Szájpad-elégtelenség szájpadhasadékkal és a nélkül A hypernasalitas diagnosztikája és kezelése
MÉSZÁROS Krisztina
2007. MÁRCIUS 19.
Lege Artis Medicinae - 2007;17(03)
MÉSZÁROS Krisztina
2007. MÁRCIUS 19.
Lege Artis Medicinae - 2007;17(03)
Két kitűnő, nemzetközileg elismert szerző, Hirschberg Jenő és Manfred Gross összefoglaló műve jelent meg német nyelven, egy kiemelkedően fontos kérdésről, a szájpad-elégtelenségről. A szerzők a témát kísérleti és klinikai megközelítésben egyaránt több szemszögből tárgyalják.
Lege Artis Medicinae
Az utóbbi években jelentős figyelem fordult a gastrooesophagealis reflux betegség nyelőcsövön kívüli, úgynevezett extraoesophagealis manifesztációi felé. Az extraoesophagealis manifesztációk patogenezisében a vagovagalis reflexmechanizmusok játsszák a vezető szerepet. A légúti tünetek kiváltásában emellett fontos tényező a magas reflux és a következményesen a légutakba jutó gyomorsav direkt irritatív hatása is. Szemben a csak típusos tüneteket okozó refluxbetegséggel, e kórformák felismerése nehézségekbe ütközhet, éppen a típusos tünetek gyakori hiánya miatt. A diagnózis sikerének kulcsa a háziorvos, a refluxszal összefüggésbe hozható extraoesophagealis tünetet észlelő szakorvos és a gasztroenterológus együttműködése, amelynek során a gastrooesophagealis reflux kóroki szerepét szükség esetén nyelőcsőfunkciós vizsgálatok elvégzésével igazolhatják. A kezelés alapját az emelt dózisú, tartós (légúti tünet esetén legalább három hónapos) protonpumpagátló kezelés jelenti. A hosszú távú gondozásban - megfelelő feltételek fennállása esetén - a laparoszkópos antireflux műtét elvégzése a gyógyszeres kezelés reális alternatíváját jelenti. Nem elhanyagolható a betegek diétás és életmódbeli oktatása, ez fontos kiegészítő szerepet játszik a hosszú távú gondozás sikerességében.
Lege Artis Medicinae
Lege Artis Medicinae
A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek cardiovascularis morbiditása és mortalitása nagymértékben emelkedett. A 2-es típusú diabetesben észlelhető atherogen dyslipidaemiára jellemző a magas triglicerid-, alacsony highdensity lipoprotein koleszterin szint, valamint a kicsi, sűrű LDL-partikulumok arányának növekedése. A korszerű terápiás ajánlásokban kiemelt szerepet kap diabetesben a lipidcsökkentő kezelés, ami jelenleg statinok alkalmazását jelenti. A statinok az LDL szintjének csökkentése útján a cardiovascularis mortalitást nagymértékben mérséklik, azonban aránylag kis hatással vannak az atherogen dyslipidaemia fő komponenseire, így a trigliceridszintet csak 15-35%-kal csökkentik, míg a HDL-koleszterin szintjét kevesebb mint 10%-kal növelik. Mindez felveti 2-es típusú diabetesben a statinok korai szakban történő kombinálásának (ezetimib, nikotinsav, fibrát) igényét. A szerzők áttekintik a simvastatin-monoterápia helyét a diabeteses dyslipidaemia kezelésében, valamint a simvastatinnal végzett kombinált lipidcsökkentő tanulmányok eddigi eredményeit.
Lege Artis Medicinae
Ez alkalomból több mint 12 000 kongresszusi küldöttet fogadott Cape Town, Dél-Afrika hárommilliós nagyvárosa. A Nemzetközi Kongreszszusi Központ a világ egyik legkorszerűbb és minden igényt kielégítő intézménye.
Lege Artis Medicinae
A szepszis és következményei egyre növekvő egészségügyi problémát jelentenek a Föld minden országában. Az Egyesült Államokban az infekciók következményeként megközelítőleg annyi halálesetet regisztrálnak, mint az akut myocardialis infarctussal kapcsolatosan.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.
Lege Artis Medicinae
Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis vasospasticus angina (MVA) lehet. A korszerû klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlôdésével lehetôvé vált a coronariaáramlás mérése a jellemzô indexek meghatározásával. Mindezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és lehetôséget adnak az elsôdleges MVD diagnosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentôsen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerû invazív és noninvazív differenciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nôk koszorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetôségek figyelembevételével az ajánlható diagnosztikai eljárásokat.
Lege Artis Medicinae
A cukorbetegség és a depresszió gyakran komorbid krónikus betegségek. Önmagukban is nagy betegségterhet jelentenek, azonban együttes előfordulásuk tovább növeli a cukorbetegség szövődményeinek számát, a morbiditást és a mortalitást. A két betegség közti kapcsolat kétirányú, amelynek hátterében már ismert és még csak feltételezett mechanizmusok állnak. A szerzők összefoglaló közleményének célja az antidepresszívumok és a cukorbetegség közti kapcsolat bemutatása, illetve a gyógyszerek szénhidrát-anyagcserére gyakorolt hatásának elemzése. Az antidepresszívum-kezelés egyrészt javíthatja a betegek hangulatát, kognitív funkcióit és adherenciáját, amely pozitív hatással lehet a glükózháztartásra, másrészt a gyógyszerek metabolikus mellékhatásai ronthatják is a szénhidrát-anyagcserét. A metabolikus mellékhatások szempontjából a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók a legelőnyösebbek, a triciklikus antidepresszívumok és a monoaminoxidáz-gátlók szoros kontroll mellett alkalmazhatók. A szerotonin- és noradrenalinvisszavétel-gátlók a noradrenerg aktiválási úton keresztül ronthatják a glykaemiás kontrollt. Az újabb típusú antidepresszívumok hatása pedig pozitív vagy semleges. A depresszió szűrésével és időben elkezdett kezelésével csökkenthetők a két betegség komorbiditásából származó komplikációk. A cukorbetegek depressziójának kezelése során pedig fontos az antidepresszívumok metabolikus mellékhatásainak a figyelembevétele, és a szénhidrátháztartás szorosabb ellenőrzése.
Hypertonia és Nephrologia
„Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy herceg, vacsorázz, mint egy földműves!” - írta az egészséges életvitelről Maimonides, a középkorban élt (1135-1204) orvos és filozófus. Vajon a jelenlegi ismeretek alapján helyes-e a megfigyelés, és mi lehet a mechanizmusa? A mai rohanó életben gyakran nem figyelünk az étkezések időpontjára, gyakoriságára. Sokan úgy igyekeznek fogyókúrázni, hogy a reggelit kihagyják vagy a délelőtt folyamán csak „fogyasztó turmixokat” isznak. A gyerekek gyakran reggeli nélkül mennek az iskolába, legjobb esetben zsebpénzt kapnak: „Vegyél valamit az iskolai büfében!” Ugyanakkor mindezt a napi háromszori főétkezéshez, a „megszokott időben”, „rendszeresen” fogyasztott reggelihez, ebédhez, vacsorához viszonyítjuk, aminek, úgy gondoljuk, nagyon régi hagyományai vannak.
Lege Artis Medicinae
A SARS-CoV-2 okozta Covid-19-világjárványban az idősotthonokban élők különösen veszélyeztetettek voltak. Jelen tanulmányban a szerzők Budapesten, az Olajág Otthonok Vezér utcai telephelyén kialakult lokális járvány okait és a fertőzés megfékezésének lehetőségeit elemzik. Összefoglalják azokat az intézkedéseket, amelyek a betegek elkülönítése és kezelése során hatékonynak bizonyultak. A fertőzésben megbetegedettek számát, valamint a betegség lefolyását statisztikai adatokkal demonstrálják. A szerzők kiemelten fontosnak tartják a tünetmentes, de fertőzött lakók felkutatását, a szűrővizsgálatok gyors bevezetését, a protokollok szigorú betartását, a betegutak szabályozását és a fokozott, segítő kommunikáció alkalmazását.
1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás