Nővér

A Point of Care Testing labordiagnosztikai vizsgálatok alkalmazásának ápolói vonatkozásai

BERNHARDT Szilvia

2012. JÚLIUS 30.

Nővér - 2012;25(03)

A vizsgálat célja: A szerző célja a sürgősségi kórképekben és azok ellátása során alkalmazott Point of Care Testing (POCT) labordiagnosztika módszerének a bemutatása a szakdolgozói visszajelzések alapján. A kutatás vizsgálta továbbá az eljárás elterjedésének lehetőségét a különböző osztályok szakmaspecifikumának megfelelően. Vizsgálati módszer és minta: Az adatgyűjtés Budapesten a Magyar Honvédség Honvédkórház különböző osztályain történt. Megnevezésen alapuló mintavétel, a kvantitatív kutatáson belül: keresztmetszeti, leíró korrelációs vizsgálat, prospektív módon, internetalapú kérdőíves felmérés segítségével. Eredmények: A vizsgált osztályok szakdolgozóinak véleménye alapján szignifikáns különbség került kimutatásra a POCT klinikai vizsgálatok típusának rangsorolása tekintetében. Az akut kórképek ellátásában kiemelkedően hasznosnak bizonyult az eljárás, bár megítélésük osztályonkénti eltérést mutatott. Következtetések: A POCT klinikai eljárások elméleti terjesztésére és gyakorlati elmélyítésére hangsúlyt kell fektetni. A több osztályra kiterjesztett komplex vizsgálat alapján a POCT eljárások gyorsnak, pontosnak és gazdaságosnak bizonyultak, amennyiben megfelelő elméleti alapokkal rendelkeznek a szakdolgozók.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

A vákuumterápia, mint innovatív eljárás és a hagyományos sebkezelés költséghatékonyságának összehasonlítása a minőség dimenziói mentén

LAKATOSNÉ PRIPKÓ Judit

Az utóbbi évtizedek során a sebgyógyulásra vonatkozó ismeretanyagok és tapasztalatok kibővültek, számos új, a sebgyógyulást elsegítő lehetőség vált elérhetővé. A vacuum assisted closure terápia innovatív sebkezelési eljárás széles kör indikációban alkalmazható, vele optimális feltételek biztosíthatóak a sebgyógyulási folyamatok beindításához. A vizsgálat a negatív nyomásterápia költségvonzatát tárja fel, két beteg kezelése kapcsán, továbbá bemutatja a minőség dimenzióinak, hatvani kórházban feltárt, Donabedián-féle összetevői, az alkalmazott vákuumos sebkezelés PDCA ciklusát, valamint a feltárt összetevők hatását a betegellátás minőségi és költséghatékony eredményére vonatkoztatva. A szerző hangsúlyozza, hogy a legmodernebb egészségügyi technológiák alkalmazása is csak akkor biztosítja hatékonyan az egészségügyi ellátás fejlődését, ha az társul a vezetők és a dolgozók minőség iránti elkötelezettségével, valamint a minőségfejlesztés alapelvei integrálódnak az egészségügyi szolgáltatás struktúrájába és a folyamataiba.

Nővér

Egészségügyi szakdolgozók pályaelhagyási szándéka Csongrád megyében

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

Vizsgálat célja: felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozókat mennyire foglalkoztatja a pályaelhagyás gondolata, illetve hogy milyen területen, esetleg külföldön szeretnének elhelyezkedni. Felmérésre került továbbá a pályaelhagyási szándék összefüggése a kiégéssel és a pszichoszomatikus tünetekkel. Vizsgálati anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez. Eredmények: Minél rosszabb pszichoszomatikus állapotban van valaki, annál biztosabb, hogy elhagyja az egészségügyet (p<0,000) és annál jobban fél a munkahely elvesztésétől (p<0,003). Akik nem félnek a munkavesztéstől, biztosan nem hagyják el az egészségügyet (p<0,000). A súlyos pszichés állapotban lévők szándékoznak tipikusan a legnagyobb arányban elhagyni a pályát. Következtetések: A munkavesztéstől való félelem és a pályaelhagyás gondolata mindennapos az egészségügyi szakdolgozók életében, és szoros összefüggést mutat a rossz pszichoszomatikus állapottal és a kiégéssel.

Nővér

Csípőízületi endoprotézis beültetés utáni mozgásfunkciók hatása a beteg szubjektív egészségi állapotára és a műtéti sikeresség érzetére

KIRÁLY Edit, GONDOS Tibor

Vizsgálati cél: A szerzők elemzik, hogy milyen mértékben befolyásolja a betegségérzetet a mozgásfunkció változása 5 évvel a csípőízületi endoprotézis beültetés után. Vizsgálati módszerek és minta: A váci Jávorszky Ödön Kórházban végzett retrospektív, utánkövetéses vizsgálat, a betegek elektronikus adatbázisának és a visszaküldött kérdőívek elemzésével. A vizsgálatba 109 fő csípőízületi endoprotézis beültetésen átesett beteg került bevonásra. A szerzők elemezték a műtétet követő 5. évi szubjektív betegségérzet alapján az objektív mozgásszervi mutatókat (a csípőízület mozgása, mozgási segédeszközök használata) és a betegek véleményét a műtét sikerességéről. Eredmények: A posztoperatív 5. évben szignifikánsan javult a betegek mozgásfunkciója és szignifikánsan csökkent a mozgási segédeszközök használata. A betegségérzet terén viszont nem található szignifikáns különbség a vizsgált mozgásszervi mutatók tekintetében a magukat egészségesnek, illetve betegnek tartók között. Következtetések: A sikeres csípőízületi beültetés szignifikánsan javítja a műtétet követő 5. évben is a betegek mozgásfunkcióját, azonban ez kevés kihatással van a betegségérzetre. Az ápoló személyzetnek ebben a periódusban egyéb tényezőkre kell koncentrálni, ha javítani akarják a betegek életminőségét.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Krónikus fájdalom szindrómák Myofascialis fájdalom szindrómák

BÁLINT Géza, MANDL Péter, FINCZICZKI Ágnes, BÁLINT Péter

A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.

LAM Extra Háziorvosoknak

Krónikus fájdalom szindrómák Myofascialis fájdalom szindrómák

BÁLINT Géza, MANDL Péter, FINCZICZKI Ágnes, BÁLINT Péter

A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.

Nővér

Az ápoló szerepe a klinikai gyógyszerkutatásokban

NAGY Mónika Anita

A vizsgálat célja: Felmérni az ápolók munkakörét, illetve feladatkörét a Magyarországon végzett klinikai gyógyszervizsgálatok kapcsán. Vizsgálati módszer és minta: A felmérés során önkitöltős kérdőív került kitöltésre a klinikai vizsgálati munkatársak körében. Az eredmények értékelése IBM SPSS 22.0 program felhasználásával, leíró statisztikai módszerekkel történt. Eredmények: A vizsgálat során megállapításra került, hogy a magyarországi ápolók többsége egy személyben látja el mind a vizsgálati koordinátor, mind a vizsgálati nővér feladatkörét. A klinikai vizsgálatok lebonyolítása során a beteg körüli teendőkben, illetve a papír alapú dokumentáció vezetésében vesznek részt. Az ápolók csökkent feladatkörének okaként 59 esetben az angol nyelv ismeretének hiányát jelölték meg. Következtetés: A klinikai vizsgálatok területén dolgozó ápolók feladatköre összetett, eleget tesznek a szakmai feladatoknak, illetve a dokumentációs kötelezettségeknek, azonban a nagyobb szakmai kihívásokat jelentő feladatok területén elmarad a szakirodalomban leírtaktól, ennek egyik legjelentősebb oka az angol nyelv ismeretének hiánya.

Nővér

[Ápolók kompetenciái a megelőző kardiológiai ellátásban]

IVANA Chloubová, VALÉRIE Tóthová

[Bevezetés: A csehországi ápolóképzés az Európai Unió ajánlásain alapszik, tiszteletben tartva az általános ápolók jövőbeni ismereteit és készségeit, amelyeket az alapvető kompetencia kritériumokban fogalmaztak meg. A szív- és érrendszeri megbetegedések nemcsak számos fejlett országban, hanem a fejlődő országokban is a halálozás fő okai közé tartoznak. Hangsúlyt kell fektetni e betegségek megelőzésére, és az ápolóknak hatékony oktatást kell biztosítani az adott témában. Célok és módszerek: A cikk célja a rendelkezésre álló források eredményeinek bemutatása, amelyek az ápolóképzésre és az ebből eredő kompetenciákra összpontosítanak a kardiológia területén, valamint az ápolók egészségügyi oktatási tevékenységének leírása megelőző kardiológia területein a kiválasztott Európai országokban. A kutatáshoz a strukturált interjú módszereit használtuk. Eredmények: Az ápoló feladata a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, hogy a nyilvánosságot a befolyásolható kockázati tényezőkről oktassa, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a szív- és érrendszeri betegségek előfordulására, de az emberek életminőségére is. Fontos, hogy figyelmeztessék az embereket a saját kockázati magatartásuk változásaira, és motiválják őket a jobb életstílushoz vezető tevékenységekre. Következtetés: Megállapítható, hogy a megelőző kardiológiában dolgozó ápolók a korábbi tanulmányaik során szerzett kompetenciákat használják. A jelenlegi gyakorlat azonban a posztgraduális oktatásban a kompetenciák növelését igényli. ]

Lege Artis Medicinae

Az időskor és az alsó végtagi verőérszűkület közötti kapcsolat

KOLOSSVÁRY Endre, FARKAS Katalin

A gazdaságilag fejlett országok sajátja a lakosság öregedése (demográfiai átmenet), valamint a populációban felismerhető betegségek mintázatának változása (epidemiológiai átmenet). Ebben az értelemben a cardiovascularis megbetegedések közül az elmúlt néhány évtizedben az akut, fatális kimenetelhez vezető kórállapotok (stroke, szívinfarktus) halálozásának jelentős csökkenése figyelhető meg. Ezek a tényezők mind a perifériás verőérbetegség és az azzal kapcsolatos kérdések előtérbe kerüléséhez vezettek úgy, hogy az érintett populáció jellemzően egyre idősebb. A gyakoribb megjelenés, az alsó végtagi keringés­zavarhoz köthető életminőség-károsodás, a végtagvesztés veszélye, a rehabilitáció ki­hívásai és a fokozott halálozás azok a té­nyezők, amelyek az egészségügyi ellátás számára mind növekvő terhet jelentenek. Az összefoglaló közlemény az idős populáció és a perifériás verőérbetegség együttesét elemzi, érintve az epidemiológia, diagnosztika és a terápiás törekvések kérdéseit.