A pitvarfibrilláció napjaink leggyakoribb ritmuszavara, prevalenciája a magyar lakosság körében közel három százalék (1). A ritmuszavar jelentőségét az adja, hogy a nem billentyű eredetű pitvarfibrilláció a kardiovaszkuláris mortalitást kétszeresére, a stroke előfordulását pedig ötszörösére növeli (2,3). A következményes stroke is népbetegség hazánkban, évente 50-60 ezer kórházi felvétel történik akut agyi keringési zavar miatt.

Napjainkban a leggyakoribb májbetegség a zsírmáj, mely a lakosság jelentős részét érinti. Kialakulása multifaktoriális, döntő szerepe van az elhízásnak, az inzulinrezisztenciának és az oxidatív stressznek. Sokáig tünetszegény, az enyhe zsírmájtól a steatohepatititisen át fibrosist, cirrózist és májrákot is okozhat. Jelentős népegészségügyi probléma.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (ESAC) és az Európai Akadémiák Gyógyszerszövetsége (FEAM) állásfoglalást tett közzé, amelyben szakértőik az utóbbi években mind Európában, mind az Egyesült Államokban intenzíven terjedő, különféle céllal megrendelt laboratóriumi genetikai vizsgálatokról fejtik ki a véleményüket.

Prof. dr. Kovács L. Gábor akadémikus, a Pécsi Tudományegyetemen nemrég avatott Szentágothai János Kutatóközpont elnöke pályájának színhelyeire utalva fogalmazott így. Izgalmas és tiszteletre méltó út bontakozik ki az alábbi interjúból, mely még távolról sem ért körbe.

Megrázó, a közvéleményt mélyen érintő tragédia, ha egy sportoló verseny, mérkőzés vagy edzés közben hirtelen meghal. A sportolók hirtelen halálesetei ellenére a rendszeres edzés jótékony hatása nyilvánvaló: a passzív életmód évente több millió ember halálához vezet, a sportolók hirtelen halála nagyságrendekkel kisebb. Mindezek mellett a sportorvosok célja a sportolók hirtelen halálának megelőzése, a hazai és nemzetközi irodalomban különösen az utóbbi tíz évben növekedett a kérdéssel foglalkozó cikkek száma. Jelen ismertetés a kardiális szempontok mellett más sportorvosi szempontokkal is foglalkozik.