA Oswaldo

A gyermekágyi láz a XVIII. században, mint járványos jelleget öltő betegség, két tényezőnek tudható be:  az ipari forradalom következtében kialakult városi munkások tömege és a szülések közkórházakban történő orvosi ellátásának túlsúlyba kerülése. Az intézményekben az anyai halálozás meghaladta a 30%-ot, míg a bábák által levezetett szüléseknél 2%-nál kevesebb volt. A gyermekágyi lázról már az ókorban világos leírást adott Hippokratész, habár nem nevezte meg, okának a normálistól eltérő gyermekágyi folyást (lo­chiát) tekintette. „Ha egy nő megszült, a lochia nehezen, akadályozva jön, a méh begyullad, a méhszáj záródik. A gyermek születése után a genitáliák helyzete változik, és amikor ez történik, nem jön létre tisztulás, a váladék nem csökken, ami lázat, hidegrázást és haspuffadást okoz. Ha ilyenkor megérintik a nő testét - főleg a hasa környékén -, fájdalom járja át az egész testét. Ha nem mozgatják a hasat, spontán nem csökken a váladék. Ha nem kezelik időben félő, hogy a fertőzésveszély fokozódik, ezen kívül livid lesz, mint az ólom, vizenyőssé válik, a köldök kiemelkedik, mivel a méh kinyomja és sötétebb lesz, mint a has környező részei. Amikor ezek a tünetek jelentkeznek, a betegek nem élik túl a kórt, a fizikumuk állapotától és a betegségük előrehaladottságától függően, egyesek hamarabb meghalnak, mások viszont később”. (Hippokratész)

Nővér

A Florence Nightingale emlékéremmel kitüntetett magyar ápolók életútja

SÖVÉNYI Ferencné, PERKÓ Magdolna, FEDINECZNÉ VITTAY Katalin, BOROS Károlyné

A szerzők korábban már ismertették a Florence Nightingale érdemérem alapításának történetét, közre adták az 1920-2003 között díjazott magyar ápolók névsorát. Most bemutatják az 1920-ban, a világon elsők között kitüntetett két magyar ápoló, báró Apor Gizella és Durgó Ilona életútját.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

A történelem ápolása - az ápolás történelme

BEZERÉDI Gábor

Az ápolás célja minden időben ugyanaz: a beteg ember egészségének visszaadása, segítség a betegség ideje alatt. Leletek bizonyítják, hogy már Krisztus előtt több ezer évvel is fontos szerepe volt az ápolásnak. Csonttörések, gyógyult koponya trepanáció és gyógyult ízületi betegségek fedezhetők fel a korai leleteken. Az állatvilágban a sérült fajtársak irányában mutatott segítő szándék csak az elefántoknál és a delfineknél nyilvánul meg annyiban, hogy körülveszik a szenvedőt. A többi állat hagyja elpusztulni sérült társait. A szerző ezen nemes tevékenység történetét taglalja és mutatja be a kezdeti időktől napjainkig, különös tekintettel a hazai történésekre.

Nővér

Az ápoló szerepe a klinikai gyógyszerkutatásokban

NAGY Mónika Anita

A vizsgálat célja: Felmérni az ápolók munkakörét, illetve feladatkörét a Magyarországon végzett klinikai gyógyszervizsgálatok kapcsán. Vizsgálati módszer és minta: A felmérés során önkitöltős kérdőív került kitöltésre a klinikai vizsgálati munkatársak körében. Az eredmények értékelése IBM SPSS 22.0 program felhasználásával, leíró statisztikai módszerekkel történt. Eredmények: A vizsgálat során megállapításra került, hogy a magyarországi ápolók többsége egy személyben látja el mind a vizsgálati koordinátor, mind a vizsgálati nővér feladatkörét. A klinikai vizsgálatok lebonyolítása során a beteg körüli teendőkben, illetve a papír alapú dokumentáció vezetésében vesznek részt. Az ápolók csökkent feladatkörének okaként 59 esetben az angol nyelv ismeretének hiányát jelölték meg. Következtetés: A klinikai vizsgálatok területén dolgozó ápolók feladatköre összetett, eleget tesznek a szakmai feladatoknak, illetve a dokumentációs kötelezettségeknek, azonban a nagyobb szakmai kihívásokat jelentő feladatok területén elmarad a szakirodalomban leírtaktól, ennek egyik legjelentősebb oka az angol nyelv ismeretének hiánya.

Nővér

Empátiakutatás ápolók körében - a Jefferson Scale of Physician Empathy (JSPE) és az Interpersonal Reactivity Index (IRI) empátia skálák összehasonlítása

NAGY Ivett Klára, ÖREG Zsolt

Vizsgálat célja: két nemzetközileg validált, hitelesített empátia-mérő skála - a Jefferson Scale of Physician Empathy (JSPE) és az Interpersonal Reactivity Index (IRI) - összehasonlítása ápolók közötti empátia kutatás során. Vizsgálati módszer és minta: keresztmetszeti vizsgálat a két kvantitatív önkitöltős online-kérdőív, valamint saját készítésű szociodemográfiai adatokat felmérő kérdőív segítségével. A mintába összesen 101 fő különböző végzettségű, különböző életkorú és az egészségügy különböző területein, de Magyarországon dolgozó ápoló/ápolónő került. Ebből 91fő nő, és 10 férfi. Ebből 89 fő kórházi dolgozó, 7 fő rendelőben dolgozik, 1 mentős és 4 házi betegápoló. Eredmények: Az alkalmazott kérdőívek megbízhatósága a statisztikai elemzés alapján elfogadható (Cronbach’s  0,798 és 0,817). IRI eredményeiben a skálák kihasználásában megjelent a szakmai specifikum, a perspektíva felvétel esetében 11-28, míg a személyes distressz esetében 2-22 sávba szűkült be a mért érték (a teljes skála 0-28). Az egyes dimenziók átlagai, és szórásai (s): EC=19,4(s=4,26); PT= 18,5(s=4,26); FS=17,23(s=5,32) és PD=10,85(s=4,66). A JSPE skálán az átlag empátia szint 98,5, (a 20-140 értékű skálán), a szórás 14,425. A két kérdőív korrelációs kapcsolatára a kifejlesztők vizsgálatával azonos mértéket kaptunk, ezek a szakma specifikus dimenziókban emelkednek ki (r értékei EC=0,507, PT=0,447). A szociodemográfiai tényezőkkel kapcsolatban feltett hipotézisek nagy része nem került igazolásra. Összefüggés mutatkozott a nem és az IRI distressz dimenzió, valamint a JSPE empátia érték között a feltételezésnek megfelelően a nők javára. Ez a JSPE skálán elsősorban a perspektíva felvétel faktorban jelenik meg. A többlet munkaidővel nem volt kimutatható kapcsolat, de a magánszférában dolgozók empátiás törődése magasabb volt. A vallás, mint szociológiai jellemző az IRI fantázia skála dimenziójában jelent meg szignifikánsan nagyobb értékkel. A szükséglet kielégítésére vonatkozóan nem sikerült kapcsolatot kimutatni. Következtetés: A vizsgálat alapján a JSPE kérdőív alkalmazható a magyar viszonyok között is, az IRI mellett szakmai specifikus vonatkozásokban hangsúlyosabban mérheti és teheti összehasonlíthatóvá az empátia szintet. A nők vonatkozásában igazolásra került magasabb empatikus készségük, de a gyakorlati idő, végzettség és egyéb szociodemográfiai tényezők esetében ez további vizsgálatokat igényel, hatásukra a nemzetközi szakirodalom sem ad egyértelmű választ. De minden kutató egyöntetűen kiemeli az empátia készségének fontosságát a gyógyítás folyamatában, hatékonyságának növelésében, amit érdemes lehet a hazai továbbképzési rendszerben is figyelembe venni.

Nővér

[Ápolók kompetenciái a megelőző kardiológiai ellátásban]

IVANA Chloubová, VALÉRIE Tóthová

[Bevezetés: A csehországi ápolóképzés az Európai Unió ajánlásain alapszik, tiszteletben tartva az általános ápolók jövőbeni ismereteit és készségeit, amelyeket az alapvető kompetencia kritériumokban fogalmaztak meg. A szív- és érrendszeri megbetegedések nemcsak számos fejlett országban, hanem a fejlődő országokban is a halálozás fő okai közé tartoznak. Hangsúlyt kell fektetni e betegségek megelőzésére, és az ápolóknak hatékony oktatást kell biztosítani az adott témában. Célok és módszerek: A cikk célja a rendelkezésre álló források eredményeinek bemutatása, amelyek az ápolóképzésre és az ebből eredő kompetenciákra összpontosítanak a kardiológia területén, valamint az ápolók egészségügyi oktatási tevékenységének leírása megelőző kardiológia területein a kiválasztott Európai országokban. A kutatáshoz a strukturált interjú módszereit használtuk. Eredmények: Az ápoló feladata a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, hogy a nyilvánosságot a befolyásolható kockázati tényezőkről oktassa, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a szív- és érrendszeri betegségek előfordulására, de az emberek életminőségére is. Fontos, hogy figyelmeztessék az embereket a saját kockázati magatartásuk változásaira, és motiválják őket a jobb életstílushoz vezető tevékenységekre. Következtetés: Megállapítható, hogy a megelőző kardiológiában dolgozó ápolók a korábbi tanulmányaik során szerzett kompetenciákat használják. A jelenlegi gyakorlat azonban a posztgraduális oktatásban a kompetenciák növelését igényli. ]

Nővér

Mit csinál a triázs ápoló?

BALOGH Khernné Mariann

A sürgősségi betegellátó osztályok problémái az utóbbi időben előtérbe kerültek, főleg a várakozási idők, és a triázs tevékenység tekintetében. A társadalom számára még mindig nem teljesen világos, hogy mi is az a triázs rendszer, mire jó, és ki az a személy, aki alkalmazza a betegek osztályozását. Az ismerethiányból számtalan konfliktus és feszültség fakad az egészségügyi szolgáltatás folyamata során. Hazánkban a sürgősségi osztályok kiemelkedő szerepet töltenek be az egészségügyi ellátás terén. A megnövekedett betegbeáramlás globális probléma, emiatt a páciensek „ajtótól orvosig” ideje között különbséget kell tenni. Erre találták ki az úgynevezett osztályozó rendszert (triázs), amely során a tapasztalt szakképzett ápoló a beteg osztályra érkezését követően a lehető leggyorsabban felméri és értékeli a beteg állapotát, különböző kritériumok alapján. Közleményemben két eset összehasonlításán keresztül mutatom be a triázs tevékenység folyamatát, az osztályozó rendszer alkalmazását, azt, hogy mit is csinál a triázs ápoló.