Magyar Radiológia

Tájékoztatás terhes nőn végzett képalkotó vizsgálat alkalmával

DÓSA Ágnes

2010. OKTÓBER 15.

Magyar Radiológia - 2010;84(03)

A tájékoztatás, az ellátással kapcsolatos, szükséges információk átadása a beteg részére rendkívül fontos eleme az orvos-beteg kapcsolatnak, hiszen számos tanulmány rámutatott, hogy a megfelelően tájékoztatott beteg együttműködése sokkal jobb, és a betegnek az egészségügyi ellátás minőségéről alkotott véleményét is nagyban meghatározza a tájékoztatás minősége.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Malignus nyaki nyirokcsomók differenciáldiagnosztikája real-time ultrahang-elasztográfiával és Dopplerultrahang-vizsgálattal

ARDA Kemal, CILEDAG Nazan, GUMUSDAG Demir Pelin

CÉLKITŰZÉS - A real-time ultrahang-elasztográfia új vizsgálóeljárás, amely alkalmas a kóros és normális szövetek közötti különbségek meghatározására, rugalmasságuk alapján. Jelen közlemény célja, hogy bemutassa a real-time ultrahang- elasztográfiát és a Doppler-ultraszonográfiát (DUS) egyenként és egymással kombinálva, a jó- és rosszindulatú nyaki nyirokcsomók differenciálásában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Ötvenegy beteget (12 férfi és 39 nő) nyaki nyirokcsomó finomtű-aspirációja, illetve sebészi biopsziája előtt vizsgáltunk a fenti két módszerrel. A DUS-vizsgálatnál néztük az ereket, illetve meghatároztuk a rezisztenciaindexet (RI). A nyaki nyirokcsomó ultrahangelasztográfiájának értékeléséhez öt csoportot állítottunk föl a színes elasztográfiás képek alapján (1. csoport: kemény, rugalmatlan terület nincs vagy nagyon kicsi; 2. csoport: a kemény, rugalmatlan terület kisebb, mint 45%; 3. csoport: a kemény terület nagyobb, mint 45%; 4. csoport: perifériás kemény, rugalmatlan és centrális rugalmas terület; 5. csoport: a kemény, rugalmatlan terület teljeséggel kitölti a solid komponenst rugalmas gyűrűvel vagy a nélkül). Ezenkívül a nyirokcsomó és a környező izomzat feszességét mértük és kiszámítottuk az izom-nyirokcsomó hányadost (feszülési index). Az elasztográfia és a DUS által kapott eredményeket összehasonlítottuk a végső biopsziás eredményekkel. A malignus daganatok kritériumainak meghatározásához uniés multivariációs analízist alkalmaztunk, p>0,05 jelentette a statisztikai szignifikanciát. EREDMÉNYEK - A 2,45-nál magasabb feszülési index és a 4-5. csoportú színes minta nagy valószínűséggel malignus nyirokcsomót jelez, 93,8% szenzitivitással és 89,5% specificitással (p<0,001). Az eredmények szignifikánsan jobbak voltak, mint a DUS-sal kapott eredmények, vagyis ha az RI nagyobb volt, mint 0,57, a szenzitivitás 78,9% (p<0,001) volt. KÖVETKEZTETÉS - A real-time ultrahang-elasztográfia 93,8% szenzitivitású és 89,5% specificitású a jó- és rosszindulatú nyaki nyirokcsomók elkülönítésében olyan betegeknél, akiknél finomtű- vagy egyéb sebészi biopsziás mintavétel is történt a malignitás megállapításához, tehát a két módszer együtt javíthatja a nyaki nyirokcsomók differenciáldiagnózisát.

Magyar Radiológia

Interdiszciplináris múmiakutatás - Széchényi Pál kalocsai érsek múmiájának paleoradiológiai és paleopatológiai vizsgálata

KRISTÓF Lilla Alida, POHÁRNOK László, KERÉNYI Tibor, TÓTH Vilmos, ISTÓK Roland, HARGITTAI Péter, FORNET Béla, PAP Ildikó, PÁLFI György

BEVEZETÉS - Kutatócsoportunk 2007 áprilisában Széchényi Pál, a kiváló egyházi személyiség és diplomata Nagycenken található múmiájának természettudományos vizsgálatát végezte el több neves hazai intézet összefogásával. Elsődleges célunk az volt, hogy megtudjuk, természetes vagy mesterséges múmiáról van-e szó, valamint hogy kiderítsük a kalocsai érsek valóban arzénmérgezés következtében halálozott-e el 1710-ben, vagy a gyilkosság teóriája csupán legenda. MÓDSZEREK - A vizsgálatsorozatot noninvazív technikai eszközökkel végeztük el, úgymint: CT, hagyományos röntgen, energiadiszperzív röntgen, röntgenfluoreszcens analizátor, 3D optikai digitalizáló mérőrendszer, endoszkóp és 3D rapid-prototyping nyomtatás. EREDMÉNYEK - A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy Pál érsek testét mesterségesen mumifikálták. A kutatás cáfolja az arzénmérgezéssel kapcsolatos korábbi feltételezéseket. A koponya-CT-vizsgálatok 1 mm alatti szeletvastagságban történtek, így a felvételek alapján 3D rapid-prototyping eljárással nyomtatott koponyamásolat megfelelő pontosságú és részletgazdagságú egy későbbi arcrekonstrukció készítéséhez.

Magyar Radiológia

Fournier-gangraena

MÁTÉKA Ilona, MORVAY Zita, PALKÓ András

BEVEZETÉS - A Fournier-gangraena a nekrotizáló fasciitisek ritka, gyorsan progrediáló, a genitális és perianalis régiót érintő formája. A fertőzés e régiókból gyorsan terjedhet felfelé a hasfal mentén, illetve lefelé, az alsó végtag felé. A betegség halálozási aránya igen magas. A pontos anamnézis, a klinikai kép és a gyulladt területek képalkotóábrázolása együttesen segítik a kórkép felismerését és a fertőzés lokalizálását. ESETISMERTETÉS - Egy 30 éves, paraplegiás férfi beteg esetét ismertetjük, aki bal alsó végtagi duzzanattal jelentkezett a sebészeti ambulancián. Az első vizsgálatként kért Doppler-ultrahang kizárta a mélyvénás thrombosist. Pár nappal később az ágyhoz kötött férfi glutealis decubitusából kiinduló - elsőként szintén ultrahanggal észlelt - alsó végtagi, illetve scrotalis fasciitisére derült fény. Ezt követően CT-vizsgálat készült a folyamat kiterjedésének pontos megítélésére, a sebészi beavatkozás tervezéséhez. A műtét után a beteg felépült, az egy hónapos kontrollon gyulladt bőrterület már nem volt látható. KÖVETKEZTETÉS - A kórkép magas mortalitása miatt a korai felismerés életmentő. Ebben a képalkotó diagnosztikának rendkívül fontos szerep jut. A hatásos kezelés, gyors és szükség esetén radikális sebészi kimetszésből, illetve a széles spektrumú antibiotikum-terápiából áll.

Magyar Radiológia

Terhesség alatt végzett sürgősségi képalkotó vizsgálatok

BORBÉLY Krisztina, KATHIA Chaumoître, FORRAI Gábor

Terhes nők sürgősségi képalkotó vizsgálatainál a helyesen meghatározott protokoll csökkenti a morbiditást és a mortalitást. A legkevésbé ártalmas, de megfelelően informatív vizsgálómódszer választása javasolt, amellyel a diagnózis a legrövidebb idő alatt felállítható. Bár fontos a káros hatások csökkentése, életet veszélyeztető szövődmények kerülhetők el egy megfelelően indikált és kivitelezett, ionizáló sugárzással járó vizsgálattal.

Magyar Radiológia

Jövőnk

LOMBAY Béla

Inflálódó világunkban kellemes meglepetésként ért, hogy 2011-re a Radiology és Radiographics amerikai szaklapok előfizetési díja több mint 150 amerikai dollárral olcsóbb lesz. A jó érzés nem sokáig tartott, mert ahogyan elolvastam a megújításról szóló levelet, kiderült, hogy az árcsökkentés nem véletlen, az ok: 2011-ben a nyomtatott Radiology és Radiographics gyakorlatilag megszűnik.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Ideggyógyászati Szemle

[Parkinson-betegek körében az alexithymia kognitív zavarral jár együtt ]

