Költő és orvos a lét és nemlét határán
CZIGLÉNYI Boglárka
2016. JÚNIUS 20.
Lege Artis Medicinae - 2016;26(05-06)
CZIGLÉNYI Boglárka
2016. JÚNIUS 20.
Lege Artis Medicinae - 2016;26(05-06)
Tíz éve halt meg a nemcsak műalkotásai miatt, de tanárként, irodalomtörténészként, esszéistaként is elismert orvos-költő, Beney Zsuzsa. Ugyan már középiskolás korában publikált, és az orvosi és a bölcsészkarra egyaránt felvették, az orvosi tanulmányokat választotta. Választását így indokolta meg egy interjúban: „Hirtelen rájöttem, hogy mielőtt szólnék az emberekhez, előtte tennem is kellene valamit értük.”
Lege Artis Medicinae
Jelenleg négy tagállam van az Amerikai Egyesült Államokban, ahol tagállami törvényi szabályozás létezik az öngyilkosságban való orvosi közreműködésre: Oregonban 1997-től, Washing tonban és Vermontban 2009-től, illetve Kaliforniában 2016-tól (a kaliforniai törvény 2016. június 9-én lépett hatályba).
Lege Artis Medicinae
A csecsemők és kisgyermekek optimális táplálása kritikus kérdés a szülők és a szakemberek számára. A táplálás kérdéseiben a mennyiségi és minőségi szempontokon túl a táplálkozási viselkedés megnyilvánulásai (a táplálás és a táplálék elfogadásának módja) is meghatározó tényezők. A 0-3 éves kisgyermekek egészséges szomatomentális fejlődésének fontos jellemzője az önálló táplálkozás kialakulása is. A klinikai gyakorlatban gyakran okoz nehézséget a csecsemők és kisdedek hatékony kezelése táplálási zavarok esetén. A táplálkozással kapcsolatos problémás tünetek gyakran egyéb viselkedési zavarral együtt mutatkoznak. Hátterükben a funkcionális okokat is szükséges figyelembe vennünk. A kórformák komplexitása miatt az orvosi kompetencián túlmutató eszközök alkalmazása és társszakmák bevonása is szükségessé válik. Diagnosztikus rendszerként hazánkban a BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) és a DSM-V (Statistical Manual of Mental Disorders) besorolás használatos, melyek a kora gyermekkori táplálkozási zavarok besorolására és az oki hátterük feltérképezésére nem nyújtanak kellő támpontokat. Komplex diagnosztikus rendszerként emelhető ki az angolszász kultúrákban honos DC:0-3R (Diagnostic Classification of Mental Health and Developmental Disorders of Infancy and Early Childhood- Zero to Three) klasszifikációs rendszer. Közleményünkben a táplálási zavarok 0- 36 hónapos korban előforduló hat olyan típusát mutatjuk be a DC:0-3R osztályozási skála (1) szerint, melyeknél a szervi és nem szervi eredet is részletezésre kerül. Közleményünkben a kora gyermekkori táplálkozási zavarok komplex, pszichoszomatikus értelmezése és kezelése mellett érvelünk.
Lege Artis Medicinae
Az alvászavarok kórismézése és kezelése egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi családorvosi munkában. Kiemelt jelentőségű kórkép az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS), részben relatív gyakorisága, részben az idő előrehaladtával egyre valószínűbben megjelenő súlyos következményei miatt is. Előfordulása a teljes népességben 2-4%-ra tehető. Lényege a felső légutak alvás alatt ismétlődő, részleges, vagy teljes (hypopnoe/apnoe) elzáródása, amelyet többnyire az oxigénszaturáció esése és rövid ébredési reakció követ. Ez rontja az alváshatékonyságot és a nappali kognitív funkciókat, továbbá növeli a szív-ér rendszeri rizikót. Típusos klinikai tünetegyüttese a hangos, légzésszünetekkel megszakított horkolás fokozott nappali aluszékonysággal. Az obstruktív alvási apnoe szindróma a terápiarezisztens és/vagy nondipper hypertonia, jellegzetes nocturnalis szívritmuszavarok, stroke, mentális hanyatlás vagy depresszió kóroki tényezője lehet. A kórkép jelentőségét mutatja, hogy kockázatának felmérése a magyar gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatának része lett a legutóbbi jogszabály-módosítás alapján. A családorvos feladata, hogy a figyelmeztető tüneteket felismerje, a kezelésre szoruló és a potenciális szövődmények vonatkozásában nagy kockázatú betegeket azonosítsa, majd alvásdiagnosztikai egységbe irányítsa.
Lege Artis Medicinae
A technológiai fejlődés - a számítógépek számítási és tárolási kapacitásának jelentős növekedése - olyan számítási és adatintenzív alkalmazásokat tett lehetővé, amelyek akár egy évtized távlatából is legfeljebb csak elméleti lehetőségként merülhettek fel. Az orvosi informatikai módszerek egyes részterületeit tárgyalja a közlemény. Az orvostudományi kutatásban, a gyógy-szerfelfedezésben-gyógyszerfejlesztésben és az egészségügyi ellátásban ma már nélkülözhetetlenné váltak az informatikai megoldások. Röviden bemutatásra kerül egy hazai fejlesztésű, a gyógyszerfejlesztésben és klinikai kutatásban dolgozó szak-emberek munkáját, felkészültségét támoga-tó, korszerű információforrás-mobilalkal-mazás.
Lege Artis Medicinae
A tanulmány a hospice ellátás során alkalmazható néhány zeneterápiás módszerről nyújt rövid áttekintést. Célja a téma iránti érdeklődés felkeltése, és a módszer hos-pice mozgalomban történő magyarországi alkalmazásának nagyobb mértékű előmozdítása. A kutatások szerint az aktív és receptív zeneterápia egyaránt alkalmas arra, hogy a haldokló betegek magas szakmai színvonalon történő ellátásában kedvező eredményeket biztosítson. A megfelelően megválasztott, és képzett szakember által, terápiás körülmények között alkalmazott zenei eszközök képesek javítani - többek között - a haldoklók életminőségét, biztosítani lelki nyugalmukat, csökkenteni fájdalmas vagy nyomasztó érzéseiket, segíteni lelki-szellemi fejlődésüket. A gondozottakon kívül a szolgálatban dolgozók és a haldoklók családtagjai is megtapasztalhatják a zeneterápia előnyeit.
Lege Artis Medicinae
Kedves Olvasónk! Örömmel nyújtjuk át Önnek a LAM (Lege Artis Medicinæ) 30., karácsonyi számát. A LAM az 1990. évi indulása óta méltán vívott ki elismerést széles körű, megalapozott és hasznos információival az orvos- és egészségtudományok legújabb vívmányairól, valamint az egészségügyről és határterületeiről. Kezdettől fogva azon dolgozunk, hogy hiteles, magas szakmai és esztétikai színvonalú kiadványt készítsünk, amit haszonnal és élvezettel forgathatnak a legkülönbözőbb, az orvostudományhoz tartozó, és ahhoz kapcsolódó területek művelői. Ennek következetes megvalósítása tette az elmúlt évtizedekben a LAM-ot hazánk egyik legtekintélyesebb orvostudományi folyóiratává.
Lege Artis Medicinae
Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív döntéshozatal hibáinak elkerülésére, ugyanakkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tudásalapúak, szabályrendszerekre, problémaspecifikus algoritmusokra épülnek. Számos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A napjainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a vadászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az emberek. Fejlesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai áttörést jelentenek, ami megállíthatatlan és átalakítja világunkat. Alkalmazásuk és fejlesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezekben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult három évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiába lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Nekünk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együttműködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.
Hivatásunk
Nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte, egészen a 19. század közepéig (vidéken még tovább), a nők általában otthon szültek, döntő többségében kirurgus vagy orvos segítsége nélkül. A szülés levezetője a bábaasszony volt. Többségében minden népesebb településen lakott legalább egy belőlük. A szakmai tudást, a speciális fogásokat családon belül adták tovább a következő generáció nőtagjainak.
