Magyar Orvos

Agyat célzó reklámmerénylet

LÓRÁNTH Ida

2014. MÁRCIUS 30.

Magyar Orvos - 2014;22(01-02)

Aktuális

Az orvostudomány kutatási eredményeit, legújabb eszközeit ma már nemcsak a gyógyításban használják fel, hanem az élet számos olyan területén, amelyről aligha jutna eszünkbe az orvosi tevékenység. Ilyen például a neuromarketing, amely a vásárlók kognitív, affektív és szenzomotoros képességeit kihasználva éri el, hogy egy-egy árucikket, szolgáltatást kívánatosabbá tegyen a fogyasztói társadalom számára.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Orvos

A vizeletvizsgálat eredményeinek gyakorlati értékelése

TISLÉR András

A vizeletvizsgálat az egyik leggyakrabban végzett, könnyen hozzáférhető, nem invazív laboratóriumi módszer. Az anamnézis, a fizikális vizsgálat és szérum kémiai vizsgálatok mellett a vizeletvizsgálat központi szerepet játszik a heveny és krónikus vesebetegségek diagnosztikájában és követésében. Emellett gyakran a kóros vizeletlelet az egyébként panaszmentes egyénnél a vesebetegség egyetlen tünete. A vizeletvizsgálat három összetevője a makroszkópos megtekintés, a leggyakrabban vizelet-tesztcsíkkal végzett kémiai analízis és a vizeletüledék mikroszkópos vizsgálata. Ezen összetevők eredményeinek megfelelő értékelése minden klinikus számára elengedhetetlen. A jelen összefoglaló ehhez kíván segítséget nyújtani.

Magyar Orvos

Új terápiás lehetőségek az emlődaganatok kezelésében

BOÉR Katalin

Az emlőrák kezelésében alkalmazott szisztémás gyógyszeres terápiának mind a korai, mind az áttétes stádiumú daganatokban jelentős szerepe van. Szisztémás gyógyszeres kezelés során kemoterápia, hormonterápia és biológiai célzott gyógyszerek, illetve ezek kombinációi kerülnek alkalmazásra. A korai stádiumú daganatoknál a relapszusok kockázatának csökkentése, és ezáltal a túlélés javítása a cél, míg áttétes esetekben a gyógyszerek adása a betegség stabilizációját, a túlélés meghosszabbodását és a tünetek enyhítését eredményezi.

Magyar Orvos

Endokrin hipertóniák

TÓTH Miklós

Endokrin hipertónia alatt - tágabb értelemben - az agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, vesék ás mellékvesék számos betegségéhez társuló magas vérnyomást értünk. Gyakorisága, illetve gyakorlati jelentősége miatt jelen közleményünkben három kiemelt fontosságú endokrin kórképhez, a primer hiperaldoszteronizmushoz, a phaeochromocytomához és a Cushing-szindrómához társuló hipertónia legfontosabb diagnosztikus és terápiás kérdéseit ismertetjük. Mindhárom kórképben közös, hogy súlyos, terápia-rezisztens hipertóniára vezet- (het)nek, ezért minden súlyos, nehezen kezelhető hipertóniás beteg esetében mérlegelni kell fennállásuk lehetőségét.

Magyar Orvos

Jódizotóp-kezelés rosszindulatú tumorokban

KONRÁDY András

A rosszindulatú daganatok kezelésében fontos szerepet játszanak a radioaktív izotópok, melyek közül a radiojód (131-I) akkor alkalmazható, ha azt a daganatsejt felveszi. Ez leggyakrabban a pajzsmirigy folliculus sejtjeiből kiinduló tumorok esetén fordul elő. A következőkben összefoglaljuk a jódizotóp-kezelés indikációit, a terápia előtti tennivalókat, az alkalmazás módját és eredményeit, valamint kitérünk a lehetséges mellékhatásokra.

Magyar Orvos

Növekedési zavarok gyermekkorban

PÉTER Ferenc

A növekedés folyamatának értékelését friss hazai magasság és növekedési sebesség referenciaértékek teszik lehetővé. A növekedési zavar kialakulásának hátterében genetikai és környezeti tényezők jelentősen gyakoribbak, mint az endokrinológiai mechanizmusok hibája. Növekedési hormonhiány, az optimális felnőtt magasság elérését veszélyeztető korai, illetve késői nemi érés kezelésére egyre jobb és folyamatosan fejlődő lehetőségek állnak rendelkezésre. Néhány nem endokrin növekedési zavar esetében is gyakorlattá vált a növekedési hormon (farmakológiás dózisú) adása; ezek hosszú távú értékelése nem tekinthető lezártnak. Több növekedési zavartípus kezelése még nem megoldott.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A cerebrovascularis betegségek korai felismerésének és prevenciójának gyakorlati kérdései a belgyógyászok számára is kiemelkedően fontosak

NAGY Judit, SZAPÁRY László, KOVÁCS Tibor, KÉSŐI István, TÓTH Péter, SÁGI Balázs, VAS Tibor, KOLLER Ákos, WITTMANN István, KISS István, KOMOLY Sámuel

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok és a tartós rokkantság legfontosabb előidézője világszerte. A stroke incidenciájában, prevalenciájában és mortalitásában nagy különbségek vannak a kelet-európai és a nyugat-európai országok között. Magyarországon 1998-2003 között a stroke incidenciája 1,5-2-szer nagyobb volt, mint a fejlett országokban. A stroke és az átmeneti ischaemiás esemény (TIA) korai felismerése, valamint a beteg gyors szállítása a legközelebbi neurológiára (ideálisan strokecentrumba) alapvető fontosságú a sikeres kezelés, a betegség súlyosságának csökkentése és a túlélés növelése szempontjából. „Az idő agyat jelent” koncepció azt hangsúlyozza, hogy a TIA/stroke azonnali sürgősséggel intézendő állapot. Közleményünkben röviden összefoglaljuk a TIA/stroke epidemiológiáját, etiológiáját és a kockázati tényezőket, valamint a legújabb javaslatokat a diagnózissal, a primer és szekunder prevencióval és a kezeléssel kapcsolatban. Az összeállítás célja az volt, hogy információt adjunk a TIA/stroke-kal kapcsolatos legújabb ismeretekről annak érdekében, hogy a lehetőségekhez képest minél előbb optimalizáljuk a betegek ellátását.

Hypertonia és Nephrologia

Lupus nephritis, 2022

CZIROK Szabina, DOLGOS Szilveszter

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) egyik leggyakoribb szervi manifesztációja a lupus nephritis (LN), amelynek kialakulása az SLE-s betegek magasabb morbiditásával és mortalitásával jár. A glükokortikoidok (GC), a ciklofoszfamid (CYC) és a mikofenolat-mofetil (MMF) alkalmazása, illetve a konzervatív nefroprotektív kezelés a betegség lefolyását ugyan jelentősen javította, de az elmúlt 20 évben a vesevégpontú adatok és halálozási rizikó ebben a betegcsoportban érdemben nem változott. Továbbá nem elhanyagolható a standard immunmoduláló terápia részeként alkalmazott gyógyszereink mellékhatása sem. Számos belgyógyászati betegségben (például hypertonia, diabetes) a patomechanizmus jobb megismerése lehetőséget adott több támadáspontot célzó, hatékonyabb és kedvezőbb mellékhatásprofilú kezelések alkalmazására, kombinálására. Ezért hát nem meglepő, hogy az immunológia fejlődésével párhuzamosan, az SLE molekuláris mechanizmusának jobb megismerésével, új célzott, kombinált kezelési formák szélesíthetik a terápiás palettát. Az immunmoduláló kezelés mellett, a krónikus veseelégtelenség progressziójának lassítása céljából is új hatásmechanizmusú gyógyszer vált elérhetővé. Jelen összefoglaló közleményünk célja, hogy a rendelkezésünkre álló új ismereteket röviden összegezve segítséget nyújtson a klinikusoknak a mindennapi gyakorlatban az LN-es betegek ellátásában, a hatékonyabb és egyénre szabott terápiás lehetőségek megválasztásában.

Klinikai Onkológia

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

SPRING M. Laura, WANDER A. Seth, ZANGARDI Mark, BARDIA Aditya

A beszámoló célja leírni és összefoglalni a CDK 4/6 gátlók szerepét hormonreceptor-pozitív (HR+) áttétes emlőrákban (HR+MBC), valamint rávilágítani a jelen ellentmondásaira és a kutatás kibontakozó új területeire. Jelenlegi leletek: A palbociclib, a ribociclib és az abemaciclib egyaránt befogadást nyertek HR+MBC kezelésére egy aromatázgátlóval vagy a fulvestranttal való kombinációban. Az abemaciclib előzetesen kezelt esetekben monoterápiában is alkalmazható. A téma megválaszolatlan alapkérdései a következők: Minden HR+MCB-ben szenvedő betegnél az első vonalban vagy csak egy későbbi vonalban kell alkalmazni a CDK 4/6 gátlókat? Kérdéses a teljes túlélésre gyakorolt hatás, kérdéses a folyamatos CDK 4/6 gátlás szerepe, kérdéses a klinikai rezisztencia kialakulásának mechanizmusa és a kezelések sorrendje is. Összefoglalás: A CDK 4/6 gátlók kifejlesztése megváltoztatta a HR+MBC-s betegek kezelését. További kutatások szükségesek az optimális kezelési sorrend meghatározásához, a rezisztenciát vezérlő mechanizmusok megértéséhez és a rezisztencia megelőzését és legyőzését célzó, valamint az áttétes emlőrákos betegség kimenetelének javításához szükséges új terápiás stratégiák kialakításához.

Klinikai Onkológia

A stroma szerepe a rosszindulatú daganatok viselkedésében

KOVALSZKY Ilona, BAGHY Kornélia

A daganatok stromáját hosszú időn át úgy tekintették, mint ártatlan mellékszereplőt, ami nem befolyásolja a tumorok biológiai viselkedését. Ez a nézet az elmúlt 20 évben jelentősen megváltozott. Ismereteink gazdagodásával bebizonyosodott, hogy a stroma minden egyes sejtes eleme és alapállománya is aktív résztvevő a daganat kialakulásában és progressziójában. A kezdetben védőszerepet is játszó stromát a daganatsejtek gyorsan saját szolgálatukba állítják. Gyakorlatilag nincs olyan stromalis komponens, amely ne befolyásolná a rosszindulatú daganatok viselkedését. Ez lehet a daganatsejtek proliferációjának, inváziójának serkentése a stroma merevségének növelésével, energiatermelés a tumorsejtek számára, citokinek, növekedési faktorok előállítása és prezentációja, a daganatok vérellátása. Ez a felismerés vezetett új típusú, a daganatos neostroma komponenseinek gátlását célzó terápiák tervezéséhez. Ezek közül a legsikeresebb az immun- és az angiogenezist gátló terápia, de számos más target gátlására is folyamatos próbálkozások tanúi lehetünk.

Lege Artis Medicinae

A depresszió és öngyilkossági veszély szűrése a háziorvosi és általános orvosi gyakorlatban

RIHMER Zoltán, SZILI Ilona, KALABAY László, TORZSA Péter

Az orvosi értelemben vett, és kezelést igénylő major depresszió prevalenciája a háziorvosi gyakorlatban mind nemzetközi, mind hazai vizsgálatok szerint is 6-10%. Mivel a nem kezelt depressziók jelentik az öngyilkosság legfontosabb rizikófaktorát, a depressziók (és különösen az öngyilkosságra hajlamos depressziók) korai felismerése és hatékony kezelése a megelőzés szempontjából rendkívül fontos. Nemzetközi és hazai vizsgálatok szerint a major depresszióknak az alapellátásban történt felismerése lényegesen hozzájárul az öngyilkossági halálozás csökkenéséhez. Közleményünk­ben a depresszió és az akut, illetve rövid távon megjelenő suicid veszély felismerését célzó két rövid kérdőívet, illetve ezeknek a háziorvosi/általános orvosi gyakorlatban való alkalmazását ismertetjük és felhívjuk a figyelmet egy szisztematikus, kormányzati szinten is támogatott országos suicid megelőző program szükségességére.