Lege Artis Medicinae

„Egyedül nem megy” - A magyarországi orvosnők háztartási munkamegterhelésének és -megosztásának alakulása

GYŐRFFY Zsuzsa

2013. FEBRUÁR 22.

Lege Artis Medicinae - 2013;23(02)

BEVEZETÉS - A hazai és a nemzetközi vizsgálatok egyaránt kiemelik az orvosnők szomatikus és mentális sérülékenységét, valamint a szerepkonfliktus problémáját. A háttértényezők feltérképezésekor azonban a munkamegterhelésre fokuszáló vizsgálatokkal szemben kevesebb figyelem fordul a háztartási munkára és munkamegosztásra vonatkozó kutatásokra. MINTA ÉS MÓDSZER - A feltáró jellegű, kvalitatív vizsgálatot 36 magyarországi orvosnővel készült életútinterjú tartalomelemzése alapján folytattuk le. Az elemzés fő csomópontjai a háztartásra fordított idő mennyisége, a háztartási munkamegosztás és ennek szubjektív megélése, valamint a háztartási teendők és a munkavégzés összehangolásának kérdései köré szerveződtek. EREDMÉNYEK - A mintába került orvosnők közel 66%-a „tradicionális munkamegosztás” szerint éli életét, ők azok, akik fizikailag és érzelmileg megterhelő munkájuk mellett szinte teljesen egyedül látják el a háztartási teendőket. Kisebb százalékban (33%) érvényesül a „modern munkamegosztás”, amelynek értelmében a háztartási teendőket a partnerek megosztva végzik, valamint egyetlen esetben a család férfitagja vezeti a háztartást. A vizsgált orvosnők nagyobb része mind a munka-, mind a háztartási terhek mennyiségének csökkenését tartja kívánatosnak, és nem elégedett jelenlegi helyzetével. KÖVETKEZTETÉSEK - Pilot study vizsgálatunkban úgy találtuk, hogy a magyarországi orvosnők munkamegosztása alapvetően tradicionális jelleget mutat. A háztartási munkamegosztás hiánya minden bizonynyal kulcsszerepű a szerepkonfliktus és ezen keresztül az orvosnői morbiditás alakulásban. A soron következő kvantitatív vizsgálatokban a háztartási munka mennyiségét, valamint a háztartási munkamegosztás alakulását fontos tényezőként érdemes figyelembe venni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Figyelemre méltó terápiás siker gliclazidkezelés mellett 2-es típusú diabetes mellitusban

KIS János Tibor

BEVEZETÉS - A szulfanilureák a 2-es típusú diabetes mellitus kezelésében a másodvonalbeli készítmények között háttérbe szorultak, mert használatuk során gyakrabban fordult elő hízás és hypoglykaemia. A bemutatott esetben mégis gliclaziddal sikerült teljesíteni a terápiás elvárásokat. ESETISMERTETÉS - A 45 éves, elhízott, 2- es típusú diabetes mellitusban szenvedő férfi metformin XR készítményt használt. HbA1c értéke magas volt, és fő panaszként haspuffadást említett. Hasi panasza a diétáját is gátolta. A magas HbA1c és elhízás miatt inkretinmimetikum-kezelést kezdtem. A hasi panaszok fokozódása miatt, a beteg alapos tájékoztatása után az eddigi kezelését gliclazidra cseréltem. A gliclazidkezelés mellett hasi panaszai megszűntek, diétáját tartani tudta, három hónap alatt 14 kg-ot fogyott és szénhidrátanyagcsere-paraméterei rendeződtek. KÖVETKEZTETÉS - Hasi panaszok esetén az ismételt diétás anamnézisfelvétel feltárhatja a metforminintoleranciát. Ilyenkor terápiás siker érhető el gliclazid használatával, amelynél nem merül fel semmilyen gastrointestinalis mellékhatás.

Lege Artis Medicinae

A laparoszkópos colorectalis sebészet gazdasági vonatkozásai a fekvőbeteg-ellátás szintjén

BENEDEK Zsófia, KRENYÁCZ Éva

Közleményünkben röviden összehasonlítottuk azokat a nemzetközi irodalomban fellelhető gazdasági és élettani megfigyeléseket, amelyek a laparoszkópos és hagyományos technikával végzett colorectalis beavatkozásokkal foglalkoznak. Kutatócsoportunk modellezte a colorectalis betegségtől szenvedők betegútját, elemezte a fekvő beteg ellátása során egy fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézet számviteli és kontrolling adatait a különböző típusú colorectalis beavatkozásokra. A laparoszkópos és hagyományos vastag- és végbélműtétekre meghatározott és a fekvőbetegellátó intézet által ráfordított költségeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásával összehasonítottuk. Megfigyelésünk során arra a következtetésre jutottunk, hogy Magyarországon a colorectalis műtétek közül a modern laparoszkópos technikával végzett műtétek sokkal drágábbak, mivel a műtői költségük - ezen belül is az egyszer használatos eszközök - magas, valamint önálló beavatkozási kódon történő finanszírozásuk jelenleg még nem biztosított. A colorectalis betegségek esetén nem történik meg a laparoszkópos és hagyományos beavatkozások elkülönítése, megfigyelése és összehasonlítása.

Lege Artis Medicinae

Egy családirtás háttere - Czigány Dezső tragikus karaktere

CZEIZEL Endre

A Nobel-díjas Camus szerint a szabadság legékesebb bizonyítéka, hogy az ember önkezével véget vethet az életének. Az elfogadott orvosi álláspont ennek ellentmond, mivel az öngyilkosságot a pillanatnyi vagy tartós elmezavar tünetének tekinti.

Lege Artis Medicinae

Participáció: autonóm részvétel az egészség dolgaiban

BUDA Béla

Az ismert svájci pszichológiai és társadalomtudományi könyvkiadó, a Hans Huber új kézikönyv-sorozatot indított Handbuch Gesundheit‘swissenschaften - vagyis szabad fordításban: Az egészségtudomány kézikönyvei - címen.

Lege Artis Medicinae

Orvosi hálapénz: mi a megalkuvásunk titka?

BALÁZS Péter

Magyarországon évente mintegy 50-100 milliárd forint cserél gazdát orvosok és betegek között. Nem azért hungarikum a hálapénz, mert a világon máshol nem csúsztatnak borítékot az orvosok zsebébe.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Milyen az orvos, ha nő? - Az orvosnő ideáltipikus képe empirikus vizsgálatok alapján

MOLNÁR Regina, GIRASEK Edmond, CSINÁDY Adriána, BUGÁN Antal

Célkitűzésünk az orvosnőkről alkotott sztereotípiák jellemzése volt, annak feltárása, az orvostanhallgató-nők milyennek látják az általuk mintaként követendő, már dolgozó orvosnőket. Az első vizsgálatban (247 hallgató a Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumának, 256 fő a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrumának hallgatói közül) az orvostanhallgató-nők pályaszocializációját férfi társaikéval vetettük össze. A második vizsgálatban (a szegedi egyetemen tanuló 214 orvostan- és 132 joghallgatónő) az orvostanhallgató- és a joghallgatónők pályaszocializációját, valamint a már dolgozó orvosnőkkel, jogásznőkkel kapcsolatos sztereotípiáikat hasonlítottuk össze. Az orvostanhallgató-lányok pályaszocializációja több ponton eltért férfi társaikétól: altruistábbak, családcentrikusabbak, a pálya mellett korábban elköteleződőek, bizonytalanabbak szakmai terveiket illetően, szüleik kisebb arányban diplomásak vagy orvosok. Az orvosnő mindkét hallgatónői csoport elképzeléseiben egyértelműen pozitív, idealisztikus és altruisztikus tulajdonságokkal bírt. Az orvostanhallgatók gyakrabban kapcsolnak az orvosnő képéhez problémákra utaló tulajdonságokat, mint a joghallgatók. A sztereotípiákból egy olyan orvosnő képe bontakozik ki, aki segítő szándékú, ám nagy nehézségek árán végzi munkáját. Ha tudott, hogy az orvostanhallgató-lányok egy idealisztikus, „törvényszerűen” problémákkal küzdő orvosnő képét látják maguk előtt, ez lehetőséget ad felkészíteni őket az előttük álló nehézségekre, így megpróbálni a szerepkonfliktust, az egészségromlást elkerülni.

Lege Artis Medicinae

Kik a boldog orvosnők Magyarországon?

GYŐRFFY Zsuzsa

BEVEZETÉS - Az orvosokkal foglalkozó széles körű nemzetközi kutatások legújabb vizsgálati területe a gyógyítók jóllétének és boldogságának alakulása. Magyarországon mindeddig ez a fajta „szemléletváltás” a kutatásokban még nem indult el. A jelen kutatásunkban ezért a hazai orvosnők pozitív életminőségének vizsgálatát tűztük ki célul. MINTA ÉS MÓDSZER - Kvantitatív, keresztmetszeti szociológiai vizsgálat (n=408). A pozitív életminőség mérésére a WHO Well-Being Index rövidített, magyar változatát használtuk. EREDMÉNYEK - Vizsgálatunkban úgy találtuk, hogy a magyarországi orvosnők jóllétének kulcsa az „idő” tényezőjében található. A WHO Well-Being Index alapján szignifikánsan magasabb jóllétről számoltak be azok az orvosnők, akik nyolc órát vagy kevesebbet dolgoztak (p=0,000), nem ügyeltek (p=0,042), napi egy óra „saját idővel” (szabadidővel) rendelkeztek (p=0,021), és elégedettek voltak a betegeikre jutó idő mennyiségével (p=0,005). A magasabb jóllétpontszám nem függött öszsze az életkorral, a családi állapottal, a gyerekszámmal és a választott szakkal. KÖVETKEZTETÉSEK - Hasonlóan a nemzetközi trendekhez, a jóllét a magyarországi orvosnők számára is szorosan összefügg a munkával és a munkával való elégedettséggel. Az „elégedett gyógyító” a hatékonyan működő egészségügyi rendszer kulcsa, így mind az elkövetkező vizsgálatoknak, mind a prevenciónak és intervenciónak fokozott figyelemmel kell kísérnie a gyógyítói jóllét alakulását és annak meghatározó tényezőit.

Lege Artis Medicinae

Szerepkonfliktusok megnyilvénulásai orosnők körében

MOLNÁR Regina, FEITH Helga

A tanulmány alapját egy 1999 szeptemberében a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Centrum (a felvétel idején: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem) orvosi diplomával rendelkező női dolgozói körében végzett empirikus felmérés képezi. A vizsgálat legfőbb célja volt az orvosnők azon munkahelyi, illetve családi, háztartási terheit feltárni, amelyek túlterheltséghez, szerepkonfliktushoz, egészségügyi problémákhoz vezethetnek. Munkánk során arra kerestük a választ, hogy az orvosi hivatást űző nők életében a hivatás, illetve a család mely szinteken okoz össze férhetetlenséget. Jelen tanulmány összefoglalást nyújt a vizsgálat néhány fontos eredményéről, az alábbi témák szerint tagolva: szakmai előmenetel; munkahelyi terhelés; egészségi állapot, egészségmegőrzés; szerepkonfliktus meg nyilvánulásai.