Ideggyógyászati Szemle
Háttér – A kiégés prevalenciájának meghatározására a humán szolgáltatószektorban dolgozók körében egyre gyakrabban használják az Oldenburg Kiégés Kérdőív két változatát, melyek a mérvadó Maslach Kiégés Kérdőív tartalmi és elméleti korlátait hivatottak áthidalni. Magyarországon nincsenek adataink sem a Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív, sem az Oldenburg Kiégés Kérdőív strukturális validitásáról. Cél – Az Oldenburg Kiégés Kérdőív és a Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív strukturális validálásának tesztelése magyar mintán. Módszer – Keresztmetszeti felmérésekben 564 fő vett részt (196 egészségügyi dolgozó, 104 ápoló és 264 klinikai orvos). A mérőeszközök konstruktumvaliditásának vizsgálatára megerősítő faktorelemzést, reliabilitásának vizsgálatára pedig belsőkonzisztencia-elemzést (Cronbach-α) használtunk. Eredmények – A Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív és az Oldenburg Kiégés Kérdőív rövidített változatának struktúrája megerősítette az eredeti kétdimenziós struktúrát (kimerülés, kiábrándultság). A Cronbach-α mutató alátámasztotta a mérőeszközök megbízhatóságát. Kiégés a résztvevők jelentős részét jellemezte mindegyik részmintában. A kimerülés dimenzióba tartozó vizsgálati személyek prevalenciája minden mintarészben 54,5% felett volt, valamint különösen magas volt a kiábrándultság dimenzióban magas pontszámot elért orvosok aránya (92%). Következtetések – Eredményeink elsősorban a Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív magyar változatának validitását és reliabilitását támasztják alá a kiégés mérésében klinikai orvosok és egészségügyi szakdolgozók körében.
Ideggyógyászati Szemle
Az előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegek nagy részét speciális mozgászavarközpontokban kezelik. Jelenleg nincs egyértelmű konszenzus a Parkinson-kór stádiumainak meghatározására; az előrehaladott stádiumban levő Parkinson-kóros betegek csoportja, a betegirányítás folyamata, és az előrehaladott Parkinson-kór jellemzésére használt klinikai vonások nincsenek megfelelően körülhatárolva. Ennek a megfigyelésen alapuló vizsgálatnak az elsődleges célja a részt vevő mozgászavarközpontokban dolgozó orvosok megítélése szerint előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegek csoportjának tanulmányozása volt. Jelen közleményben a magyar betegek adatai kerülnek elemzésre. A keresztmetszeti, beavatkozással nem járó, több országra és centrumra kiterjedő vizsgálatban 18 ország vett részt. A betegek adatait egyetlen betegtalálkozó alkalmával gyűjtötték. A Parkinson-kór aktuális státuszát az Egységesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS) II., III., IV. és V. (módosított Hoehn–Yahr-skála) részeivel mértük fel. A nem motoros tüneteket a Nem motoros Tünetek Skálával (NMSS) értékelték, az életminőséget pedig a nyolckérdéses Parkinson-kór Életminőségi Kérdőívvel (PDQ-8). A Parkinson-kór előrehaladott/nem előrehaladott stádiumba történő besorolása egyrészt az orvos értékelése, másrészt a Delphi módszerrel kialakított kérdéssor felhasználásával történt. Összesen 2627, Parkinson-kórban szenvedő beteg adata került dokumentálásra 126 vizsgálóhelyen. Magyarországon négy mozgászavarközpontban 100 beteg bevonására került sor, akiknek 50%-a volt előrehaladott stádiumú az orvos megítélése szerint. Az előrehaladott Parkinson-kóros betegek pontszámai lényegesen jelentősebb károsodást mutattak, mint a nem előrehaladott stádiumú betegek pontszámai: UPDRS II (14,1 vs. 9,2), UPDRS IV Q32 (1,1 vs. 0,0) és Q39 (1,1 vs. 0,5), UPDRS V (2,8 vs. 2,0) és PDQ-8 (29,1 vs. 18,9). A magyar mozgászavarközpontok orvosai a Parkinson-kóros betegek felét értékelték előrehaladott stádiumúnak, rosszabb motoros és nem motoros tünetekkel és rosszabb életminőséggel, mint a nem előrehaladott stádiumú betegek esetében. Annak ellenére, hogy alkalmasnak találták eszközös kezelésre, ezen betegeknek a 25%-ánál nem indult el az.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás