A nagy nemzetközi szakmai társaságok által kiadott, a tudomány haladásához idôrôl idôre hozzáigazított irányelvek a bizonyítékokra alapozott gyógyítás általánosan elfogadott kiindulópontjául szolgálnak. Azonos kérdésekkel foglalkozó, különbözô testületek által összeállított irányelvek között azonban szignifikáns különbségek fedezhetôk fel még akkor is, ha nagyjából azonos idôpontban készültek, és azonos tudományos alapokra építenek. Európában a dyslipidaemiákkal, az Amerikai Egyesült Államokban (USA) pedig a vér koleszterinszintjével kapcsolatos irányelveiket a vezetô kardiológiai és más tudományos társaságok a kö­zelmúltban szinte egyszerre, egy évnél kevesebb eltéréssel frissítették. Ha a két dokumentumot egymás mellé helyezzük, az alapvetô hasonlóságok vagy azonosságok mellett számos releváns különbséget is találhatunk. Ezt az összehasonlítást végezte el Baris Gencer és Robert P. Giuliano, melynek eredményeit 2020 tavaszán a Clinical Cardiology hasábjain közölték.

A korai atherosclerosis és csökkent érfali tágulékonyság meghatározása kiemelt jelentőséggel bír a szív- és érrendszeri károsodás korai felismerésében a fokozott kockázatú betegcsoportok esetén. A 90-es évek óta mintegy 630, az érfalrugalmasság- csökkenéssel kapcsolatos közlemény látott napvilágot felnőtt- és gyermekgyógyászati vonatkozásban. A felnőttek esetében a korai kockázatfelismerés eszközeit az ajánlásokban pontosan megfogalmazzák. E közlemény célja a noninvazív módszerek alkalmazásának ismertetése fiatal felnőttek és gyermekek esetében az American Heart Association ajánlása szerint, ami támpontot adhat a jövőben a cardiovascularis kockázatfelmérést célzó vizsgálatok során alkalmazott mérési metodikák megválasztásához. Távolabbi célunk kell legyen olyan többcentrumos vizsgálatok elvégzése, amelyek végső célja a Framingham-pontrendszerhez hasonló kockázatbecslési stratégia létrehozása, amely a primer prevenció hatékonyan alkalmazható eszköze lehet a veszélyeztetett gyermekpopuláció szűrésére a mindennapi gyakorlatban.

A Magyar Immunológiai Társaság Budapesten rendezett XXX. Jubileumi Kongresszusa után 2008-ban újra a fővárosban kerül megrendezésre a hagyományos éves, immár XXXVII. vándorgyűlés. A rendezvény tudományos programja az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően egy, a vezetőség javaslata alapján választott téma, ez alkalommal „A komplementrendszer és gyulladás” köré szerveződik. A tudományos programot a kiváló hazai előadók mellett a szakterület nemzetközileg elismert szakértőinek előadásai színesítik.

A tünetmentes ischaemiás cerebrovascularis betegségek (asymptomatic ischemic cerebrovascular disorders, AICVD) a cerebrovascularis betegség korai megnyilvánulásai. Nevezik az agyi keringés rejtett elégtelenségének vagy tünetmentes cerebrovascularis megbetegedésnek is. Újabban az American Heart Association a noninvazív módon detektált szubklinikus megbetegedés megjelölést vezette be. A diagnózis az alábbi kritériumokon alapul: vascularis kockázati tényezők jelenléte; fokális cerebralis tünetek nélküli epizodikus nemspecifikus panaszok; neuropszichológiai tesztekkel kimutatott enyhe kognitív deficit; a carotisultrahang gyakran mutat intima-media megvastagodást, atheroscleroticus plakkokat és carotisszűkületet; a CT- és MRvizsgálat néha néma agyi infarktusokat, fehérállomány-hiperintenzitást vagy agyi atrófiát mutat ki; a regionális agyi véráramlás vizsgálata az ischaemiás küszöb feletti regionális hipoperfúziót is mutathat. Az AICVD kezelése, a vascularis kockázati tényezők befolyásolása és a neuroprotektív hatóanyagok alkalmazása kell legyen a cerebrovascularis betegségek által okozott ischaemiás stroke és kognitív hanyatlás elsődleges megelőzésének szegletköve. A vinpocetinről kimutatták, hogy az ischaemiás kaszkád különböző pontjain képes a hatását kifejteni: ATPkimerülés, a feszültségfüggő Na+- és Ca++-csatornák aktiválása, glutaminsav- és szabadgyök-felszabadulás. A feszültségfüggő Na+-csatornák gátlása különösen fontosnak tűnik a vinpocetin neuroprotektív hatásában. A szer kifejezett antioxidáns aktivitása szintén hozzájárulhat a neuroprotekcióhoz. Főemlősökön és emberen végzett PET-vizsgálatok kimutatták, hogy a 11C-jelzett vinpocetin gyorsan átjut a vér-agy gáton. A készítmény heterogén agyi eloszlása főként a thalamusban, a bazális ganglionokban, az occipitalis, parietalis és temporalis agykéregben volt megfigyelhető - ezek a területek szoros kapcsolatban állnak a kognitív funkciókkal. Krónikus ischaemiás stroke-ban szenvedő betegeknél végzett PET-vizsgálatok kimutatták a vinpocetin kedvező hatását a regionális agyi véráramlásra (rCBF) és glükózmetabolizmusra a thalamusban, a bazális ganglionokban és az elsődleges látókéregben. Az AICVD bonyolult mechanizmusában hatékony vinpocetin kedvezőnek tűnik a cerebrovascularis betegségek korai stádiumának kezelésében. A vinpocetin új terápiás választás lehet a nagy kockázatú stroke-betegek profilaktikus neuroprotekciójában.

A Magyar Hypertonia Társaság életében a 2014-es év hagyományteremtőnek bizonyult. Több évtized után mind időpontjában, mind helyszínében meg - újult a társaság éves „téli” kongresszusa: a Balaton déli partján, Siófokon, a Hotel Azúrban debütált sikeresen az új koncepció szeptember végén. 2015-ben a hagyomány folytatódott, a sikeres első alkalom után ismét Siófokon és megint a Hotel Azúrban került megrendezésre a Magyar Hypertonia Társaság immáron XXIII. Kongresszusa, ok tó - ber 1-3. között.