SENGUL Yildizhan, KOCAK Müge, CORAKCI Zeynep, SENGUL Serdar Hakan, USTUN Ismet

[A kognitív zavar a Parkinson-kór gyakori nem motoros tünete. Az alexithymia a Parkinson-kór még ma is kevéssé megértett neuropszichiátriai jellegzetessége. A kog­nitív zavar (különösen a visuospatialis és a végre­hajtó funkciók zavara) és az alexithymia hátterében ugyanazon neuroanatómiai struktúrák patológiája áll. Hipo­tézisünk szerint e neuroanatómiai kapcsolat követ­kez­tében összefüggésnek kell lennie a kognitív zavar és az alexithymia mértéke között. Cél – A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés az alexithymia és a neurokognitív funkciók között Parkinson-betegek körében. A vizsgálatba 35 Parkinson-kóros beteget vontunk be. A Torontói Alexithymia Skálát (TAS-20), a Ge­riátriai depresszió-kérdőívet (GDI), valamint részletes neuropszichológiai vizsgálatokat alkalmaztunk. A magasabb TAS-20-pontszámok negatív összefüggésben álltak a Wechsler Intelligenciateszt felnőtt­változatának (WAIS) Similarities alskálájának pontszá­mai­val (r = –0,71; p-érték: 0,02), az órarajzolási teszt (CDT) pontszámaival (r = –0,72; p=0,02) és a verbális fluencia (VF) mértékével (r = –0,77; p<0,01). Az érzelemazonosí­tási alskála pontszámai negatív összefüggésben álltak a CDT-pontszámokkal (r = –0,74; p=0,02), a VF-pontszá­mok­kal (r = –0,66; p=0,04), valamint a vizuális emléke­zet azonnali előhívását mérő alksála pontszámaival (r = –0,74; p=0,01). A VF-pontszámok az érzelemleírás ne­héz­ségét mérő alskála (DDF) pontszámaival is összefüggést mutattak (r = –0,66; p=0,04). Fordított irányú összefüggés volt kimutatható a WAIS Similarities és a DDT alskálák pontszámai (r = –0,70; p=0,02), valamint a külső orientáltságú gondolkodás alskála pontszámai (r = –0,77; p<0,01) között. Összefüggés volt kimutatható a végrehajtó funkció Z alskála és a TAS-20-pontszámok középértéke (r = –62; p=0,03), valamint a DDF alskála pontszámai között (r = –0,70; p=0,01). Összefüggés volt kimutatható az alexi­thy­mia és a visuospatialis, valamint a végrehajtó funkciókat mérő tesztek eredménye között. Az alexithymia és a dep­resszív tünetek között szintén szignifikáns összefüggést találtunk. Az alexithymia megléte fel kell hívja a klinikus figyelmét a párhuzamosan fennálló kognitív zavarra.]

Lege Artis Medicinae

Szerzői válasz az „Egy nagy­mintás exploratív vizsgálat érvényessége a limitációi tükrében” című olvasói levélre

Ideggyógyászati Szemle

[Veleszületett metabolikus rendellenességgel diagnosztizált autista gyermekek]

CAKAR Emel Nafiye, YILMAZBAS Pınar

[Az autizmus spektrum zavar heterogén tünetekkel jelentkező idegrendszeri fejlődési zavar, aminek az etiológiája nem kellően tisztázott. A közelmúltban, az autizmus gyakoriságának növekedése és a veleszületett metabolikus rendellenességek diagnosztikai lehető­ségei­nek bővülése miatt egyre több komorbiditásra is fény derült. A vizsgálatban olyan autizmus spektrum zavar diagnózissal rendelkező betegek vettek részt, akik 2018. szeptember 1. és 2020. február 29. között a Gyer­mekbetegek Metabolizmusambulanciáján részesültek ellátásban (n = 179 fő). A betegek személyes adatait, rutin és speciális metabolikus teszteredményeit retrospektív módon elemeztük. Az ambulanciánkon ezen idő alatt meg­jelent 3261 beteg közül 179-en (5,48%) rendelkeztek autizmus spektrum zavar diagnózissal, ők képezik vizsgálatunk be­teg­populációját. A speciális metabolikus kivizsgálás eredményeképpen 6 beteg (3,3%) esetében állítottunk fel veleszületett metabolikus rendellenesség diagnó­zist. Két betegünk klasszikus phenylketonuria, két betegünk klasszi­kus homocystinuria, egy betegünk 3D típusú muco­poly­saccharidosis (Sanfilippo-szindróma) és egy 3-metil­krotonil-CoA-karboxiláz-hiány diagnózist kapott. A veleszületett metabolikus rendelle­nes­ség ritkán autizmus spektrum zavarhoz társulhat. A kór­-tör­ténet pontos felvétele, az alapos fizikális vizsgálat és a tünetek gondos mérlegelése az autizmus spektrum zavarban szenvedő betegek esetében segítheti a klinikust a döntéshozatali folyamatban, és elvezethet a megfelelő metabolikus kivizsgáláshoz. Ha az autizmus hátterében veleszületett metabolikus rendellenességet találunk, az hatékony kezelést eredményezhet.]