CÉLKITŰZÉS - A vizsgálat célja a 9-14 éves leánygyermeket nevelő nők méhnyak - rákkal és méhnyakrákszűréssel kapcsolatos ismereteinek feltárása, valamint a szűréssel kapcsolatos attitűdök, a szűrésen való megjelenés vagy távolmaradás motivációinak megismerése volt. ADATOK ÉS MÓDSZEREK - Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk saját szerkesztésű kérdőív segítségével 2012- ben Nagyatád városban. Azok a nők kerültek a vizsgálatba, akik 9-14 éves leánygyermekkel, valamint Nagyatádon bejelentett lakcímmel rendelkeztek. Értékelhető választ 186 főtől kaptunk (válaszadási arány: 75,3%). EREDMÉNYEK - Jelentősen különböztek a megkérdezett nők ismeretei a méhnyakrákról életkortól, iskolai végzettségtől, családi állapottól, gazdasági aktivitástól függően. Mindössze 45 fő - felsőfokú végzettséggel rendelkező nő (p=0,043) - tekinthető tájékozottnak a témával kapcsolatban. A méh - nyakrákszűrésen való részvételi hajlandóság kedvezőbb az ismereteiknél, a nők 96,2%-a bevallása szerint évente eljár rákszűrésre. Az első vizsgálaton való megjelenés alkalmával a válaszadók átlagéletkora 20,92 év volt. KÖVETKEZTETÉSEK - Ugyan a szűrővizs - gálaton való részvételi arány jóval meghaladja a szakirodalomban közölt értékeket, mégis kiemelt jelentőségű az édesanyák tudásszintjének emelése a méhnyakrákkal, a kialakulását elősegítő tényezőkkel kapcsolatban, hogy ismereteiket átadva gyermekeik védelmét erősítsék az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusfertőzéssel - illetve azzal összefüggésben kialakuló méhnyakrákkal - szemben.

A 19. század elején Oroszországban dolgozó magyar származású medikusok közül különös figyelmet érdemel az 1772. április 6-án, a Hont megyei Korponán (ma Krupina) evangélikus családban született Koritáry György (1772-1810) pályafutása, aki 1806 és 1810 között a harkovi egyetem orvosi karának professzora volt.

Az Orvos Világszövetség 2013 októberi közgyűlésén elfogadta a Helsinki Nyilatkozat új módosított változatát. Az angol eredetiből általunk magyarra átültetett módosított nyilatkozathoz fűzünk kommentárokat. Történeti visszatekintéssel szeretnénk felhívni az orvosi kutatások résztvevői és az etikai mérlegelésben érintett szakemberek figyelmét azokra az újdonságokra és etikai szempontból kiemelkedő változtatásokra, melyek a korábbi változatokban és a 2013-as módosításban is megjelentek.

A szorongásos betegségek és tünetek elleni küzdelem egyidejű a gyógyító emberrel. A szorongásoldók fejlesztése a farmakológia fontos területét képezi kezdetektől fogva. Ezen harcban mérföldkőnek számít a benzodiazepinek, majd az ezek evolúciójaként kifejlesztett nagy potenciálú benzo - diazepinek megjelenése, melyeknek a ma legszélesebb körben alkalmazott és arany standardnak tekinthető képviselője az alprazolam. A hatóanyag mellett ugyanolyan jelentőségű az azt tartalmazó gyógyszerforma, mely a hatóanyag szervezetbe juttatásában, leadásában, biohasznosulásában, sőt a jó beteg-együttműködés (compliance) kialakításában jelentős. Napjainkban ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó, különféle készítményekből álló gyógyszercsaládok kifejlesztésének lehetünk tanúi. Az alprazolam esetében az azonnali, majd az elnyújtott hatóanyag-leadású tablettát követően új családtagot köszönthetünk. A közlemény célja az alprazolamcsalád új tagja, a sublingualis tabletta bemutatása.

Sohasem volt módom együtt dolgozni veled... a betegágy mellett! A Szent László Kórház különböző osztályain gyógyítottunk a 80-as években, te osztályvezetőként, én alorvosként. Kapcsolatunk közvetett volt, az előadásaidat élvezhettem, hiszen rendkívül szuggesztíven adtad át a tudást, amelyet a szakvizsga-felkészülésemhez nagyon jól fel tudtam használni.