Sokáig élt nőtlenül Kypros királya, Pyg ma - lion, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésőjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor a világ legszebb nőalakja került ki a kezei közül. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt. A nőszobor, Galatea, a szerelmes festő érzelmeinek hatására megelevenedett.

[Cél - Az arteria cerebri anterior (ACA) infarktusai az arteria communicans anterior által biztosított párhuzamos keringés következtében nagyon ritkák. Nagyon kevés vizsgálat foglalkozik az ACA infarktusainak hosszú távú utánkövetési eredményeivel, etiológiájával, klinikai sajátosságaival, prognózisával. A szakirodalomban a legtöbb tanulmány néhány hónaptól egy évig tartó utánkövetésről számol be. Betegek és módszerek - Összesen 27, ACA-infarktust szenvedett beteg vett részt a vizsgálatban (14 nő, 13 férfi). A 45-89 éves kor közötti betegek átlagos életkora 68,5 év volt. Eredmények - Négy beteg (14,8%) esetében kétoldali ACA-infarktus, 11 beteg (40%) esetében jobb, 12 beteg (44%) esetében bal oldali ACA-infarktus következett be. Az első kivizsgálás során 15 betegnél (55,5%) apátia, 13 betegnél (48%) incontinentia, 11 betegnél (40,7%) aphasia, kilenc betegnél (33,3%) primitív reflex volt kimutatható, hat beteg (22,2%) elhanyagolástól szenvedett. Az egyéves utánkövetési periódus végén öt betegnél (22,7%) apátia, hat betegnél (27,2%) incontinentia, egy betegnél (4,5%) primitív reflex és egy betegnél (4,5%) tartós aphasia volt kimutatható, továbbá egyetlen beteg sem szenvedett elhanyagolástól. Következtetés - A korábbi szakirodalomhoz képest viszonylag hosszú távú (három hónap - 30 hónap) utánkövetéses vizsgálat eredményeit mutatjuk be 27, ACA-infarktust szenvedett beteg esetében, a klinikai adatok feltárják az etiológiát, a speciális klinikai tünettant (ezen belül a beszédzavarokat is) és a prognózist. Bemutatjuk, hogy az ázsiai és az európai populációk esetében eltérés figyelhető meg az ACA-infarktus etiológiai tényezői között. Az ACA-infarktusok során gyakorta bekövetkező beszédzavarokkal kapcsolatban a vizsgálat eredményei összhangban vannak azokkal a korábbi megállapításokkal, miszerint ez a klinikai kép több, mint valódi aphasia, és általános hypokinesiával, valamint a pszichomotoros aktivitás csökkenésével jár együtt.]

Tanulmányunkban összefoglaló képet adunk a status epilepticus kezelésére vonatkozó elmúlt öt évben publikált eredményekről és irányelvekről. A tudományos megfigyelések és adatgyűjtések hatására az elmúlt években módosult a status epilepticus definíciója, ellátásának szemlélete, továbbá újszerű kezelési módok is megjelentek. Az aktualizált irányelvek vezérfonalat nyújtanak a mindennapi ellátás számára. A status epilepticus vonatkozásában azonban viszonylag kisszámú véletlen besorolásos vizsgálat áll rendelkezésre, különösen az ellátás 2. és 3. lépcsője során, amely megnehezíti a legújabb módszerek beillesztését a klinikai alkalmazásba és a protokollok megújítását. A betegség jellegéből és epidemiológiájából adódóan a status epilepticus kezelése továbbra is a mindennapok egyik nagy kihívása marad a betegellátók számára. Az eredményes kezelés kulcsfontosságú momentumai: a sürgősséggel megkezdett adekvát kezelés, az antikonvulzív kezeléssel párhuzamos oki terápia, a nonkonvulzív status epilepticus korai felismerése, a „túlkezelés” és a mellékhatások kerülése.

BEVEZETÉS - A közelmúlt vizsgálatai felvetették a gastrooesophagealis reflux betegség és az alvászavarok egyes formáinak kapcsolatát. Az alvás alatti légzészavarok egyik tünete a nappali teljesítmény csökkenése, amelynek jele a somnolentia fokozódása. Tanulmányunk a gastrooesophagealis reflux betegség és a nappali álmosság lehetséges összefüggéseit vizsgálja. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Típusos refluxos panaszok miatt felső panendoszkópián átesett, 134 betegnél kérdőíves módszerrel (Epworthféle álmossági skála) értékeltük a somnolentia mértékét, és összevetettük az endoszkópos kép Savary-Miller-beosztás szerinti súlyosságával. Az adatokat többváltozós lineáris és logisztikus regressziós analízissel dolgoztuk fel. EREDMÉNYEK - A refluxbetegség a somnolentia mértékét fokozza, és annak súlyosbodásával párhuzamos tendenciát mutat. A súlyosabb erozív forma esetén - Savary-Miller-beosztás szerinti III. stádium - a nappali álmosság fokozódása szignifinkánsan magasabb (p<0,05), mint a legenyhébb fokozatú, nem erozív csoportban. KÖVETKEZTETÉS - A gastrooesophagealis reflux betegség súlyosabb formái a vizsgálat szerint befolyásolják a nappali somnolentia szintjét.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség 2020-ra várhatóan a 3. vezető halálokká válik a szív-érrendszeri és a daganatos betegségek mögött. Ezen betegek életminőségét, de túlélését is döntően meghatározza a COPD-s exacerbációk száma.