Új sorozatunkban a legnagyobb - és folyamatosan bővülő, jelenleg már közel 70 000 képet tartalmazó - magyar nyelvű online fotó archívum, a Fortepan gyűjteményéből választunk ki mindig egy-egy képet, és megpróbáljuk kideríteni vagy elképzelni, milyen történetek, események, sorsok állhatnak mögötte.

Orvosi munkánk során gyakran találkozunk olyan esetekkel, ahol a probléma nem „csupán” maga a betegség, hanem nehéz emberi sorsok jelennek meg, nehéz körülmények között élő, gyakran magányos embereket kezelünk.

Színes virágok nyíltak a fekete táblán, ahogy Panni apró keze vezette a krétát. Amint észrevette, hogy Rozi nővér belépett a szobába, a bájos arcocskán mosoly csillant, majd cserfeskedve vezényelt: „Lábat is rajzolj a csigának!”. Aztán jött a nyuszi, aminek pedig nagy bajuszt és füleket rendelt a pici lány, és közben kacagtak együtt Rozival, gyöngyöző nevetésük végiggurult a nehéz sorsok titkait őrző néma folyosón. Meglepő volt ez ott, ahol tragédiákra és könnyekre készül leginkább a betévedő, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház Neurológiai osztályán.

Kinn esik. Július vége van, és én egy fülledt szobában ülök a klinikán. Ügyeletes vagyok. Vége a reggeli vénás injekciózásnak, és lassan szürcsölöm az ásványvizet. Arra gondolok, hogy nem is olyan régen ugyanezt tettem egy Boutilliers nevű faluban, a világ végén, ahol öszvér a helyi Mercedes, és papája terem az út szélén. Ott is ilyen meleg volt, és ott is átkoztam az egészségügyet, hogy nem teremt emberibb körülményeket betegnek és gyógyítójának. Persze Haitin nincs általános egészségügyi ellátás.

Manapság már csak a kémcsövekben találkoznak a betegekkel a laboratóriumokban dolgozó asszisztensek, akiknek viszont a lehető legnagyobb precizitással és körültekintéssel kell elvégezniük feladataikat, hiszen a beteg sorsa múlik a kapott eredményen. A MESZK mintegy 4000 főt számláló Laboratóriumi Diagnosztikai Tagozatát 2012 óta vezeti Gál Istvánné Ica, a „Gálica”.