Az inkretinhatáson alapuló vércukorcsökkentők, a dipeptidil-peptidáz-gátlók és a glükagonszerű peptid-1-receptor-agonisták (GLP-1 RA-k) bevezetése új távlatokat nyitott a 2-es típusú cukorbetegség antidiabetikus kezelésében. E gyógyszerek kedvező tulajdonságai irányították a figyelmet a szénhidrát-anyagcserét kísérletes megfigyelések alapján potenciálisan ugyancsak előnyösen befolyásolni képes további enterohormonok alkalmazásának tanulmányozására. Mint­hogy e hormonok támadáspontja egymáshoz viszonyítva részben eltérő, illetve egyező, receptoraik szimultán aktiválása a gly­kaemiás kontroll tekintetében – elméleti megfontolások alapján – szinergista és additív hatásokat eredményezhet. A közlemény át­tekinti a 2-es típusú diabetes vércukorcsökkentő kezelésének multiagonista receptorstimuláción alapuló koncepcióját, valamint a GLP-1 és a glükózdependens inzulinotrop polipeptid (GIP) receptorai együttes stimulálásának lehetséges előnyeit. Röviden kitér a duális receptoragonisták első reprezentánsával, az FDA által klinikai alkalmazásra engedélyezett tirzepatiddal kapcsolatos első adatokra is.

A szív- és érrendszeri betegségeket (CVD) vizsgáló klinikai kutatásokban rend­sze­rint felülreprezentáltak a férfiak, és gya­kori, hogy a nemzetközi ajánlásokban is csak kevés adat áll rendelkezésre a nemek közti különbségeket illetően. Az irányelvek általános ajánlást fogalmaznak meg a nők lipidcsökkentő kezelésére vonatkozóan. A szemlézés a normál hormonális változások és a lipidek kapcsolatára összpontosít a női életciklusok mentén, magába foglalva a nem specikus rizikófaktorokat, a te­rápiákat és a mellékhatásokat.

Az elhízás a szervezet zsírfelhalmozódásával járó recidiváló, progresszív krónikus be­tegség. Jellege miatt kezelésének, gondozásának élethosszig kell tartania. A terápia elemei: az életmód (diéta és mozgás), a pszichés vezetés, a gyógyszeres, és szükség esetén a sebészi kezelés. A Magyar Obe­zi­to­lógiai és Mozgásterápiás Társaság a testtömegcsökkentő program első félévében csökkentett szénhidrát- és fokozott fehérjetartalmú diétát javasol. Fizikai aktivitás so­rán előnyösek a dinamikus, aerob jellegű (például séta, gyaloglás, kocogás, úszás, ke­rékpározás stb.) mozgásformák. A gyógyszeres kezelés lehetőségei hazánkban az orlistat, a naltrexon/bupropion fix kombináció, a subcutan liraglutid (3,0 mg), és a sebészeti kezelés, amelyek sikeres kiegészítői lehetnek a testtömegcsökkentő programnak.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Madarász utcai Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulanciájának klinikai protokollját, az ellátás hatékonyságának nyomon követésére kialakított kutatási program módszertanát, és végül e kutatás első eredményeit háromrészes közleményünkben mutatjuk be. A fekvőbetegháttérrel is rendelkező ambulancia az egészségügyi szolgáltatásban – interdiszciplináris modell keretében – elsőként nyújtott szervezett ellátást hazánkban a kora gyermekkori állapot-, érzelem- és viselkedésszabályozási problémákat mutató csecsemők, kisgyermekek és családjaik számára. Sorozatunk első részében az ambulancia – nemzetközi szakirodalom, valamint saját korábbi tapasztalataink alapján kialakított – klinikai protokollját ismertetjük. Szak­iro­dal­mi bevezetőnkben a kora gyermekkori lelki egészség zavarai közül kifejezetten az al­vás- és az evészavarok ellátási körét érintjük. A nemzetközi szakirodalom rövid összefoglalásával támasztjuk alá a 2017-ben indult ambulancia ellátótevékenységének felépítését. Írásunknak a célja az, hogy az ambulancia klinikai munkájának részletes ismertetése más egészségügyi intézmények számára is ösztönzést jelentsen ha­sonló interdiszciplináris ellátások megszervezésére.

A gyógynövények alkalmazása a Covid-19 megelőzésében és kezelésében a világjárvány kezdete után nem sokkal megkezdődött. Egyes országokban (például Kína) hivatalosan deklarált cél volt a gyógynövények ilyen irányú hasznosítása. A terápiában alkalmazott növényeket in silico vizsgálatok, preklinikai adatok vagy a népi gyógyászati tapasztalatok extrapolációja alapján választották ki. A világ más részein a gyógynövények zömét a hivatalos orvosláson kívül, jellemzően étrend-kiegészítőként alkalmazzák a Covid-betegek. Cik­künkben a gyógynövénykészítményekkel vég­zett randomizált kontrollált klinikai vizsgálatokat tekintjük át, bemutatva a növényi készítmények helyét a Covid-19 terápiájában. Összesen 17 vizsgálatot azonosítottunk, amelyek többségében a betegség tüneteire kifejtett hatást tanulmányozták. Bár a vizsgált készítmények legtöbbje hatásosnak bizonyult legalább egy végpont szempontjából, a vizsgálatok minősége (többségében nyílt vizsgálat, standar­di­zá­lat­lan összetételű termékek) nem teszi le­hetővé a hatásossággal kapcsolatos pozitív megállapításokat.