Az alprazolamcsalád új tagja bemutatkozik
FERENCZ Csaba
2014. MÁRCIUS 20.
Lege Artis Medicinae - 2014;24(03)
Farmakoterápia
FERENCZ Csaba
2014. MÁRCIUS 20.
Lege Artis Medicinae - 2014;24(03)
Farmakoterápia
A szorongásos betegségek és tünetek elleni küzdelem egyidejű a gyógyító emberrel. A szorongásoldók fejlesztése a farmakológia fontos területét képezi kezdetektől fogva. Ezen harcban mérföldkőnek számít a benzodiazepinek, majd az ezek evolúciójaként kifejlesztett nagy potenciálú benzo - diazepinek megjelenése, melyeknek a ma legszélesebb körben alkalmazott és arany standardnak tekinthető képviselője az alprazolam. A hatóanyag mellett ugyanolyan jelentőségű az azt tartalmazó gyógyszerforma, mely a hatóanyag szervezetbe juttatásában, leadásában, biohasznosulásában, sőt a jó beteg-együttműködés (compliance) kialakításában jelentős. Napjainkban ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó, különféle készítményekből álló gyógyszercsaládok kifejlesztésének lehetünk tanúi. Az alprazolam esetében az azonnali, majd az elnyújtott hatóanyag-leadású tablettát követően új családtagot köszönthetünk. A közlemény célja az alprazolamcsalád új tagja, a sublingualis tabletta bemutatása.
Lege Artis Medicinae
CÉLKITŰZÉS - A vizsgálat célja a 9-14 éves leánygyermeket nevelő nők méhnyak - rákkal és méhnyakrákszűréssel kapcsolatos ismereteinek feltárása, valamint a szűréssel kapcsolatos attitűdök, a szűrésen való megjelenés vagy távolmaradás motivációinak megismerése volt. ADATOK ÉS MÓDSZEREK - Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk saját szerkesztésű kérdőív segítségével 2012- ben Nagyatád városban. Azok a nők kerültek a vizsgálatba, akik 9-14 éves leánygyermekkel, valamint Nagyatádon bejelentett lakcímmel rendelkeztek. Értékelhető választ 186 főtől kaptunk (válaszadási arány: 75,3%). EREDMÉNYEK - Jelentősen különböztek a megkérdezett nők ismeretei a méhnyakrákról életkortól, iskolai végzettségtől, családi állapottól, gazdasági aktivitástól függően. Mindössze 45 fő - felsőfokú végzettséggel rendelkező nő (p=0,043) - tekinthető tájékozottnak a témával kapcsolatban. A méh - nyakrákszűrésen való részvételi hajlandóság kedvezőbb az ismereteiknél, a nők 96,2%-a bevallása szerint évente eljár rákszűrésre. Az első vizsgálaton való megjelenés alkalmával a válaszadók átlagéletkora 20,92 év volt. KÖVETKEZTETÉSEK - Ugyan a szűrővizs - gálaton való részvételi arány jóval meghaladja a szakirodalomban közölt értékeket, mégis kiemelt jelentőségű az édesanyák tudásszintjének emelése a méhnyakrákkal, a kialakulását elősegítő tényezőkkel kapcsolatban, hogy ismereteiket átadva gyermekeik védelmét erősítsék az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusfertőzéssel - illetve azzal összefüggésben kialakuló méhnyakrákkal - szemben.
Lege Artis Medicinae
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosaként dr. Vogt Gábor számos korszerű műtéti és diagnosztikai eljárást fejlesztett és vezetett be. Kutatásai első ízben bizonyították a magas láznak az izolált veleszületett szürkehályog kóreredetében játszott szerepét, amivel lehetőség nyílt a gyermekkori vaksághoz vezető egyik szemfejlődési rendellenesség megelőzésére.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - A polypoid cavernosus haemangioma általában a bélrendszer distalis részén megjelenő jóindulatú, ritkán fellelhető elváltozás. ESETISMERTETÉS - Vastagbélre lokalizált Crohn-betegség miatt gondozott 19 éves nőbeteg kolonoszkópos kontrollvizsgálata során a sphincterizomtól 25 cm-re lilás színű, erezettnek tűnő polypoid képletet találtak. Az elváltozásról MSCT-vizsgálat is történt, mely megerősítette a képlet vaszkularizáltságát. A képlet eltávolítása a jelentős vérzésveszélyre tekintettel sebészeti osztályon történt, ahol a polipra első lépésként endoszkópos módszerrel két gumigyű - rűt helyeztünk. A gyűrűk fölé 1 ml Tono - gént infiltráltunk, majd a polipot polypectomiás hurokkal távolítottuk el. A beteg megfigyelése során szövődmény nem lépett fel. Az eltávolított képlet szövettani vizsgálata haemangioma cavernosumot igazolt. KÖVETKEZTETÉS - Korábbi esetek és a mi esetünk alapján összefüggés feltételezhető az IBD és a haemangioma cavernosum kialakulása között. A gumigyűrű ilyen esetben történő alkalmazásáról irodalmat nem találtunk, ám olyan esetekben, amikor a vérzés kockázata nagy, a módszer egyszerűen kivitelezhető és biztonságos.
Lege Artis Medicinae
Preambulum 1. Az Orvos Világszövetség által létrehozott Helsinki Nyilatkozat az embereken végzett orvosi kutatások etikai alapelveit rögzíti, beleértve ebbe az azonosítható emberi eredetű anyagokon és adatokon végzett kutatásokat is. A Nyilatkozat egységes egészként olvasandó, egyes paragrafusait nem lehet alkalmazni az összes többi releváns paragrafus figyelembevétele nélkül.
Lege Artis Medicinae
A 19. század elején Oroszországban dolgozó magyar származású medikusok közül különös figyelmet érdemel az 1772. április 6-án, a Hont megyei Korponán (ma Krupina) evangélikus családban született Koritáry György (1772-1810) pályafutása, aki 1806 és 1810 között a harkovi egyetem orvosi karának professzora volt.
Lege Artis Medicinae
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a 65 éven felüli lakosok száma 2001-ben az össznépesség 11,8%-a, 2011-ben a 13,2%-a , míg 2019-ben a 19,3%-a volt. Az idősödés korába (60 év) lépő, idős (75 év), agg (90 év) és matuzsálemi (100 év) korú személyek ellátása jelentős terhet ró az egészségügyre, és a szociális-gazdasági szférára. A testi és lelki egészség, az egyén szubjektív jóllétének megőrzése időskorban is kiemelkedően fontos. A World Health Organization (WHO) adatai szerint az adatszolgáltató országok összességében a 60–79 éves lakosság körében a befejezett öngyilkosságok száma 1987-től 2006-ig mintegy 21%-kal növekedett. Magyarországon az öngyilkosságok száma 1980 óta egyenletesen és jelentősen csökkent (1980-ban 4809, 2018-ban 1656 fő, 66%-os a csökkenés), és 2018 óta már nem vagyunk Európában az első három, a világon az első 15 helyre sorolt országok között. A befejezett öngyilkosságok, illetve az öngyilkossági kísérletek száma az időskorúak vonatkozásában azonban változatlanul magas, és emelkedő tendenciát mutat. Az öngyilkosság megelőzésére, az öngyilkossághoz vezető tényezők feltárására és az öngyilkosságot megkísérlők ellátására vonatkozóan a kutatások által feltárt eredmények szélesebb körben való megismertetésére és azok átfogó elemzésére van szükségünk. A közleményben a nemzetközi és hazai irodalmi adatokat tekintjük át, választ keresve elsősorban a prevenció kérdéseire.
Ideggyógyászati Szemle
A Collins–Read-féle Felnőtt Kötődési Skála (Adult Attachment Scale, AAS) megbízhatóságának és pszichometriai jellemzőinek vizsgálatát tűztük ki vizsgálatunk céljául. Az AAS-t nemzetközileg széleskörűen használják a felnőtt kötődés jellemzőinek vizsgálatára, azonban érvényességét magyar populáción még nem vizsgálták. Az önkitöltős kérdőív folytonos változóként vizsgálja a kötődési jellemzőket: az eredeti hármas (közelség, függőség, szorongás) és az alternatív kettes (szorongás és elkerülés) felosztás szerint. A pszichometriai mérést 508 fős populáción végeztük, melyben depressziós anamnézisű személyek (n = 264, medián életkor = 25,7 év) és azok nem depressziós testvérei (n = 244, medián életkor = 24,0 év) szerepeltek. A kérdőív belső megbízhatósága a közelség, szorongás és az elkerülés dimenziók esetében elfogadható tartományba esett (Cronbach-α > 0,7), a függőségskála kevéssé bizonyult konzisztensnek (Cronbach-α = 0,62). A kitöltést 14 hónap után ismételve, a teszt-reteszt reliabilitás a teszt minden skáláján megfelelő volt (0,73 és 0,78 között változott). A depressziós és nem depressziós csoport a kérdőív közelség és szorongás dimenzióiban szignifikánsan különbözött egymástól (p < 0,01). Feltáró és megerősítő faktoranalízissel vizsgálva a skála közelség és szorongás dimenziói különültek el egymástól, a függőségskála itemei szórtan helyezkedtek el, a háromfaktoros elgondolás nem nyert megerősítést. Az AAS közelség- és szorongásskálája alkalmazható a kötődési jellemzők vizsgálatára, azonban a kérdőív háromdimenziós struktúrája nem megerősíthető. Eredményeink rámutatnak arra is, hogy a kötődési jellemzők felnőttkorban összefüggést mutatnak a depressziós epizódokkal.
Lege Artis Medicinae
A depressziós és szorongásos betegségek gyakoriságuk és visszatérő jellegük miatt komoly problémát jelentenek mind a pszichiátriai, mind a háziorvosi praxisban. Gyakori komplikációikkal együtt (öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet, másodlagos alkoholizmus/drogbetegség, fokozott car-diovascularis és cerebrovascularis morbiditás és mortalitás, munkahely elvesztése, szociális izoláció stb.) jelentős egyéni, családi és össztársadalmi terhet jelentenek. Közleményünkben áttekintjük a depressziós és szorongásos betegségekben esetlegesen észlelhető, klinikailag feltárható ön-gyilkossági rizikó- és protektív faktorokat, valamint a suicidalis betegek felismerésének és ellátásának főbb szempontjait. A rendelkezésre álló gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák segítségével a depressziós és szorongásos betegségek döntő többsége sikeresen kezelhető és a velük kapcsolatos öngyilkos magatartás az esetek döntő többségében megelőzhető. Ebben - és elsősorban az öngyilkossági rizikó felismerésében - a pszichiátereken kívül jelentős szerep jut a háziorvosoknak is.
Ideggyógyászati Szemle
Háttér és célkitűzés – Számos vizsgálat támasztja alá a kötődés zavarai és az evészavarok (súlyosságának) kapcsolatát, köztük mindössze egy magyar vizsgálat. A kötődés pontos hajlamosító aspektusai, és az összefüggések erőssége mindazonáltal tisztázatlan. Kutatásunk az utóbbiak feltárására irányult. Módszer – Vizsgálatunkat a „Hungarostudy 2013” reprezentatív, keresztmetszeti, kérdőíves kutatás keretében végeztük (n=2000; 46,9% férfi; átlagéletkor: 46,9 év; SD=18,24 év). Mérőeszközök: szociodemográfiai és önbevallásos antropometriai adatok (testmagasság, testtömeg), a Kapcsolati Kérdőív rövidített változata, SCOFF kérdőív, a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata. Eredmények – Az evészavarok (anorexia vagy bulimia nervosa) kockázatának előfordulási gyakorisága a válaszadók (n=1860) körében 3,9% (n=76) volt. A kötődési aggodalmaskodás szignifikánsan magasabb volt az evészavar által veszélyeztetett csoportban [t(1888)=3,939; p=<0,001], és a potenciális háttérváltozók kontrollja mellett szignifikáns kapcsolatot mutatott evészavarok kockázatával (OR=1,09; p=0,040). A kötődési függetlenség nem jelezte előre az evészavarok kockázatát (OR=0,98; p=0,515). A fiatalabb életkor (OR=0,97; p<0,001), a magasabb depressziószint (OR=1,09; p<0,001), és a magasabb testtömegindex (OR=1,08; p<0,001) szintén az evészavar-kockázat szignifikáns keresztmetszeti prediktorainak bizonyultak. A mo-dell által megmagyarázott variancia 10,7%. Konklúzió – Az eredmények megerősítették a nagyobb mértékű kötődési aggodalmaskodás és az evészavarok emelkedett kockázatának kapcsolatát, amelynek terápiás relevanciája lehet. A kötődés további aspektusainak felmérése és a többváltozós modellek alkotása elősegítheti az összefüggések teljesebb megértését és az intervenciós pontok optimalizálását.
Ideggyógyászati Szemle
[Cél - A vizsgálat célja a migrénes betegek rohamfrekvenciájának és rohamkarakterisztikájának, továbbá a szorongásos vagy depresszív tünetek hatásának az értékelése, valamint a migrén és a házastársi kapcsolat minősége közötti kapcsolat feltárása volt. Módszer - Keresztmetszeti vizsgálatunkba harminc olyan migrénbeteget vontunk be, akiket 2018 júliusa és októbere között láttunk el kórházunk neurológiai ambulanciáján; a migrén diagnózist a Nemzetközi Fejfájástársaság 2013-as diagnosztikai kritériumai alapján állítottuk fel. Rögzítettük a betegek életkorát, nemét, fejfájásuk gyakoriságát és súlyosságát, depresszív jellegzetességeiket, szorongásos státuszukat és házasságukkal való elégedettségüket. A releváns paramétereket Beck-féle Depresszió Kérdőívvel (BDI), Spielberger-féle Szorongás Kérdőívvel (STAI), Maudsley-féle Házassági Kérdőívvel (MMQ) és vizuális analóg skálával (VAS) mértük fel. Eredmények - A migrénsúlyosság VAS szerinti középértéke 6,93 ± 1,41 volt, a migrénrohamok átlagos száma pedig 4,50 ± 4,24. BDI: 12,66 ± 8,98; MMQ-M-pontszám: 19,80 ± 12,52; MMQ-S-pontszám: 13,20 ± 9,53; STAI-S: 39,93 ± 10,87; STAI-T: 45,73 ± 8,96 (valamennyi középérték). Nem találtunk szignifikáns összefüggést az életkor, a migrénes rohamok száma, a rohamok időtartama, a fejfájás intenzitása, valamint a BDI-, STAI- és MMQ-pontszámok között (p > 0,05). Pozitív összefüggést találtunk az MMQ-S-, valamint a BDI- és STAI-S-pontszámok között (p < 0,05). Következtetés - A vizsgálatunkban szereplő migrénbetegek több mint fele szenvedett enyhe, közepes vagy súlyos fokú depressziótól. Pozitív összefüggést találtunk a szexuális élettel való elégedetlenség, valamint a depressziót és szorongást mérő skálák pontszámai között.]
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás