Magyar Orvos

Nyugalom, együttműködés, munkaszeretet

RADNAI Anna

2014. NOVEMBER 05.

Magyar Orvos - 2014;22(08-09)

Prof. dr. Földes János a magyar pajzsmirigytudomány kiemelkedő, nemzetközileg elismert alakja. Ő alapította a SE I. sz. Belgyógyászati Klinikán az Izotóp Laboratóriumot, elsők között vezette be a pajzsmirigy-túlműködés radiojód terápiáját. Béke, derű és hivatásszeretet sugárzik minden szavából.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Orvos

Gombamérgezések

ZACHER Gábor

Évi több százan kerülnek gombamérgezés miatt kórházba. Egy ártatlannak imponáló gastoenteritisről van szó vagy a látványos tünetek mögött alattomos toxin lapul, mely 3-4 nap múlva akár halálhoz is vezethet. Így lehet egy vacsora valóban utolsó. A gombatoxinok már évezredek óta ismertek, és nem egy olyan történelmi személyiség van, akivel nem merénylet végzett, hanem gombamérgezés. Euripidész saját családjának tragédiájáról számol be i. e. 430-ból, feleségével és gyermekeivel is gombamérgezés végzett. VI. Károly francia király és II. Kelemen pápa is hasonlóképpen járt. Az első orvosi beszámoló halállal végződő gombamérgezésről 1871-ből származik. A pálmát Közép-Európa viszi el, hiszen itt a legtöbb az egy főre eső gombamérgezéses halál- eset. Ennek oka a kiváló éghajlat, mely alkalmas arra, hogy igazi csúcsragadozó gombák teremjenek, melyek hívogatják a turistát, de ez az ártalmatlannak tűnő kapcsolat könnyen fatális lehet. Nos, kedves olvasó, akkor lássuk a medvét (gombát)!

Magyar Orvos

A dementia korai felismerésének és gondozásának fontossága az alapellátásban Óra Rajzolási Teszt, mint gyors segítség

HORVÁTH Krisztina

Az összefoglaló célja a figyelem ráirányítása a dementia korai szűrésének lehetőségére, gyanújának megerősítésére az alapellátásban is alkalmazható egyszerű módszerekre, valamint a háziorvos napi gyakorlatában releváns teendők áttekintése. A dementia kockázati tényezőinek és klinikai tüneteinek figyelembevételével szeretnék áttekintést adni a kezelési lehetőségekről, a nootropikumok közül a nicergolin kiegészítő klinikai alkalmazása során szerzett egyéni tapasztalatokról, illetve áttekinteni az irodalmi adatokat, melyek a dementia kezelésében alkalmazott nootropikumok, különös tekintettel a nicergolin terápiás hatását vizsgálták. Mivel a dementia az egyik leggyakoribb mentális zavar idős korban, megfelelő kezelése különösen nagy terhet róhat a számos egyéb, szomatikus betegségtől szenvedő beteget kezelő családorvosra. Fontos, hogy az idős betegeknél a testi tünetek kezelése mellett figyelmet fordítsunk a szellemi teljesítőképesség vizsgálatára is. Szerencsére könnyen kivitelezhető, Magyarországon is validált eszközök - Mini-Mentál Teszt, Óra Rajzolási Teszt - állnak rendelkezésünkre, melyek az alapellátásban dolgozóknak is fontos információkkal szolgálhatnak. A kiemelt, diagnosztizált betegek esetében a szakorvosi ellátás mellett a családorvos szerepe szintén kardinális jelentőségű: a rendszeres kontroll biztosítása mellett a nootropikumok alkalmazásával, melyek - a dementia minden stádiumában és etiológiától függetlenül - a kezelés egyik fontos pillérét jelentik, nagyon sokat tehetnek a legkedvezőbb kimenetel biztosításáért.

Magyar Orvos

Clostridium difficile fertőzés a mindennapi gyakorlatban

DOMJÁN Beatrix

Napjainkban a fejlett országok egészségügyi ellátásának egyik legfontosabb kérdésévé az antibiotikumok széles körű, sokszor azonban mértéktelen és helytelen alkalmazásával összefüggésbe hozható multirezisztens kórokozók megjelenése és terjedése, ezzel párhuzamosan pedig a Clostridium difficile fertőzések előfordulási gyakoriságának növekedése vált. Jelentősége nem vitatható, hiszen Európában a nosocomialis hasmenések leg- gyakoribb korokozója, a Clostridium difficile baktérium tehető felelőssé a kórházi gasztrointesztinális fertőzések 60%-ért, az antibiotikum használattal összefüggésbe hozható hasmenések 25%-ért. Az egészségügyi ellátás során szerzett fertőzések 9%-át a Clostridium difficile okozza, napjainkban 2-4-szer gyakoribb, mint a korábban évekig a közegészségügyi kérdések középpontjában álló meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) előfordulása.

Magyar Orvos

Leiden-mutáció a klinikai gyakorlatban

SZILI Balázs

Az emberi szervezetben számos molekula és folyamat felelős azért, hogy a vér az érpályában folyékony maradjon, míg sérülés esetén alvadékot képezzen. A véralvadás mechanizmusát már a XIX. században elkezdték vizsgálni, és egyes faktorait leírták (1).

Magyar Orvos

A köszvény

SZEKERES László

A köszvény (arthritis urica) akut ízületi gyulladással járó betegség, amit monosodium urat (MSU) kristályok ízületben történő kicsapódása okoz, mely az ízület destrukciójához és súlyos károsodásához vezethet. Az ízületi destrukción túl a köszvény gyakorta jár együtt atherosclerosissal, és egyben növeli a cardiovascularis betegségek előfordulásának kockázatát is. Klinikai megjelenésének egyik formája az ún. köszvényes roham, amit igen heveny és erős fájdalom jellemez - típusosan az éjszakai, hajnali órákban - egy ízületben. Leggyakrabban az egyik oldali metatarsophalangealis (MTP) ízületet érinti. Az ízület vöröses livid elszíneződésű, meleg tapintatú és igen fájdalmas, jellemzően a takaró súlyát sem viseli el. A krónikus formát változó idült ízületi elváltozások mellett, gyakran szubkután porckemény tapintatú csomók, ún. tophusok jellemezhetik (ezt a fülcimpa külső ívén, a helixen keressük először, de testszerte bármely szövetben kialakulhat). A 65 év feletti populációban a gyakorisága férfiaknál 8%, nőknél 3%. A nemek (férfi:nő) közötti előfordulás 7-9: 1-hez arányt mutat.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A sebészet 30 éves múltja és a sebész jövője

KUPCSULIK Péter

Az elmúlt három évtizedben a lapa­rosz­kópos műtétek elterjedése forradalmasította a sebészetet. A német nőgyógyász, Kurt Semm a diagnosztikus laparoszkópiát mű­téti eljárásként használva, appendectomiát végzett. A sebész, Eric Mühe laparoszkópos cholecystectomiával gazdagította a sebészet eszköztárát. A laparoszkópos se­bészetet világszerte alkalmazni kezdték, sok eljárás még ma is felülmúlja a nyitott műtétekét. A morbid obesitas számtalan szövődménnyel és nagy halálozással jár. A dietetikai módszerek kudarca új sebé­szeti eljárások kifejlesztését hozta, az ered­mé­nyek váratlanul kitűnőek lettek. Meg­szü­le­tett a „metabolikus” sebészet. A plasz­tikai sebészet a korszerű eszközök és az egyre növekvő társadalmi elvárások piaci hatására hatalmasat fejlődött. Az anyagtechnológiai újításoknak is köszönhetően, az emlőrekonstrukció új utakra lépett. Az 1990-es években fejlesztették ki a „master-slave” ro­botot, melyet a sebész működtet. A ro­botsebészet jövője a költségek csökkentésétől, új megoldásoktól és az optimális al­kalmazás megtalálásától függ. A társ­szak­mákkal való együttműködés a sebészet to­vábbi fejlődésének elengedhetetlen része. Az új technológiák kétségtelen hatásai mellett a sebészi gondolkodás, a sebész személyisége, döntésképessége és szakmai tu­dása a további fejlődés alapvető feltétele.

Hypertonia és Nephrologia

A stresszkezelés szerepe a hypertonia gondozásában és a cardiovascularis betegségek kezelésében

SOMOGYI Éva, KISS Zoltán, STAUDER Adrienne

A tanulmány célja a stressz és a hypertonia, illetve a cardiovascularis betegségek kapcsolatának áttekintése, valamint egy Magyarországon is elérhető, a stresszkezelést segítő, bizonyítottan hatékony magatartásorvoslási program bemutatása. Számos, a patogenezist és a klinikai végpontokat vizsgáló tanulmány bizonyítja a cardiovascularis megbetegedések és a pszichoszociális tényezők (ideértve a mentális betegségek egyidejű fennállását, egyes személyiségtényezőket vagy éppen a társas környezetet) szoros összefüggését. Ezzel összhangban az Európai Kardiológiai Társaság 2016. évi szakmai irányelvei I.A szintű ajánlásként tartalmazzák a pszichoszociális problémák azonosítását és magatartásorvoslási módszerekkel történő kezelését. A szakmai irányelvek minél szélesebb körű, átfogó gyakorlati alkalmazása elengedhetetlen a cardiovascularis kockázat csökkentése érdekében. Ennek fontos eleme a klinikumban dolgozó szakemberek képzése, a multidiszciplináris együttműködés erősítése, és a magatartásorvoslási beavatkozások integrálása a mindennapi ellátásba. A Williams Életkészségek® program egy nemzetközi, Magyarországon is széles körben elérhető stresszkezelő, kommunikációs készségfejlesztő program. Fő célkitűzése olyan egyszerű, a mindennapi életben alkalmazható megküzdési készségek elsajátítása, amelyek lehetővé teszik a pszichoszociális stresszhelyzetek sikeresebb kezelését, valamint a testi és lelki feszültségszint tudatos csökkentését. Cardiovascularis betegségben szenvedőknél javul a kimenetel és az életminőség. Az egészségügyi dolgozók számára kiemelten javasolt az átlagosnál magasabb stresszterhelés és a kiégés kockázatának csökkentésére. A gyógyítók és pácienseik együttműködése során a stressz mindkét felet érintheti. A Bálint-csoportok pozitívan befolyásolják az orvos-beteg kapcsolatot, segítik a betegségek komplexebb megközelítését, és hatékonyak az egészségügyi dolgozók kiégése elleni küzdelemben.

Nővér

Életminőség-vizsgálat a Sclerosis multiplex betegségben szenvedők körében

SZABÓ Julianna

A vizsgálat célja: Felmérni a Sclerosis Multiplex életminőségre gyakorolt hatását és megvizsgálni, hogy mutat-e jelentős eltérést a ”vidéken”, valamint a fővárosban gondozott betegek állapota között. Vizsgálati módszer és minta: A keresztmetszeti vizsgálat standard kérdőívekkel történt (SF-36 kérdőív, Társas támogatás kérdőív, Rövidített házastársi stressz skála, Rövidített Együttműködés skála), kiegészítve a szociodemográfiai és a betegségre vonatkozó kérdésekkel. A vizsgálat ideje: 2013. augusztus - 2014. január. Célcsoport: a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház SM szakambulanciáján és a nyíregyházi Jósa András Kórház Neuroimmunológiai szakrendelésén megjelent SM betegek. (N=100) Eredmények: megállapítást nyert, hogy a vizsgált mintában, a betegek részéről történt életminőség értékelés, közepes eredményt mutatott. A betegség jellegéből adódóan jelentősen érintett a fizikai állapotuk, a mindennapi tevékenységek elvégzésére, önellátásra képesek, de a szabadidő eltöltési tevékenységeik korlátozottak. A társas támogatottság tekintetében a család meghatározó szerepet kap. Vizsgálatom igazolta, hogy szignifikáns a különbség a „vidéki” és a budapesti betegek között, mely szerint a nyíregyházi betegek az általánosan elismert, hagyományos családi környezetben nagyobb számban élnek, mint a fővárosi betegek. Következtetés: A felmérés szerint az egyéb segítő szervezetek nem támogatnak olyan hatékonysággal, amely az jellegükből adódóan elvárható lenne. Egészségvédő hatású a házastársi kapcsolattal való elégedettség, melyet a kutatás eredményei alátámasztottak. A Sclerosis multiplex egy krónikus megbetegedés, amely az életminőség minden dimenzióját érinti. Az életminőség mutatói a betegséggel való megküzdés, a családi működőképesség megtartása, a megfelelő szociális kapcsolatok fenntartása, a társadalmi hasznosság érzése, amelyeket erősíteni szükséges.

Lege Artis Medicinae

Az evészavarok nőgyógyászati vonatkozásai

GALIGER-DOBOS Kitty, TÚRY Ferenc

Az utóbbi évtizedekben az evészavarok (két fő típusuk az anorexia nervosa és a bulimia nervosa) gyakorisága növekszik, lefolyásuk elhúzódott, szövődményeik gyakoribbak és súlyosabbak lettek. Az evészavarok nem csupán a mentális, hanem a reproduktív egészséget is károsíthatják, ezáltal komoly hatással lehetnek a leendő édesanyákra és gyermekeikre. Az evészavarokkal összefüggő nőgyógyászati zavarokat magyarázó biológiai és pszichoszociális tényezők megértése különösen fontos a termékenység és a létrejött várandósság szempontjából. A jelen irodalmi áttekintés összegzi a 2000 óta megjelent fontosabb adatokat az evészavarok nőgyógyászati vonatkozásairól. A mindennapi gyakorlatban különösen fontos a multidiszciplináris együttműködés az evészavarban szenvedő nők ellátásában. A gyermekvállalást tervező, evészavar-kockázattal rendelkező nők megfelelő tájékoztatása elengedhetetlen a fogamzás valószínűségének növelése és a vetélés kockázatának csökkentése céljából.

Hypertonia és Nephrologia

Az orvos-beteg együttműködés növelésének különböző módszerei és hatása a célvérnyomásra a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján

SZEGEDI János, KÉKES Ede, KISS István

A hypertoniás betegek életkilátásait, a szövődmények kialakulását, mortalitását alapvetően befolyásolja a kezelés, a gondozás hatékonysága, a célvérnyomás elérése és megtartása, az orvos-beteg együttműködés hatékonysága. A Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisa alapján három példával mutatjuk be az orvos-beteg együttműködés különböző megoldásainak hatását a vérnyomás célértékének növelésére. 2005-2007 között egy komplex, sokoldalú - a betegek gyógyszer-adherenciáját növelő - módszert alkalmaztunk kezelt hypertoniás betegekben (17114 férfi és 21772 nő), amelyben a felvilágosítás, oktatás, az otthoni vér nyomásmérésre tanítás, folyamatos, rendszeres orvos-beteg kommunikáció (SMS, zöldvonal, website) szerepelt. A célvérnyomás elérése szignifikánsan növekedett, 38,8%-ról 43,9%-ra, nőknél a növekedés mértéke nagyobb volt. Az idős populációban (70 év felett) is szignifikáns volt a növekedés. 2011 első negyed évében 28018 kezelt hypertoniás beteg esetében egy széles körű oktatási, beteg segítő kampányt indítottunk meghirdetve a „Mindenhol jó, de a legjobb otthon!” alprogramot, az otthoni vérnyomásmérés népszerűsítésének és a terápiát támogató alkalmazásának ösztönzésére. A betegek 81,3%-a a teljes megfigyelés alatt kitöltötte a naplókat, a naplók teljes mértékű kitöltése 91,3%-os volt. A harmadik hónap végén a HBPM-re előírt 135/85 Hgmm-es vérnyomáscélérték a kiindulási 21,2%-ról 48,8%-ra emelkedett. A növekedés szignifikáns volt (P < 0,001). 2015-2016-ban beavatkozással nem járó, egyéves, multicentrikus, prospektív, megfigyeléses vizsgálatot indítottunk, amelyben a Magyar Hypertonia Regisz terben szereplő 7735, 18-64 év közötti életkorú, kezelt beteg vett részt. A nem aktív csoportban (3313 fő) a kezelt hypertoniás betegek az eddigi hagyományos gondozási program szerint kerültek ellátásra, míg az aktív csoport tagjai (4422 fő) intenzív, telemedicinális eszközökkel (okostelefon-applikáció) és egyéb lehetőségekkel segített gondozási programban vettek részt. Az ellenőrzés a kiindulás után harmadik, hatodik, kilencedik és 12. hónap végén történt. Az aktív csoportban a vérnyomásnaplózás okostelefonnal és minden hónapban, a nem aktív csoportban papíralapú naplózás történt háromhavonta. A betegadherencia mindkét csoportban magas (70% körüli) volt, az aktív csoportnál nagyobb mértékű. A célvérnyomás (< 140/90 Hgmm) az aktív csoportban 53,8%-ról 73,4%-ra, a nem aktív csoportban 49,9%-ról 68,1%-ra emelkedett. A vizsgálatok szerint a beteg-együttműködést meg határozza az ellátóteam és a beteg közötti jó kommunikáció, az otthoni vérnyomásmérés sikere. Az ellátóteam (orvos-ápoló-gyógyszerész) kommunikációs készsége nagymértékben befolyásolja a terápiás célérték elérését. A modern telekommunikáció további hasznos lehetőséget jelent.