Lege Artis Medicinae

Méhnyak- és emlőrákszűrés a magyarországi kistérségekben

SÁNDOR János, SZÜCS Mária, KISS István, BONCZ Imre, SEBESTYÉN Andor, KISS Adrienn, EMBER István

2003. MÁJUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2003;13(04)

BEVEZETÉS - Magyarországon javulnak az életkilátások - ha nem is minden földrajzi területen -, a daganatos halálozás azonban továbbra is emelkedik. A szűréssel megelőzhető daganatok (méhnyakrák, emlőrák) halálozási tendenciája is kedvezőtlen. Vizsgálatunk célja az volt, hogy meghatározzuk, hogyan alakult a magyarországi kistérségekben a nők részvétele a szűréseken, és milyen a viszonylagos szerepe a jelenlegi helyzet kialakulásában a nők egészség-magatartásának, illetve a szolgáltatók teljesítményének. MÓDSZEREK - Az ország 150 kistérségében vizsgáltuk a méhnyakrákszűréseken és a mammográfiás vizsgálatokon részt vett nők adatait. Ehhez a teljesítményelszámolási jelentéseken alapuló adatbázist használtuk fel, és kor szerint standardizált relatív átszűrtségi értékeket számítottunk. EREDMÉNYEK - A 25-65 éves nők 20,12%-a vett részt cervixcitológiai vizsgálaton három év alatt (1998. július 1-2001. június 31.). A 45-65 éves nők 17,22%-a vett részt mammográfiás vizsgálatokon 23 hónap leforgása alatt (1998. július 1-2000. május 31.). A kistérségek relatív átszűrtségi adatai mindkét esetben egy nagyságrendnél nagyobb tartományon belül szóródtak. A két területen megfigyelt szűrési teljesítmények összegzése alapján a legmagasabb átszűrtséget Bonyhád, Kiskunfélegyháza, Paks, Zalaszentgrót és Pécs kistérségekben, a legalacsonyabb értékeket pedig Csengeri, Mór, Nyírbátor, Sárbogárd és Enying kistérségekben figyeltük meg. A két szűrési teljesítmény egyáltalán nem korrelált egymással és a társadalmi-gazdasági státus indikátoraival (képzettség, munkanélküliség, jövedelem), ez alól csak a mammográfiás vizsgálati gyakoriság és a képzettség viszonya kivétel. E tény legvalószínűbb magyarázata, hogy az egészség-magatartás különbségei a vizsgált időszakban nem voltak lényeges meghatározó faktorai az átszűrtségi adatoknak, hiszen ebben az esetben a két szűrési teljesítményt egyformán befolyásolta volna a célpopuláció magatartása, amiért az átszűrtségi indikátorok korrelálnának egymással. KÖVETKEZTETÉS - A megfigyelt szűrési eredményekben elsősorban a szűrővizsgálatok szervezéséért felelős szolgáltatók teljesítményei tükröződnek. Emellett a szűrési eredmények rendszeres értékelésének szükségességére hívja fel a figyelmet az is, hogy egységes jogi-gazdasági környezet ellenére alakultak ki a rendkívül nagy kistérségi különbségek.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az American College of Cardiology 52. Kongresszusa

KISS Róbert Gábor

Annak ellenére, hogy háborús idõben zajlott a kongresszus, sokan eljöttek: mintegy tizenhétezren vettek részt rajta. Békeidõben ez a szám elérheti a 30 000 fõt is. A biztonsági intézkedések nem különböztek lényegesen a megszokottól, nem zavarták a kongresszus lefolyását.

Lege Artis Medicinae

A felnőttkori laktózintolerancia diagnosztikája és terápiája

BERÓ Tamás

Az intestinalis laktázenzim szintjének felnőttkorban jelentkező csökkenése a fejlődő emberi béltraktus biológiai jellegzetessége, a világ lakosságának jelentős részében kimutatható. Az enzimszint csökkenése autoszomális recesszív öröklésmenetet mutat, ezt a laktázgén transzkripciókárosodása szabályozza. Nagyobb mennyiségű tej vagy tejtermék fogyasztása után laktázhiányos egyéneknél a laktózintolerancia tünetei alakulnak ki: felfúvódás, teltségérzés, bélgörcsök, flatulentia, hasmenés. A tünetek változó súlyosságúak lehetnek; függenek a gyomor ürülésétől, az intestinalis tranzitidőtől és a colonban lévő baktériumok metabolizálókapacitásától. A laktózintoleranciában szenvedő egyének a tünetek kifejlődésének megelőzése céljából nem fogyasztanak tejtermékeket, ezzel csökkentik a szervezet fő kalciumforrásának a bevitelét. A laktózintolerancia az osteoporosis kialakulása szempontjából fokozott kockázatot jelent. A szilárd ételekkel együtt elfogyasztott tej ritkábban okoz tüneteket. Savanyított tejtermékek, aktív baktériumkultúrát tartalmazó joghurtok pótolhatják a tejbevitelt. Laktázenzimet tartalmazó rágótabletta mellett tünetmentesen fogyasztható a táplálkozás-élettani szempontból igen fontos teljes tej.

Lege Artis Medicinae

A vércukorszint folyamatos monitorozása

TÓTH-HEYN Péter

A Pannon-Diabetes Munkacsoport a Veszprémi Kórház Diabetes Centrumával és a Magyar Diabetes Társasággal együtt tizenharmadik alkalommal rendezte meg Tihanyban a Dunántúli Diabetes Hétvégét. A hagyományosan regionális fórum ebben az évben jócskán túllépte a dunántúli kereteket.

Lege Artis Medicinae

VIII. Debreceni Kardiológiai Napok

SEREG Mátyás

Immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a hagyományosnak számító Debreceni Kardiológiai Napokat; a magas színvonalú elõadásokat hallván a megjelentek elégedetten távozhattak a zárszó után. A kongresszus elsõ napján az invazív kardiológia iránt érdeklõdõk az Interaktív hemodinamikai fórum látogatóiként meggyõzõ élményben részesültek.

Lege Artis Medicinae

MIRACL (Myocardial Ischemia Reduction with Aggressive Cholesterol Lowering study)

MATOS Lajos

Kezelés: Atorvastatin 80 mg/nap. Kísérõ kezelés: Bármilyen gyógyszer, amire a kezelõorvos szerint a betegnek szüksége volt, kivéve más lipidszintcsökkentõt vagy olyan készítményt, ami statinokkal együtt adva rhabdomyolysist okozhat. A hospitalizáció során alkalmazott gyógyszerek között acetilszalicilsav (91%), heparin (75%), kumarin (8%), nitrátok (90%), β-receptor-blokkolók (76%), kalciumantagonisták (48%), ACE-gátlók vagy angiotenzin II-antagonisták (49%) és digoxin (11%) szerepelt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretszint roma nők körében

BOGDÁNNÉ BASA Eszter, VAJDA Réka, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, KARÁCSONY Ilona, PAKAI Annamária

A vizsgálat célja: felmérni a roma nők méhnyakrákkal, méhnyak-szűréssel kapcsolatos ismereteit. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálat során a mintát a Nagyatád és vonzáskörzetében élő roma nők alkották (N=126). A saját szerkesztésű kérdőívben a hangsúlyt a méhnyak-szűréstől való távolmaradás okainak vizsgálatára és 20 kérdésből álló tudástesztre helyeztük. A statisztikai analízis során a leíró statisztikai módszerek mellett χc2-próbát, t-próbát alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: A válaszadók átlag életkora 37,45±12,05év. A megkérdezettek 26,2%-a még nem vett részt nőgyógyászati szűrővizsgálaton. A szűrővizsgálaton megjelent nők (n=91) átlagéletkora az első alkalommal 24,05±8,96 év. A méhnyak szűrésen való megjelenést, az utolsó szűrésen való részvétel időpontját, a gyakoriságot a szocio-demográfiai tényezők nem befolyásolják (p>0,05). A tudásteszt átlaga 31,4±3,93 pont. A tudásteszt tekintetében a szűrésen részt vett, illetve távolmaradók csoportja között nincs különbség (p>0,05). Következtetések: A részvételi hajlandóságát alapvetően meghatározza az ismeretek hiánya, melynek növelése elsődleges szempont a közösségben. Ennek elérésére a roma nők és leánygyermekeik körében szervezett ismeretterjesztő előadások és a védőnők bevonásával volna lehetőség.

Lege Artis Medicinae

A méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretek és szűrővizsgálaton való részvételi mutatók vizsgálata

VAJDA Réka, KARAMÁNNÉ Pakai Annamária, ÉLIÁS Zsuzsanna, SÉLLEYNÉ Gyuró Mónika, TAMÁS Péter, VÁRNAGY Ákos, KÍVÉS Zsuzsanna

CÉLKITŰZÉS - A vizsgálat célja a 9-14 éves leánygyermeket nevelő nők méhnyak - rákkal és méhnyakrákszűréssel kapcsolatos ismereteinek feltárása, valamint a szűréssel kapcsolatos attitűdök, a szűrésen való megjelenés vagy távolmaradás motivációinak megismerése volt. ADATOK ÉS MÓDSZEREK - Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk saját szerkesztésű kérdőív segítségével 2012- ben Nagyatád városban. Azok a nők kerültek a vizsgálatba, akik 9-14 éves leánygyermekkel, valamint Nagyatádon bejelentett lakcímmel rendelkeztek. Értékelhető választ 186 főtől kaptunk (válaszadási arány: 75,3%). EREDMÉNYEK - Jelentősen különböztek a megkérdezett nők ismeretei a méhnyakrákról életkortól, iskolai végzettségtől, családi állapottól, gazdasági aktivitástól függően. Mindössze 45 fő - felsőfokú végzettséggel rendelkező nő (p=0,043) - tekinthető tájékozottnak a témával kapcsolatban. A méh - nyakrákszűrésen való részvételi hajlandóság kedvezőbb az ismereteiknél, a nők 96,2%-a bevallása szerint évente eljár rákszűrésre. Az első vizsgálaton való megjelenés alkalmával a válaszadók átlagéletkora 20,92 év volt. KÖVETKEZTETÉSEK - Ugyan a szűrővizs - gálaton való részvételi arány jóval meghaladja a szakirodalomban közölt értékeket, mégis kiemelt jelentőségű az édesanyák tudásszintjének emelése a méhnyakrákkal, a kialakulását elősegítő tényezőkkel kapcsolatban, hogy ismereteiket átadva gyermekeik védelmét erősítsék az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusfertőzéssel - illetve azzal összefüggésben kialakuló méhnyakrákkal - szemben.

Lege Artis Medicinae

Fiatal férfiak ismeretei a humán papillomavírusról

BALLA Bettina Claudia, TEREBESSY András, TÓTH Emese, BALÁZS Péter

Bevezetés - A humán papillomavirus (HPV) több mint 100 ismert szerotípusának közel egyötöde az anogenitális régiót fertőzi meg, férfiakban szemölcsöket, pénisz- és végbélrákot okozhat. Bár a megbetegedések incidenciája alacsonyabb a nőkben okozott elváltozásokhoz (szemölcsök, hü­vely-, szeméremtest-, méhnyak- és végbélrák) viszonyítva, jelentőségük mégsem el­hanyagolható. Módszerek - Kutatásunk célja a középiskolai tanulmányaikat befejező fiatal férfiak HPV-vel kapcsolatos tudásának felmérése volt. Anonim, 54 kérdéses kérdőívet juttat­tunk el 19, véletlenszerűen kiválasztott budapesti középiskolába. Kérdéseink a fiúk szociodemográfia hátterére, életmódjára, a HPV-vel és a méhnyakrákkal kapcsolatos ismereteikre és a HPV-oltással kapcsolatos attitűdjeikre vonatkoztak. Eredmények - 530 kitöltött kérdőívet gyűjtöttünk össze, a válaszadási arány 86,74% volt. A fiatal férfiak 35,3%-a tudta, hogy a HPV-fertőzés nemi betegség, a bőrkontaktussal való terjedésről 3,2%-uk hallott. Kapcsolatát a méhnyakrákkal 52,5%, a genitális szemölcsökkel 7,7% (nőknél), 8,3% (férfiaknál), a péniszrákkal 9,8%, és a végbélrákkal 4,2% ismerte fel. A fiúk 44,7%-a beoltatná leendő gyermekét, míg 24,5%-uk nem tud dönteni a kérdésben. Következtetések - A fiúk HPV-vel kapcsolatos ismeretei hiányosak, alulértékelik a fertőzés veszélyét, ami az egészségnevelés keretében a tudás további elmélyítését teszi szükségessé. Alacsony tudásszintjük ellenére a fiúk pozitívan állnak hozzá a HPV-oltáshoz.

Klinikai Onkológia

A méhnyakrák gyógyszeres prevenciója és terápiája

RÉVÉSZ János, BÍRÓ Mátyás

Az évente világszerte újonnan regisztrált méhnyakrákos esetek száma 530 000, és mintegy 270 000 beteget veszítünk el. Az adatok alapján a méhnyakrák a negyedik leggyakoribb halálok a női populációban és vezető halálok a fejlődő országok női lakosságának körében. A daganat kialakulásában a human papillomavirus (HPV) fertőzés a legfontosabb tényező. A HPV elleni immunizáció képes megelőzni a fertőzést, ebből adódóan csökkenteni a betegség incidenciáját. A már diagnosztizált megbetegedések esetében a sebészi ellátás és a sugárterápia a meghatározó terápiás entitás. A magas kockázatú, valamint a helyileg előrehaladott betegségek esetében alkalmazandó adjuváns/neoadjuváns gyógyszeres kezelésekkel csak korlátozott evidenciák állnak rendelkezésünkre. A klasszikus citosztatikus kezelés, valamint angiogenezist gátló terápia az extrapelvicus metasztázis, a definitív sugárkezelést követő perzisztáló tumor, valamint a sebészileg nem kezelhető, nem irradiálható pelvicus recidíva esetén mérlegelendő.

Klinikai Onkológia

Daganattúlélők nőihormon-pótló kezelése – Irodalmi áttekintés

DELI Tamás, OROSZ Mónika, JAKAB Attila

Az onkológia gyors fejlődése az onkológiai betegek mind hosszabb túléléséhez vezet. Közülük egyre többen érik el a természetes menopauzát, vagy onkoterápiájuk mellékhatásaként idő előtt tapasztalják a gonadalis funkciók megszűnését, vazomotoros tünetekkel és hosszú távú negatív cardiovascularis és csontrendszerre gyakorolt hatásokkal. Egyre növekvő számban kérnek ilyen betegek endokrinológiai segítséget hormonpótló terápia (HRT) formájában. A WHI (Women’s Health Initiative) tanulmány eredményeinek téves értelmezése irracionális félelemhez vezetett a nőihormon-pótlás tekintetében mind a betegek, mind az orvosok körében. Számos orvos számára logikus és biztonságos következtetésnek tűnik a HRT elkerülése, feltételezve, hogy ez a hozzáállás biztosan nem okoz kárt, míg az ösztrogén önmagában vagy gesztagénekkel történő alkalmazása onkológiai és thrombemboliás kockázatokat hordoz, szövődmények esetén pedig peres eljárásokhoz is vezethet. Ugyanakkor már a WHI-tanulmány eredményei előtt is ismert volt, hogy a korai menopauza és hypogonadismus a skeletalis és a cardiovascularis hatások révén évekkel csökkenti a nők várható élettartamát, és ez a negatív hatás korrelál a hypoestrogenaemiás időszak hosszával. HRT-ről való döntés esetén ezeket a pró és kontra érveket kell mérlegelni úgy, hogy a HRT onkológiai kockázatát rendkívül nehéz objektíven felbecsülni. Összefoglaló tanulmányunkban áttekintjük a témával kapcsolatos legfrissebb evidenciákat az in vitro kísérletektől a klinikai vizsgálatokig, mind nőgyógyászati, mind nem nőgyógyászati daganatok túlélőinek vonatkozásában. Ez alapján a következő csoportokat határoztuk meg: a „HRT előnyös” (például I-es típusú endometriumcarcinoma, méhnyak-adenocarcinoma, malignus hematológiai betegségek, lokális melanoma malignum, colorectalis carcinoma, hepatocellularis carcinoma); a „HRT neutrális” (például BRCA 1/2 mutációt hordozóknál tumoros megbetegedés nélkül, II-es típusú endometriumcarcinoma, méhcarcinosarcoma és adenosarcoma, egyes ovariumtumorok, méhnyak-, hüvelyi és vulvalaphámrák, prolactinoma, veserák, hasnyálmirigyrák, pajzsmirigyrák); a „HRT relatíve ellenjavallt” különféle okok miatt (például leiomyosarcoma, bizonyos petefészekrákok, agydaganatok, előrehaladott metasztatikus malignus melanoma, tüdőrák, gyomorrák, húgyhólyagrák esetén); a „HRT kedvezőtlen hatású, ezért ellenjavallt” (például emlőrák, endometrium-, stromasarcoma, meningioma, glioma, hormonreceptor-pozitív gyomor- és hólyagrák).