Vajon gyilkosság-e a „művi abortusz”? Gyilkosságról akkor beszélhetünk, ha emberi lény elpusztításáról van szó. Kérdés azonban, az embrió vagy a magzat emberi lénynek tekinthető- e, illetve, élete mely időpontjától tekinthető annak? E - valójában nem orvosi, biológiai, hanem sokkal inkább jogi, sőt filozófiai-teológiai - kérdésre adott válaszokat mindig az adott társadalom világszemlélete, ideológiája határozta meg az idők során.

Bevezetés - A humán papillomavirus (HPV) több mint 100 ismert szerotípusának közel egyötöde az anogenitális régiót fertőzi meg, férfiakban szemölcsöket, pénisz- és végbélrákot okozhat. Bár a megbetegedések incidenciája alacsonyabb a nőkben okozott elváltozásokhoz (szemölcsök, hü­vely-, szeméremtest-, méhnyak- és végbélrák) viszonyítva, jelentőségük mégsem el­hanyagolható. Módszerek - Kutatásunk célja a középiskolai tanulmányaikat befejező fiatal férfiak HPV-vel kapcsolatos tudásának felmérése volt. Anonim, 54 kérdéses kérdőívet juttat­tunk el 19, véletlenszerűen kiválasztott budapesti középiskolába. Kérdéseink a fiúk szociodemográfia hátterére, életmódjára, a HPV-vel és a méhnyakrákkal kapcsolatos ismereteikre és a HPV-oltással kapcsolatos attitűdjeikre vonatkoztak. Eredmények - 530 kitöltött kérdőívet gyűjtöttünk össze, a válaszadási arány 86,74% volt. A fiatal férfiak 35,3%-a tudta, hogy a HPV-fertőzés nemi betegség, a bőrkontaktussal való terjedésről 3,2%-uk hallott. Kapcsolatát a méhnyakrákkal 52,5%, a genitális szemölcsökkel 7,7% (nőknél), 8,3% (férfiaknál), a péniszrákkal 9,8%, és a végbélrákkal 4,2% ismerte fel. A fiúk 44,7%-a beoltatná leendő gyermekét, míg 24,5%-uk nem tud dönteni a kérdésben. Következtetések - A fiúk HPV-vel kapcsolatos ismeretei hiányosak, alulértékelik a fertőzés veszélyét, ami az egészségnevelés keretében a tudás további elmélyítését teszi szükségessé. Alacsony tudásszintjük ellenére a fiúk pozitívan állnak hozzá a HPV-oltáshoz.

Mind az iparilag fejlett, mind a fejlődő vi­lág lakossága öregszik. A demográfiai változás egészségügyi és gazdasági kihatásai megdöbbentők, hiszen az öregedés a cardiovascularis betegségek legfontosabb kockázati tényezője. Az életkorral meredeken növekszik a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségeknek, a magas vérnyomásnak, a coronariabetegségnek, a szívelégtelenségnek és a szélütésnek a megjelenési és a lakosságon belüli aránya. Bár az életmódi, a genetikai és az epigenetikai tényezők fontos szerepet játszhatnak ezeknek a betegségeknek a kialakulásában, a legfontosabb rizikófaktor az életkor önmagában. Egészséges emberben a cardiovascularis rendszer szerkezete és mûködése folyamatosan változik az életkorral, azonban ezek a változások nem azonosak a betegségekkel. Az öregség nem betegség. A cardiovascularis öregedéssel kapcsolatos változások „normális jelenségnek” tekinthetők, amelyek azonban jelentősen csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a küszöbértékét, alapvetően befolyásolhatják a hypertonia, az atherosclerosis, a szélütés, a balkamra-hypertrophia, a szív-elégtelenség és a pitvarfibrilláció gyako-ribbá válását időskorban. A betegségek pa­to­fiziológiai mechanizmusai mintegy rá-épülnek a szívnek és az érrendszernek az öregedéssel kapcsolatos változásaira, az utóbbiak alapvetően befolyásolják a betegségek megjelenését, klinikai képét, súlyosságát. A cardiovascularis rendszer életkori változásai, a betegségek patomechanizmusai, az életmód, a genetikai és a ma még nem teljesen ismert tényezők komplex módon, egymással szoros összefüggésben határozzák meg a szív- és érrendszeri be­tegségek kialakulásának a „küszöbértékét”, sú­lyosságát, prognózisát, a kezelés hatékonyságát az idős emberekben. Mindezek ellenére a cardiovascularis rendszernek az életkorral kapcsolatos anatómiai és funk-cionális változását nem vagy csak igen ritkán veszik figyelembe az epidemiológiai és a klinikai vizsgálatok során. A cardiovascularis rendszernek fiziológiásan, az életkorral kapcsolatosan végbemenő szerkezeti és mûködési változásainak az ismerete azért is fontos, hogy megérthessük az öregedés-betegség kölcsönhatást, céltudatosan befolyásolhassuk a caardiovascularis öregedést, mint a szív- és érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati tényezőjét. Ezek az ismeretek a gyakorlat számára is fontosak, hogy meg tudjuk különböztetni az idős emberek betegséggel kapcsolatos tevékenységi akadályozottságát az életkorral vagy a mozgásszegény életmóddal kapcsolatos aktivitási korlátozottságtól.

BEVEZETÉS - A posztmodern társadalmakban a tetoválás kifejezetten trendivé vált, a negatív társadalmi megítélést egy elfogadóbb magatartás váltotta fel. Feltétele­zé­sünk szerint a testdíszítés a mai magyar társadalomban is divatkövető magatartásnak számít, a tetováltak életmódja, rizikómagatartása nem tér el a népesség átlagától, a tetoválással kapcsolatos motivációkban, valamint a testdíszítés kommunikációs üzenetében jelentős nemi különbségek nincsenek. MINTA ÉS MÓDSZER - A tetovált sze­mé­lyekről az interneten gyűjtöttünk információkat. Online kérdőívünket 508 fő töltötte ki. Az adatok statisztikai elemzéséhez az SPSS statisztikai programcsomagot használtuk. EREDMÉNYEK - A minta döntő többsége 35 éven aluli fiatal volt. A válaszadók átlagosan 5-7 tetoválással rendelkeztek. A leg­inkább preferált testrészek a kar és a láb. A tetoválás fő motivációi: az önkifejezés, az érzelmek és az emlékek megörökítésének igénye. A férfiak és nők tetoválással kapcsolatos jellemzői közt mutatkoztak szignifikáns különbségek, de ezek a társadalmi test vonatkozásában nem jelentenek lényeges eltérést. A férfiak és nők étkezési szokásai hasonlóak, a napi étkezések átlagos száma három feletti, többségük egészséges alapanyagokból készült ételt fogyaszt és tudatosan táplálkozik. A testmozgásra fordított idő heti 4-5 óra. Mindkét nem esetében, de különösen a férfiaknál, jóval az országos korosztályos átlag felett van a túlsúlyosok és elhízottak aránya. A minta több mint 50%-a aktív dohányos. A tetovált nők körében ki­ugróan magas a becsült nagyivók aránya. ÖSSZEGZÉS - A testdíszítés motivációs háttere és kommunikációs üzenete megerősíti azt a feltételezésünket, hogy a fiatalok esetében a tetoválás inkább divatkövető, mint deviáns magatartásnak számít. A mintában szereplő tetováltak a sportolást tekintve egészségtudatosak. Számukra a megjelenés nagy hangsúlyt kap, ugyanakkor a vizsgálati csoportra a legálisan hozzáférhető addikciót okozó szerek túlfogyasztása jellemző.

BEVEZETÉS - A Rhizobium radiobacter rit­ka opportunista kórokozó. A termőtalajban előforduló baktérium főként immunszupprimált betegeknél okoz szisztémás fertőzést, és előszeretettel képez biofilmet intravascularis és egyéb elhelyezkedésű mű­anyag katétereken. A legtöbb patogén érzékenységet mutat cefalosporinokra, carbapenemekre és ciprofloxacinra. ESETISMERTETÉS - Hemodializált betegünk esetében tunnelizált centrális vénás katéter végén képződött vegetáció. A beteg a fertőzést megelőzően mezőgazdasági munkát végzett, amely során termőtalajról felszálló porral érintkezett. Az intravascularis eszköz eltávolítását és 17 napos ceftazidimterápiát követően a beteg állapota rendeződött. KÖVETKEZTETÉSEK - Az esetek nagy hányadában az infekció leküzdése csak a gócként szereplő műanyag eszköz eltávolításával lehetséges.