Mit tegyünk proteinuria esetén?
BARNA István
2013. SZEPTEMBER 20.
Magyar Orvos - 2013;21(06-09)
BARNA István
2013. SZEPTEMBER 20.
Magyar Orvos - 2013;21(06-09)
A proteinuria legtöbbször véletlenszerűen, vagy szűrővizsgálat alkalmával derül ki. Proteinuria észlelésekor a legfontosabb a prerenális, renális, illetve a posztrenális eredet elkülönítése mellett annak eldöntése, hogy elsődlegesen vesebetegség áll-e a háttérben, vagy más kóros állapot jeleként észlelhető.
Magyar Orvos
Pár évtizeddel korábban a világ tudós társadalma még kitaszította volna magából, de minimum zavart elméjűnek nyilvánította volna azokat a kollégáit, akik azt feltételezték, hogy az emberi test tágabb értelemben véve nem más, mint egy rendkívül bonyolultan és jól szervezetten működő ökoszisztéma. Amelynek cselekedeteit, viselkedését olykor mikrobák irányítják.
Magyar Orvos
Napjainkban az idősek számának „robbanásszerű” növekedését tapasztaljuk a fejlett és fejlődő országokban. Az idősek egészségügyi ellátása ténylegesen szakmaterületenként történik, de elveszítve az időskorúakkal való foglalkozás és tudás szemléletét és tényét. Az idősek gyógyszeres kezelése olyan kérdéskör az idősgyógyászat megoldatlan területeiről, amely speciális szaktudást és általános odafigyelést igényel, jelentősen befolyásolja az időskorúakkal kapcsolatos kiadásokat, illetve befolyásolja az egészségügyi és szociális ellátást is.
Magyar Orvos
Az infektív endocarditis (IE) jelentőségét több tényező adja. A betegség kezelés nélkül gyakran fatális kimenetelű. Az elmúlt 30 évben a diagnosztikus és terápiás lehetőségek nagymértékű fejlődése ellenére az IE incidenciája és mortalitása nem csökkent, napjainkban is rossz prognózis, magas mortalitás jellemzi.
Magyar Orvos
A cikk áttekintést nyújt a magzati Down-szindróma prenatális szűréséről. Szól a betegség genetikai hátteréről, foglalkozik a Down-szűrés történetével. Leírja a különböző módszereket, amelyek a jelenlegi kétlépcsős (1. magas rizikójú esetek kiszűrése; 2. invazív diagnosztikus módszerek) Down-kór tesztelés során használatosak.
Magyar Orvos
A feco-oralis úton terjedő hepatitis A és E vírusok okozta betegségek általában enyhe lefolyásúak, többnyire csak megfigyelést, illetve szupportív kezelést igényelnek, krónikus betegséget sohasem okoznak. A vér útján terjedő hepatitis B es C vírusok okozta betegségek kezelésében az elmúlt évtizedben igen jelentős előrehaladás történt.
Lege Artis Medicinae
Ez a pandémia a válság, a valóság próbája, a megmérettetés, ahol kiderül, mit tudunk kezdeni a szekrényekből előbukó csontvázak tömegével, képesek vagyunk-e félretenni játszmáinkat és közösen, összezárva megküzdeni egy komoly fenyegetéssel. Akkor sikerülhet, ha képesek leszünk ezúttal szembenézni a valósággal, mind a járvány, mind az egészségügy állapotának tekintetében.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.
Hypertonia és Nephrologia
A káliumszint mérése során a helyes vérvételi technika döntő fontosságú a korrekt eredmény érdekében. A kálium dominánsan intracellulárisan helyezkedik el, mechanikai behatások következtében könnyen felszabadul az izmokból, valamint a vér alakos elemeiből. A vérvétel során ennek figyelembevétele fontos, nem megfelelő vérvételi technika esetén a valósnál magasabb, félrevezető eredményt kapunk.
Lege Artis Medicinae
Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal indult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az orvosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a hazai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a kevesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag külhoni kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adatbázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét emelik a művészeti tárgyú írások, amelyek az orvosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.
Lege Artis Medicinae
Az evészavarok a modern civilizációs betegségek közé tartoznak, az anorexia nervosa (AN) 1873 óta ismert, a bulimia nervosa (BN) pedig mindössze 1979 óta. Pszichoszomatikus zavarokról van szó, amelyek megértését a biopszichoszociális modell könnyíti: a kialakulásban szerepük van biológiai, pszichológiai és társadalmi- kulturális tényezőknek egyaránt.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás