Az intestinalis laktázenzim szintjének felnőttkorban jelentkező csökkenése a fejlődő emberi béltraktus biológiai jellegzetessége, a világ lakosságának jelentős részében kimutatható. Az enzimszint csökkenése autoszomális recesszív öröklésmenetet mutat, ezt a laktázgén transzkripciókárosodása szabályozza. Nagyobb mennyiségű tej vagy tejtermék fogyasztása után laktázhiányos egyéneknél a laktózintolerancia tünetei alakulnak ki: felfúvódás, teltségérzés, bélgörcsök, flatulentia, hasmenés. A tünetek változó súlyosságúak lehetnek; függenek a gyomor ürülésétől, az intestinalis tranzitidőtől és a colonban lévő baktériumok metabolizálókapacitásától. A laktózintoleranciában szenvedő egyének a tünetek kifejlődésének megelőzése céljából nem fogyasztanak tejtermékeket, ezzel csökkentik a szervezet fő kalciumforrásának a bevitelét. A laktózintolerancia az osteoporosis kialakulása szempontjából fokozott kockázatot jelent. A szilárd ételekkel együtt elfogyasztott tej ritkábban okoz tüneteket. Savanyított tejtermékek, aktív baktériumkultúrát tartalmazó joghurtok pótolhatják a tejbevitelt. Laktázenzimet tartalmazó rágótabletta mellett tünetmentesen fogyasztható a táplálkozás-élettani szempontból igen fontos teljes tej.

A Pannon-Diabetes Munkacsoport a Veszprémi Kórház Diabetes Centrumával és a Magyar Diabetes Társasággal együtt tizenharmadik alkalommal rendezte meg Tihanyban a Dunántúli Diabetes Hétvégét. A hagyományosan regionális fórum ebben az évben jócskán túllépte a dunántúli kereteket.

Immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a hagyományosnak számító Debreceni Kardiológiai Napokat; a magas színvonalú elõadásokat hallván a megjelentek elégedetten távozhattak a zárszó után. A kongresszus elsõ napján az invazív kardiológia iránt érdeklõdõk az Interaktív hemodinamikai fórum látogatóiként meggyõzõ élményben részesültek.

Kezelés: Atorvastatin 80 mg/nap. Kísérõ kezelés: Bármilyen gyógyszer, amire a kezelõorvos szerint a betegnek szüksége volt, kivéve más lipidszintcsökkentõt vagy olyan készítményt, ami statinokkal együtt adva rhabdomyolysist okozhat. A hospitalizáció során alkalmazott gyógyszerek között acetilszalicilsav (91%), heparin (75%), kumarin (8%), nitrátok (90%), β-receptor-blokkolók (76%), kalciumantagonisták (48%), ACE-gátlók vagy angiotenzin II-antagonisták (49%) és digoxin (11%) szerepelt.

A nitrátok az egyik legrégebben használt gyógyszercsoport. Jelen összefoglaló áttekintést nyújt a nitrátok általános és cardiovascularis hatásairól, a nitráttolerancia kérdéséről, ennek kivédési lehetőségeiről, a myocardialis infarktusban és azt követően alkalmazott nitrátkezelés elméleti alapjairól és gyakorlati eredményeiről, a klinikai vizsgálatok tükrében. A szerzők összefoglalják a szer cardialis és extracardialis javallatait, különös tekintettel az akut kardiológiai kórképekre (akut szívelégtelenség, tüdőoedema), részletezik a mellékhatásokat, valamint a kontraindikációkat.