Lege Artis Medicinae

A szervátültetés helyzete Magyarországon

GÖRÖG Dénes

2002. FEBRUÁR 20.

Lege Artis Medicinae - 2002;12(02)

Aktuális kérdések

Nemrégiben a szervátültetéssel kapcsolatos hírek élén szerepelt a Hungarotransplant Egészségügyi Koordináló Kht. megalakulása. A híradások szerint ez jelentős lökést adhat a hazai transzplantáció további fejlődésének. Nemcsak a műtétre váró betegek, hanem a szakemberek is nagy várakozással tekintenek a következő hónapok, évek elé.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Daganatos betegségek kezelése az intervenciós radiológia eszközeivel

ENGLONER László

A szerző a daganatterápiában alkalmazható intervenciós radiológiai módszereket ismerteti. Főként a nem reszekálható primer és szekunder májdaganatok kezelési lehetőségeit tekinti át saját tapasztalatai és az irodalmi adatok alapján. A percutan tumorabláció lehetőségeit a daganatok nagysága és száma korlátozza. Az előrehaladott malignus daganatok kezelési lehetőségei közül a lokális intraarteriális kemoterápia, a kemoembolizáció, valamint a tumort tápláló artéria embolizációja vezethetnek eredményre: az élet meghosszabbításához, az életminőség javításához. Jobb eredmény érhető el, ha az egyes módszereket kombinálják, és a kezelés kiegészül szisztémás kemoterápiával is.

Lege Artis Medicinae

Rekurráló meningitist okozó spontán liquorrhoea

TÓTH Géza, FŰTŐ László, SASHALMI Sándor, KISSÍK Imre, HOMONNAI Andrea, KIS Zsuzsanna, KORDÁS Marianna, CZIRJÁK Sándor

BEVEZETÉS - A rekurráló meningitis egyik leggyakoribb és legfontosabb előidézője bakteriális fertőzés. A recidív bakteriális meningitisek legtöbbször olyan anatómiai rendellenességek következményei, amelyek lehetővé teszik az organizmusok subarachnoidealis térbe való behatolását. A nasalis liquorcsorgás traumás és nem traumás úton jöhet létre. A nem traumás, normális nyomású nasalis liquorrhoea eredete szerint congenitalis vagy „idiopathiás”, más néven spontán liquorrhoea. Az igen ritkán előforduló spontán liquorrhoea a nasalis liquorrhoeák 3-4%-át teszik ki. ESETISMERTETÉS - Bemutatott betegünket első alkalommal purulens meningitissel kezeltük. A liquortenyésztés Streptococcus pneumoniae etiológiai szerepét bizonyította. Ezt követően a beteg hosszabb ideig panaszmentes volt. Otthonában többször jelentkező orrfolyását ambuláns vizsgálat során allergiás rhinitisnek véleményezték. Egy év múlva újabb bakteriális meningitis miatt került ismét kórházba. A felvételkor is észlelhető orrfolyása hátterében felmerült a liquorrhoea lehetősége, amelyet a fül-orr-gégészeti vizsgálat megerősített. A koponya-CT-n pneumocephalus externus és internus látszott, az izotópos ciszternográfia a sinus sphenoidealissal közlekedő liquorsipolyt igazolt. Az aszcendáló bakteriális fertőzés kapcsán kialakult meningitis szanálását követően a beteget megoperálták, frontális craniotomia után bázisrekonstrukciót végeztek. KÖVETKEZTETÉS - Esetünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy rekurráló purulens meningitis esetén gondoljunk a ritkán előforduló spontán liquorrhoea lehetőségére is.

Lege Artis Medicinae

A Magyar Hypertonia Társaság IX. Kongresszusa és a XI. ABPM Szimpózium

NAGY Viktor, SALLAI György

A kongresszuson 102 elõadás hangzott el és 28 posztert mutattak be. 29 szabad elõadásban saját kutatásról számoltak be; 44 elõadást a 15 gyógyszergyári szimpóziumon hallottunk. (Néhány elõadás között áthallás érzõdött; pár valóban nagyszerű elõadást is hallhattunk.)

Lege Artis Medicinae

A piperacillin-tazobactam monoterápia és az amikacinnal kombinált terápia összehasonlítása lázas, neutropeniás betegek empirikus terápiájában

SZÉKELY Éva

A piperacillin-tazobactam monoterápia hatékonyságát összehasonlítani a piperacillintazobactam+ amikacin kombinációval neutropeniás betegek lázas állapotának empirikus kezelésében. A vizsgálatban elsõdlegesen azt a feltételezést kívánták bizonyítani, hogy a két kezelési ág hatékonysága egyforma.

Lege Artis Medicinae

A hormonpótló kezelés jelentősége a primer és szekunder cardiovascularis prevencióban

KANCZ Sándor

A hormonpótló kezelés mint lehetséges prevenciós eszköz iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg. Megfigyeléseken alapuló követéses vizsgálatok arra utaltak, hogy a kezeltek között az ischaemiás szívbetegség gyakorisága 50%-os csökkenést mutat. Ezt az adatot azonban a szekunder prevenciós nagy randomizált vizsgálatok nem támasztották alá, sőt, felhívták a hormonpótló kezelés lehetséges veszélyeire is (thromboembolia, epekőbetegség) a figyelmet. Primer prevenciós lezárt vizsgálatból származó eredmények még nem állnak rendelkezésre. Az AHA/ACC 2001-es ajánlása szerint a hormonpótlás szekunder prevencióban nem ajánlott, primer prevencióban pedig megfelelő adatok hiányában nem ajánlható.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Tiazid vagy tiazidszerű diuretikumot adjunk-e a magas vérnyomásban szenvedő emberek kezelésekor? A magyarországi helyzet sajátosságai

VÁLYI Péter

A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető an­ti­hipertenzív gyógyszerek maradtak. A ma­gas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógy­szer­cso­por­tokat vélet­len­szerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix anti­hipertenzív gyógyszer-kombinációknak. A 2018. évi ma­gyar irányelv az indapamidot tartja a leghatékonyabb diuretikumnak a hypertoniában szenvedő betegek terápiájában. Köz­le­mé­nyünk célja, hogy áttekintsük a tiazid vagy tiazidszerű vizelethajtóknak, elsősorban a ma Magyarországon elérhető hydro­chlo­rothia­zidnak és indapamidnak, vala­mint kombinációs készítményeik kor­szerű alkalmazását a magasvérnyomás-be­tegségben szenvedő beteg kezelésében.

Hivatásunk

Szájhagyomány útján terjedt a bábatudomány

HIDEGKUTI Alexa

Nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte, egészen a 19. század közepéig (vidéken még tovább), a nők általában otthon szültek, döntő többségében kirurgus vagy orvos segítsége nélkül. A szülés levezetője a bábaasszony volt. Többségében minden népesebb településen lakott legalább egy belőlük. A szakmai tudást, a speciális fogásokat családon belül adták tovább a következő generáció nőtagjainak.

Nővér

Egy országos felmérés eredményei az alapellátás területén

HIRDI Henriett Éva, KÁLMÁNNÉ Simon Mária, BALOGH Zoltán

Az országos felmérés célja az egészségügyi alapellátásban dolgozó szakdolgozók foglalkoztatásának és keresetének közelmúltbeli nemzeti tendenciáinak azonosítása, valamint annak meghatározása, hogy a fizetések és a bérek növekedése összefügg-e a foglalkoztatás változásával. A keresztmetszeti vizsgálat 2021. május 17. és 2021. június 17. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, vegyes praxisokban, illetve fogorvosi alapellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával (N=2007). Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. A szerzők az összegyűjtött adatokat Microsoft Excel 2007 és SPSS 22.0 szoftverek segítségével, leíró statisztikai módszerekkel elemezték. A felmérésben résztvevők nagy tapasztalattal rendelkeznek, 80%-uk több mint 16 éves tapasztalatról számolt be. Az alapellátási területen dolgozó ápolók 7,9%-a rendelkezik főiskolai vagy annál magasabb végzettséggel. A többség (89,5%) teljes munkaidőben dolgozik alkalmazottként (95,4%). A háziorvosi szolgálatokban alkalmazott ápolók területi ellátási kötelezettség szerinti foglalkoztatásán alapuló jövedelmi különbségei jelen felmérés alapján bizonyítottak, ami ösztönözheti az egészségpolitikai döntéshozókat arra, hogy végezzék el a bérek méltányossági újraértékelését, azonosítsák és enyhítsék a bérekben mutatkozó egyenlőtlenségeket. A kutatás megállapításai azt is mutatják, hogy az illetményeknek az egyes ápolók képesítéséhez való hozzáigazítása segítség lehetne az ápolók toborzásában és megtartásában.

Lege Artis Medicinae

A közeljövőben Magyarországon is rengeteg long-Covid-beteggel kell számolni

KATONA Ferenc

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az akut Covid-19-fertőzés lezajlása után számos betegnél hosszan tartó tünetek maradnak fenn. Ezek egy része szervi eredetű, rendszerint a szív- és érrendszert, a légző­rendszert, illetve a központi idegrendszert érinti, a tünetek másik része pedig pszichikai vagy pszicho­szomatikus jellegű. Szerte az országban nyitják kapuikat a „hosszú-Covid-ban”, illetve a poszt-Covid-szindrómában szenvedő betegeket ellátó ambulanciák. A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának infektológiai-reumatológiai poszt-Covid szakrendelésének vezetőjét, Rákóczi Évát kérdeztük a poszt-Covid-szindrómában szenvedő betegek ellátásáról.

Nővér

Advanced Practice Nurse (APN) MSc képzés bevezetése Magyarországon

OLÁH András, MÁTÉ Orsolya, BETLEHEM József, FULLÉR Noémi

Magyarországon a főiskolai szintű ápolóképzés (BSc) megkezdése 1989-ben - majd az egyetemi szintű (MSc) ápolóképzés elindítása 2000-ben - indokolt, hiánypótló, a nemzetközi tendenciáknak megfelelő fejlesztés volt. Ugyanakkor az ápolóképzés felsőoktatási szintre emelését mind a mai napig nem követte a szakápoló képzés szerkezetének ezen szempontot is figyelembe vevő átalakítása, így a szakápoló képzések teljes köre mind a mai napig középfokú szinten zajlik. Nem történt meg továbbá az ápolói kompetenciakör (hatáskör) képzési szintenként differenciált meghatározása sem. Ezen okok jelentős mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a BSc ápolóképzés hallgatói létszáma drasztikusan csökkenő tendenciát mutat és a végzettek körében jelentős mértékű a pályaelhagyás mértéke is. Az egészségügy területén az ápolókkal kapcsolatos ezen problémákon túlmenően jelentős kihívást jelent az ápolói migráció, az egészségügyi ellátás növekvő költsége, az elöregedő társadalom, az egyes területekre mindinkább jellemző orvoshiány, valamint a diagnosztikai és terápiás eszközök alkalmazásához szükséges speciális ismeretek körének bővülése az ápolók vonatkozásában. Számos szakirodalmi példa támasztja alá ugyanakkor azt, hogy a megfelelően képzett BSc/MSc végzettséggel és kibővített kompetenciakörrel rendelkező ápolók alkalmazása mellett csökken az orvoshiány és a várakozási idő, valamint az ellátás költsége, csökken a halálozás, javul a betegek elégedettsége, illetve a kibővített feladatkörökkel/felelősségi körökkel párhuzamosan csökken a pályaelhagyás és a külföldi munkavállalás mértéke az ápolók körében. Mindezekből adódóan indokolt a BSc/MSc végzettségű ápolók felsőoktatási keretek közötti szakápoló képzésének és kiterjesztett hatáskörének megteremtése Magyarországon is, összhangban a nemzetközi gyakorlattal. Jelen közlemény szerzői a hazai bevezetés kereteire vonatkozó javaslatukat foglalják össze.