Lege Artis Medicinae

Tartós otthoni oxigénkezelés

SOMFAY Attila

2005. FEBRUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2005;15(02)

A folyamatos otthoni oxigénkezelés a mai napig az egyetlen terápia, amely bizonyítottan megnöveli az élettartamot a tartósan hypoxaemiás krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedők esetében. A kezelés az elmúlt két évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, ami részben a technológia tökéletesedésével, részben a folyamatos otthoni oxigénkezelés kedvező hatásainak jobb megismerésével (életminőség, terhelési tolerancia, hemodinamikai változások) magyarázható. A költséges terápia indikálásához a legfontosabb kritérium a tartós artériás hypoxaemia igazolása, amit a gondozás során, időszakosan megismételt vérgáz- vagy pulzoximetriás vizsgálatokkal kell dokumentálni. Az artériás hypoxaemia mellett a kezelésnél a szöveti oxigenizációt befolyásoló körülményeket is figyelembe kell venni. Az ésszerű és fenntartható gyakorlat szempontjából fontos a patofiziológiai ismereteken alapuló folyamatos otthoni oxigénkezelés alkalmazása, amellyel a bizonytalan, főleg placebohatáson alapuló túlkezelés elkerülhető. A nem megfelelő kezelés oka döntően a késői diagnosztika és a rossz compliance. További kontrollált vizsgálatok szükségesek annak megítélésére, vajon a tartós otthoni oxigénkezelés, a krónikus obstruktív tüdőbetegségen kívül, befolyásolja-e más betegségek kimenetelét is.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az aldoszteronról a XXI. század elején

GLÁZ Edit, SZŰCS Nikolett, VARGA Ibolya

Az aldoszteron, a fő mineralokortikoid hormon felfedezésével új korszak kezdődött a szervezet só-, folyadékháztartás és a vérnyomás szabályozása, valamint klinikai-patológiai vonatkozásai megismerésében. Röviden tárgyaljuk az aldoszteron felfedezésének történetét, bioszintézisét, hatásmechanizmusát, regulációját, valamint kórosan megnövekedett termelődésével és a hypertoniával járó kórképeket: a primer és szekunder hyperaldosteronismusokat. Jelentőségük miatt kiemeljük a primer aldosteronismusokat, amelyek gyakran tárhatók fel a potenciálisan gyógyítható szekunder hypertonia okozójaként. Részletesen tárgyaljuk ezek elkülönítési lehetőségeit az egyéb etiológiájú hypertoniával járó megbetegedésektől. Az utolsó másfél évtizedben vált ismertté, hogy az aldoszteron klasszikus genomikai hatásai mellett sokkal szerteágazóbb nem genomikai hatással is rendelkezik, amely már fiziológiás koncentrációban is proinflammatoricus, profibroticus stb. hatású. Mindezek alapján az aldoszteron rizikóhormonnak tekintendő a cardiomyopathiák, a vasculopathiák és a nephropathiák etiológiájában, amelyeknek terápiás konzekvenciáit is tárgyaljuk.

Lege Artis Medicinae

Az akut ischaemiás stroke kezelése a jelenlegi ajánlások tükrében

SZEGEDI Norbert, MAY Zsolt, ÓVÁRY Csaba

Az agyi érbetegségek a fejlett államok haláloki listáján a harmadik, a szerzett rokkantság okai között az első helyen szerepelnek. Az akut stroke-esetek 80%-a ischaemiás eredetű. Az akut ischaemiás stroke kezelését forradalmasította az NINDS rt-PA stroke-vizsgálatban hatékonynak bizonyult szisztémás thrombolysis; ezt követően számos új ajánlás született. Előtérbe került a tünetek gyors és szakszerű felismerése, és az a törekvés, hogy a betegek mind nagyobb hányada a háromórás időablakon belül kerüljön stroke-centrumba. A szignifikánsan jobb túlélési esélyeket biztosító stroke-központ fő ismérve a megfelelő neuroradiológiai (CT) és laboratóriumi háttér, az intenzív részleg, valamint a strokeneurológus 24 órás készenléte. Ezek birtokában a 0,9 mg/ttkg rekombináns szöveti plazminogénaktivátor (rt-PA) intravénás adásával végzett thrombolysis mintegy 30%-kal javítja az akut stroke kimenetelét. Az újabb ajánlások a megfelelő indikáció és kontraindikáció figyelembevételével végzett lysist nyomatékkal ajánlják, a magyar gyakorlatban azonban jelenleg csak szórványosan alkalmazzák. A specifikus terápiák közül ellentmondásos az antikoaguláns kezelés megítélése; az igen erős elméleti bizonyítékok ellenére nincs meggyőző evidencia széles körű, rutinszerű alkalmazására akut esetekben. Az acetilszalicilsav 24-48 órán belül kezdett adagolásának eredményei pozitívak, de hatékonysága csekély. Sem a hemodilúciós, sem a neuroprotektív, illetve reológiai kezelést alátámasztó adattal nem rendelkezünk. Az általános kezelés elveit illetően egyre nagyobb számú adat áll rendelkezésre a légzés- és keringéstámogatásnak, a vérnyomás beállításának, a szénhidrát-anyagcsere vezetésének, a lázcsillapításnak az akut szakaszban követendő módszereiről és célértékeiről.

Lege Artis Medicinae

A vasculitisek immunpatogenezise

ZEHER Margit

A vasculitisek olyan klinikopatológiai entitások, amelyekben a gyulladás az erek károsodásához vezet. A legtöbb vasculitisszindróma immunpatológiai mechanizmusok útján alakul ki. Az „immunvasculitisek” idiopathiásak (primer forma) és szisztémásan jelentkeznek. Az „immunvasculitiseket” a hiperszenzitivitási reakció alapján osztályozzuk: allergiás angitis, antineutrophyl cytoplasmaticus antitest (ANCA-) asszociált vasculitis, immunkomplex-vasculitis és T-sejt mediálta hiperszenzitivitási reakcióhoz asszociált vasculitis. Immunológiai jellegzetességeik: hypereosinophilia és emelkedett IgE-szint jellemzi az allergiás angitist és granulomatosist (ez a Churg- Strauss-szindróma). ANCA-asszociált vasculitis in situ immundepozitumok nélkül a pauci-immun (immunszegény) vasculitis. Az immunkomplex- vasculitist immunkomplex-lerakódás jellemzi, gyakran alacsony komplementszinttel. Th1-sejt mediálta vasculitis a granulomatosus arteritis. A közlemény a vasculitisek kialakulásában szerepet játszó immunológiai mechanizmusokat tárgyalja.

Lege Artis Medicinae

Vízmérgezés okozta súlyos hipozmotikus hypervolaemia

BOTOS Péter, MARTON Sándor, KISS Katalin, KOZMA Zsolt, GION Gábor

BEVEZETÉS - A só- és folyadékháztartás szabályozásának folyamata kiemelt jelentőségű a szervezet homeosztázisának fenntartása céljából. A víztereket érintő bármilyen irányú jelentős változás súlyos következményekhez vezethet. ESETISMERTETÉS - A szerzők 17 éves betegük kórtörténetét mutatják be, akit ismétlődő epileptiform rosszulléteket követően kontaktusképtelen, hyperpyrexiás állapotban, súlyos fokú hyponatraemiával szállítottak kórházunk sürgősségi betegellátó osztályára. MEGBESZÉLÉS - Jelen munkájuk célja a hipozmotikus hypervolaemia egy szokatlan etiológiájú, alarmírozó klinikai tünetekkel járó megjelenési formájának bemutatása, kiemelve a differenciáldiagnózis legfontosabb tényezőit, az anamnézis jelentőségét, valamint a kezelés tervezésének és ellenőrzésének szempontjait.

Lege Artis Medicinae

A preoperatív endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia szelekciós kritériumai

LAKATOS László, MESTER Gábor, RÉTI György, NAGY Attila, LAKATOS Péter László

Cholecystolithiasis mellett az egyidejű epeúti kövesség gyakorisága általában 7-20%. Az elmúlt 15 évben a laparoszkópos cholecystectomia lett a tüneteket okozó epekövesség kezelésének fõ módszere. Bár több centrumból beszámoltak a laparoszkópos epeúti kõeltávolítás eredményességérõl, biztonságosságáról, kevés helyen végeznek ilyen műtétet.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A roflumilast szerepe krónikus obstruktív tüdőbetegségben

NAGY László Béla

A foszfodiészteráz-4-gátló roflumilast a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) patogenezisében részt vevő egész sor gyulladásos sejtet és mediátort szupprimál. A cikkben áttekintem a roflumilast jelenlegi helyzetét a farmakokinetikára, hatásosságra és biztonságosságra fokuszálva. Fázis III. klinikai vizsgálatokban kimutatták, hogy a roflumilast csökkenti az exacerbatiók gya­koriságát, mely együtt jár a légzésfunkció javulásával. Ez a hatás a legna­gyobb mértékű a betegeknek abban a fenotípusában, akik gyakori akut exacerbatióban szenvednek, vagy/és akiket kró­nikus bronchitis jellemez. Feltételezhető, hogy a szisztémás gyulladást szintén csök­kenti. Ez utóbbi hatást COPD-ben még nem dokumentálták. Általában jól tolerálható, a leggyakoribb mellékhatás a hasmenés, hány­inger és fejfájás. A roflumilast ígéretes gyógyszer a terápia kiegészítésére, ha a tüne­teket a hagyományos COPD-terápia nem kielégítően kontrollálja.

Lege Artis Medicinae

Az asthma-COPD átfedő szindróma

NAGY László Béla

Az asthma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) nem annyira betegségek, inkább heterogén szindrómák. Tipikus megjelenésben az asthma és a COPD élesen elkülöníthető, de számos betegen mindkettő tünetei kimutathatóak. Ez az asthma-COPD átfedő szindróma (ACOS). Ismertetjük az ACOS patogenezisére, klinikai jellegzetességeire, diagnózisára és kezelésére vonatkozó jelenlegi eredményeket. A vizsgálatok korlátai miatt további kutatásokra van szükség, különösen a célzott terápia vonatkozásában.

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a krónikus köhögés diagnosztikája és terápiája

SZILASI Mária

A köhögés önmagában nem betegség, testünk egyik komplex védekezőmechanizmusa, védi a légutakat az ártalmas anyagok bejutásától, a tüdőket és a légutakat megtisztítja a potenciálisan káros anyagoktól. A köhögés normális körülmények között egyéb védekezést szolgáló folyamatokkal - bronchoconstrictio, nyákelválasztás - társul, amelyek elősegítik a köhögés hatásosságát. A köhögést főleg a tüdőben zajló sokrétű folyamatok, de gyakran a tüdőn kívüli elváltozások is okozzák, amelyek diagnózisa nem egyszerű feladat. Minden esetben törekedni kell a köhögés okának megállapítására, az alapbetegség kiderítésére, mert csak így lehet megfelelő terápiát alkalmazni és a tüneteket megszüntetni. A krónikus köhögés számos oka közül részletesebben a felső légúti köhögési tünetcsoport, az asthma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség és a gastrooesophagealis refluxbetegség kerül tárgyalásra.

Lege Artis Medicinae

A légúti megbetegedések újabb, nem invazív vizsgálómódszerei

HORVÁTH Ildikó

A krónikus légúti megbetegedések korai diagnózisa, kezelésük monitorozása, az exacerbatiók minél korábbi, egyszerű felismerése, valamint a differenciáldiagnosztikai kérdések számos problémát vetnek fel. Ezek megoldása új vizsgálómódszerek kidolgozását, klinikumba történő bevezetését indokolja. A fejlesztések igényét az is alátámasztja, hogy jelenleg nem áll módunkban a légúti gyulladás intenzitását megfelelően nyomon követni, noha ez a krónikus légúti megbetegedések egyik fontos eleme, és kezelése például asthma bronchialéban a terápia központi része. Az elmúlt évtizedekben a légutakból történő közvetlen, nem invazív mintavételi módszerek alkalmazása egyre nagyobb teret hódított a pulmonológiai kutatásokban, és több módszert már a klinikumban is alkalmaznak. E módszerek közé tartozik a köpetindukció és az indukált köpet sejtes fázisának, valamint felülúszójának vizsgálata, a kilégzett nitrogén-monoxid mérése, valamint a kilégzett levegő kondenzálása és az abból történő mediátormeghatározás. A jelen közleményben ezek a módszerek és a segítségükkel nyert legfontosabb információk kerülnek ismertetésre.

Lege Artis Medicinae

Nem invazív gépi lélegeztetés akut és krónikus légzési elégtelenséggel járó krónikus obstruktív tüdőbetegségekben

BALIKÓ Zoltán

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (krónikus obstruktív bronchitis és emphysema) akut exacerbatiójában fellépő akut légzési elégtelenség kezelésében már elterjedt módszer a nem invazív gépi lélegeztetés, amelynek az alkalmazását bizonyítékokon alapuló ajánlások írják elő. Az obstruktív tüdőbetegséget kísérő krónikus légzési elégtelenség eseteiben az otthoni gépi lélegeztetés alkalmazásának megítélése már sokkal ellentmondásosabb. Még mindig várat magára egy nagy betegszámú, prospektív, randomizált és kontrollált vizsgálaton alapuló tanulmány, amely várhatóan kellő támpontot fog adni a megfelelő betegek kiválasztásához. Az már ma is megállapítható, hogy van a betegeknek egy jól meghatározott alcsoportja, akik az otthoni nem invazív gépi lélegeztetésből biztosan profitálnak. Ezek elsősorban az úgynevezett „blue bloater” („kék fújtató”: hypercapniás, polyglobuliás) betegek, akiknél kifejezett a hypercapnia, és idesorolandók az overlap szindróma (krónikus obstruktív tüdőbetegség alvási apnoéval) tüneteitől szenvedő betegek is. A heveny légzési elégtelenséggel járó állapotban az intubációt elutasítók számára nem marad más lehetőség, mint a nem invazív gépi lélegeztetés. A lélegeztetés módját illetően az elmúlt évek során mind az akut, mind a tartós nem invazív gépi lélegeztetés kapcsán egyértelműen bebizonyosodott a maszkon keresztül pozitív nyomástámogatást biztosító gépek előnye.