Lege Artis Medicinae

Gyógyszermetabolizmus-gének polimorfizmusának vizsgálata diffúz nagy B-sejtes lymphomás betegeinknél

PÁL Ildikó, ZILAHI Erika, ILLÉS Árpád, GERGELY Lajos, RADNAY Zita, VÁRÓCZY László

2014. DECEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2014;24(12)

A diffúz nagy B-sejtes lymphoma (DLBCL) a non-Hodgkin lymphomáknak (NHL) mintegy egyharmadát, az agresszív lym­phomáknak pedig 80%-át alkotja. A betegség kimenetelét a hagyományos prognosztikai tényezők mellett egyéb körülmények is befolyásolhatják. Célkitűzés - Vizsgáltuk, hogyan befolyásolja a gyógyszer-metabolizmusban részt vevő gének polimorfizmusa diffúz nagy B-sejtes lymphomás betegeink esetén a terápia hatékonyságát, illetve az eseménymentes és teljes túlélést. Betegek és módszer - Ötvenegy beteg, 32 férfi és 19 nő vett részt a vizsgálatban, az átlagéletkoruk 53,1 év volt. 2006 és 2011 között került sor a DLBCL diagnosztizálására, a betegek 1-8 ciklus (átlagosan 6,2) R-CHOP-14 és R-CHOP-21 kezelésben részesültek. Az átlagos követési idő 3,78 év volt. A CYP2E1, NAT1, NAT2 és GSTP1 gének real-time PCR alkalmazásával meghatározott polimorfizmusainak függvényében vizsgáltuk a betegek terápiára adott válaszát és túlélését. Eredmények - Eredményeink azt mutatták, hogy a CYP2E1, a GSTP1 és NAT1 gének polimorfizmusa nem befolyásolta érdemben a betegek prognózisát. A NAT2 gén esetében a GG genotípusú betegek terápiásválasz- és túlélési adatai némileg kedvezőbbek voltak az A allélt hordozókénál, az eltérések ugyanakkor nem bizonyultak szignifikánsnak. Következtetés - Eredményeinkkel nem tudtuk megerősíteni azt a feltevést, hogy a gyógyszer-metabolizmusban szerepet játszó gének polimorfizmusának bármilyen prognosztikai jelentősége lenne diffúz nagy B-sejtes lymphoma esetén.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Percutan peritonealis dialízis katéterének behelyezése képerõsítõ mellett Seldinger-technikával

PETHŐ Ákos Géza, SZABÓ Réka, SZŰCS Attila, BALLA József

BEVEZETÉS - A folyamatos ambuláns peritonealis dialízis (CAPD-) kezelés széles körben elterjedt az évek során bekövetkezett technikai fejlődés következtében. Mint minden vesepótló kezelés - legyen az hemodializált betegnél időben kialakított érbehatolás -, a CAPD sikere is az időben behelyezett peritonealis dialízis (PD-) katéteren múlik. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A krónikus peritonealis dialízishez szükséges katéter behelyezése Magyarországon jelenleg kizárólag sebészeti eljárással történik. A sikeres CAPD-kezelés végzéséhez így elengedhetetlen a PD-katéter behelyezésére elkötelezett sebész. A beavatkozás gyakran nem élvez elsőbbséget a műtéti kiírásoknál, és sok helyen várólista késlelteti a műtétet. Alternatívaként javasolt a percutan technika bevezetése. Alapvető sebészeti eljárásokban jártas nefrológus, megfelelő eszközökkel rendelkezve, a PD-katétert percutan be tudja helyezni. EREDMÉNYEK - 2014 tavaszán Magyar­országon elsőként vezettük be a nemzetközi irodalomban közölt eljáráshoz hasonlóan a percutan PD-katéter-behelyezést. A technikát annyiban módosítottuk, hogy az elsődleges behatolási pontot a típusos haspunkciós helyben határoztuk meg. A has punkcióját a belgyógyászok rutinbeavatkozásként végzik, ami széles körben elfogadott. A megfelelő betegpopuláció kiválasztását követően, részletes orvosi felvilágosítás után, a betegeket előkészítve, röntgen-képerősítő mellett végeztük el az implantációt. Ez idáig 10 katétert ültettünk be ezzel az eljárással, valamennyit sikeresen. A minimálisan invazív beavatkozásnak kö­szönhetően a betegek gyógyulása jelentősen gyorsabb volt, a katéterbehelyezést követő napon már el tudtuk kezdeni az oldatcserét. A hagyományos sebészeti implantációnál ez a gyógyulási idő hat hét. KÖVETKEZTETÉSEK - Minden olyan esetben, amikor sebész nem vállalja a PD-katéter behelyezését, a percutan technika megfelelő kezekben és eszközökkel biztonságos. Az általunk beültetett PD-katéterek funkcionálisan jól működnek. Természe­tesen a sebészeti eljárás továbbra sem nélkülözhető, azonban a percutan technika előnye nyilvánvaló, a beavatkozást követően elindítható a CAPD-kezelés.

Lege Artis Medicinae

A kardiológiai és angiológiai szakasszisztensképzés kézikönyve

SZENCZI Tóth Károly

Dr. Meskó Éva 2004-ben kiadott Vascularis medicina című alapkönyve után most a kardiológiai és angiológiai szakasszisztensek számára szerkesztett kézikönyvvel állt elõ, a szaktudomány iránti elkötelezettségének cizellált darabjával, gyógyító, kutató és oktató munkásságának újabb méltó hírmondójával.

Lege Artis Medicinae

A Borgiák emlékei Rómában

KRUTSAY Miklós

Orvosszemmel és Róma szerelmeseként is érdekes a híres Borgia-család története. Érdemes ezt föleleveníteni a mai Róma látványosságai tükrében.

Lege Artis Medicinae

Fulvesztrantkezelés emlõtumor ritka lokalizációjú áttéte miatt

MOLNÁR Katalin

A jelenleg 55 éves nőbeteg emlőtumoros betegsége 1999-ben kezdődött. A bal oldali emlőablatión és axillaris blokkdisszekción átesett betegnél a szövettan pT2 ductalis invazív carcinomát igazolt. A három megvizsgált nyirokcsomóban áttét nem igazolódott.

Lege Artis Medicinae

Orvos és tudomány 1. Az orvos tudománya és a tudomány

BÁNFALVI Attila

Ha az ember gondolkodásra adja a fejét, akkor kiteszi magát az ezzel együtt járó fokozódó bizonytalanságnak. Téves az a feltevés, hogy a gondolkodás valamiféle biztonságos révbe vezeti az embert. Talán akadnak közben csendesebb öblök, de védett kikötők aligha.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Myeloma multiplex és diffúz nagy B-sejtes lymphoma ritka társulása

RADVÁNYI Mónika, ILLÉS Árpád, MÉHES Gábor, KAJTÁR Béla, FAZAKAS Ferenc, GARAI Ildikó, GERGELY Lajos

Ötvenéves férfi betegünk kórtörténetét ismertetjük, akinél myeloma multiplex, valamint diffúz nagy B-sejtes lymphoma párhuzamos jelenlétét igazoltuk. 2007 decemberében általános gyengeség hátterében álló mérsékelt anaemia miatt kezdtük vizsgálni. Az ekkor felismert testistumor szövettani vizsgálata diffúz nagy B-sejtes lymphomát igazolt (klinikai stádium: II/EB). A csontvelő vizsgálatakor 60%-os plazmasejtes infiltráció, a periférián 36,1 g/l IgG-kappa típusú paraprotein jelenléte alapján myeloma multiplex is diagnosztizálható volt (Durie-Salmon I. stádium). A diffúz nagy B-sejtes lymphoma kezelésére összesen hat rituximab-CHOP-21 kezelést kapott. A myeloma multiplex átmeneti javulást követően progrediált, emiatt VTD- (bortezomib, thalidomid, dexamethason) protokollra váltottunk, majd nagy dózisú kezelés és autológ haematopoeticus őssejtátültetés történt. Mindkét hematológiai betegség komplett remisszióba került. A myeloma multiplex és diffúz nagy B-sejtes lymphoma közötti klonális kapcsolat vizsgálatára az immunglobulin-nehézgénlánc szekvenciaanalízisét végeztük el. A vizsgálat nem igazolta a két betegség közös eredetét.

Klinikai Onkológia

Diffúz nagy B-sejtes lymphoma: úton a személyre szabott terápia felé

BÖDÖR Csaba

A diffúz nagy B-sejtes lymphomás (DLBCL) betegek többsége meggyógyítható a standard rituximab, cyclophosphamid, doxorubicin, vincristin és prednisolon (R-CHOP) kezeléssel. A betegek 30-40%-a azonban a kezelésre nem reagál, vagy betegségük kiújul. A jelenleg rendelkezésre álló ún. salvage- terápiák azonban csak e betegek negyedének nyújtanak reális gyógyulási esélyt, hatékonyabb első vonalbeli- és mentő kezelésekre lenne szükség. A molekuláris genetikai technikák gyors fejlődése a DLBCL biológiai sokszínűsége mellett az onkogenezis számos kulcspontjának megismeréséhez is vezetett. Az eltérő prognózisú germinalis centrum eredetű és az aktivált B-sejt eredetű lymphomák elkülönítésének napjainkra már nemcsak elméleti, de terápiás vonatkozása is lenne. Egyelőre megoldatlan a kettős genetikai károsodással járó (ún. „double-hit”) lymphomák kezelése. Az új generációs szekvenálási technológiákkal a különböző jelátviteli utak, az immunrendszer ellenőrzési pontjainak, a mikrokörnyezet szerepének jobb megismerésével új molekuláris szintű célpontok kerültek felismerésre. Ezen kulcspontokra ható gyógyszerek kifejlesztésével egyre több szer kerül klinikai vizsgálat keretén belül kipróbálásra. A DLBCL heterogenitása miatt fontos azon betegcsoportok azonosítása, akik számára egy adott célzott terápia várhatóan hatékony lesz. Ez a rizikóadoptált kezelés várhatóan a közeljövőben lehetővé válik a DLBCL-es betegek számára, bár napjainkban DLBCL-ben még az R-CHOP kezelés az arany standard.

Lege Artis Medicinae

Hozzászólás a „Nagyszámú laboratóriumi vérvizsgálati eredmény exploratív jellegû vizsgálata rang­korrelá­ció­val” címû közleményhez