25 év az ápolásban. Mindig keresni és remélni
HUDOBA Mihályné
2012. JÚLIUS 30.
Nővér - 2012;25(04)
A szerkesztő levele
HUDOBA Mihályné
2012. JÚLIUS 30.
Nővér - 2012;25(04)
A szerkesztő levele
Kislányként a nagyszüleimtől hallottam, hogy nem volt pénzük taníttatni az édesanyámat, aki ápolónő szeretett volna lenni. Ezért mindig úgy gondoltam rá, hogy azt lehetetlen elérnem. Mikor a pályaválasztásra került a sor és tanulhattam, ápolónőnek jelentkeztem.
A kutatás célja: A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményeinek megismerése, valamint az adatok összehasonlítása a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2006. évi, illetve Országos Alapellátási Intézet (OALI) 2004. évi felmérésének eredményeivel. Anyag és módszerek: A keresztmetszeti vizsgálat 2012. május 13. és 2012. június 30. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszer véletlen mintavételi technikával (N=812). Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdív alkalmazásával történt. A szerzők az összegyűjtött adatokat Microsoft Excel 2007 szoftver segítségével, leíró és matematikai statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények: A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy az ápolók elsődleges feladata (95%) a szakterületet érintő jelentések, adatszolgáltatások elkészítése, és ezzel összhangban az elektronikus betegnyilvántartási rendszer naprakész vezetése. A második leggyakoribb tevékenységük (94%) a gondozással kapcsolatos feladatok ellátásában való részvétel. A válaszadó ápolók 67%-a végez egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységet, elsősorban egészséges táplálkozás, az ajánlott sűzrővizsgálatok, valamint a fertőző betegségek terjedésének megelőzése témakörökben. Az ápolók általában elégedettek a munkavégzés tárgyi feltételeivel (72%), állásuk biztonságával (77%), munkaidő beosztásukkal (77%), a munkahelyi közösséggel (83%), ugyanakkor a legelégedetlenebbek (73%) az anyagai megbecsültségükkel. Következtetések: A mindennapi tapasztalat és kutatás eredményei is azt jelzik, hogy a szakdolgozók helyzete a végzett tevékenység, a jövedelem, a szabadság kiadása és a helyettesítés tekintetében egyáltalán nem javult a 2006. évi felmérés eredményeihez képest. Az ápolók jelentős hányada szeretne tartalmasabb, több szakmai kihívást jelent feladatot végezni, ugyanakkor munkavégzési feltételeik ezt nem teszik lehetővé.
A vizsgálat célja: Felmérni, hogy az életkor és a BMI érték hogyan befolyásolja az OGTT eredményét, valamint tanulmányozni a vércukor-háztartás adatait. Vizsgálati módszer és minta: Retrospektív, kvantitatív, keresztmetszeti, nem véletlenszerű mintavétel. A GDM-os, 16-50 év közötti esetek kerültek be a vizsgálatba (n=123 f), a multiparák (n=51), illetve a primiparák (n=72) adatainak elemzésével. A kutatás orvosi-, valamint ápolói dokumentumelemzés formájában történt. Eredmények: A BMI és az OGTT 2 órás eredményei-, valamint az életkor és a BMI értékek vizsgálatakor a multiparáknál szignifikancia tárható fel. Az OGTT 0’ perces értékeit a GDM megállapítását követ 1. kontroll vizsgálat éhgyomri vércukor eredményeivel összevetve mindkét csoportban szignifikancia mutatható ki. Következtetések: A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a magasabb BMI általában magasabb életkorral jár együtt, illetve az OGTT eredményeit kedvezőtlen irányban befolyásolja. A reklasszifikáció megismétlése szükséges a terhesség későbbi szakaszában, a szülést követ 6. héten, és a szoptatás befejezésekor.
Nővér
Vizsgálat célja: felmérni, hogy a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók pszichoszomatikus állapot, kiégettségi szintje, valamint a saját egészségük megítélése hogyan változott 2008-óta. Felmérésre került továbbá, hogy pszichés illetve szomatikus szempontból mennyire érzik úgy, hogy hivatásukat nyugdíjas korukig gyakorolni tudják. Anyag és módszer: A két keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez 2008-ban és 2012-ben. Eredmények: Rosszabbnak ítélik meg saját egészségi állapotukat a felmérésben részt vevők, mint 2008-ban, de a pszichoszomatikus tüneti skálán nem jelentős javulás volt kimutatható. A fejfájás elfordulása jelentős mértékben csökkent az első felméréshez képest. A kiégés önértékelési skálán elért pontszámok emelkedést mutatnak, mely rosszabb pszichés állapotot jelent. Következtetések: A szakdolgozói társadalom elöregedőben van, melyre jellemző az egyre romló pszichés állapot.
Nővér
A NŐVÉR 25 éves évfordulóját ünnepli ez év őszén. Történelmi léptékkel mérve ez nem hosszú idő, de ebben a gyorsan változó világban a csendes stabilitás és egyben látványos fejlődés különös érték. A NŐVÉR így élte meg ezt a negyed évszázadot és jutott el a „legszebb leánykorba”.
Lege Artis Medicinae
Íme, még mindig itt vagyunk… A Lege Artis Medicinae (LAM) első számában („Lectori salutem”) megjelent beköszöntő első mondatát kiegészítettem a „mindig” szóval. Nagy eredmény ez... Harminc év! Csendben ülök a számítógép előtt, hallom a falióra ketyegését: tik-tak. Másodpercenként egy tik vagy tak... A LAM első megjelenése óta mostanáig, amikor e sorokat írom, 950 765 620 másodperc telt el… Mindjárt egymilliárd! Megrohannak az emlékek.
Hivatásunk
Ugyan már fiatal felnőttként, 26 évesen megtalálta igazi útját, de onnantól nem is volt kérdés: a legjobb helyen van. Egy kis faluból jött a fővárosba, ahol megtanulva a „túlélés” szabályait, munkájában minden, amit otthonról hozott, csak a hasznára vált. Neki és a betegeknek is. A szeretet, az egymásra figyelés, az alázat és a kitartás. Mindig is szerette a betegeit, gondozottjait, ha hívták – lehetett vele és körülötte bármi –, mindig ment. Mert ezt így tartotta magától értetődőnek. Sári József, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Országos Szervezet Elnökségének 2019. évi szakmai díjazottja. 36 év munkáját ismerték most el.
Lege Artis Medicinae
A legsúlyosabb állapotú betegek ellátása az egészségügynek az a területe, amely folyamatosan az erkölcsi nézőpontok kereszttüzében áll. Az emberi élet meghosszabbításának és megrövidítésének lehetősége, az ezzel kapcsolatos döntési helyzet mindig is az orvosi etika egyik leginkább vitatott témaköre volt. A legfőbb kérdések ezzel kapcsolatban: - Kinek és mikor van joga eldönteni, hogy meddig éljen a beteg? - Szükségszerű-e a szenvedés? - Van-e lehetőség emberséggel elkísérni valakit a halálba vezető úton? - Milyen érveket hozhatunk fel az eutanázia ellen és mellett? - Mi a jó halál?
Lege Artis Medicinae
A dohányzás jelenleg is a legnagyobb egészségveszteséget okozó kockázati tényezőnek tekinthető hazánkban és még mindig komoly betegségterhet és jelentős gazdasági hátrányt jelent a magyar társadalom számára (1, 2). Az elmúlt évtizedben a dohányzás visszaszorítása érdekében számos jogszabály lépett életbe, illetve bizonyítékon alapuló, szervezett, dohányzásról való leszokást támogató programok is indultak Magyarországon (1). Ennek ellenére az utóbbi évtizedben a dohányzók aránya nem csökkent érdemben a 15 évnél idősebb lakosság körében (3). A jelenség hátterében az állhat, hogy az alkalomszerű megelőző intézkedések nem elegendőek, hiszen a dohányzás visszaszorításának megerősítése érdekében fenn kellene tartani, illetve fokozni kellene a népegészségügyi beavatkozások hatásosságát.
Ideggyógyászati Szemle
SARS-Cov-2-pozitív betegeknél megfelelő neurológiai tünetek megjelenése esetén mindig gondolnunk kell carotisbifurcatio-macrothrombusra. Kialakulásában fontos szerepet játszik a vírusos endotheliitis, a szisztémás gyulladás és a citokinvihar által okozott hypercoagulopathiás állapot. Két beteget kezeltünk SARS-Cov-2-fertőzés szövődményeként kialakult carotisbifurcatio-macrothrombus miatt. Eltérő kezelési stratégiát alkalmazva mindkét esetben sikerült a lágy macrothrombust eliminálni és a betegek neurológiai állapotát javítani. Az intravénás thrombolysis, a filteres védelemben végzett akut carotisstentelés és az aspirációval végzett mechanikus thrombectomia is effektív kezelési lehetőség lehet.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás