Lege Artis Medicinae

A statinok védelmében

MÁRK László

2016. AUGUSZTUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2016;26(07-08)

Figyelembe véve az ischaemiás szívbetegség és az azzal összefüggő halálozások gyakoriságát, egyértelmű, hogy a cardiovascularis események primer és szekunder megelőzése napjaink orvoslásának egyik legnagyobb kihívása. A prevenció egyik alapvető eleme a lipidcsökkentés lett, melynek elsőnek választandó gyógyszerei a statinok. A velük végzett, a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek minden tekintetben megfelelő nagy klinikai vizsgálatok eredményezte bizonyítékhalmaz ellenére a statinok gyakran állnak még napjainkban is méltatlan támadások kereszttüzében. A megmagyarázhatatlan idegenkedés nem csak a laikus, gyakran megtévesztett betegek körében fordul elő, hanem az or­vosok között is. Az utóbbiak lipidcsökkentő kezeléshez való hozzáállásának meghatározó szerepe lehet a betegek együttmű­ködésében. Ezen hozzáállás jobbítását cé­lozza a jelen közlemény. Ez és a betegek folyamatos oktatása lehet a rossz statinperzisztencia és -adherencia javításának legkézenfekvőbb útja.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A lélek és az abortusz

MAGYAR László András

Vajon gyilkosság-e a „művi abortusz”? Gyilkosságról akkor beszélhetünk, ha emberi lény elpusztításáról van szó. Kérdés azonban, az embrió vagy a magzat emberi lénynek tekinthető- e, illetve, élete mely időpontjától tekinthető annak? E - valójában nem orvosi, biológiai, hanem sokkal inkább jogi, sőt filozófiai-teológiai - kérdésre adott válaszokat mindig az adott társadalom világszemlélete, ideológiája határozta meg az idők során.

Lege Artis Medicinae

Fiatal férfiak ismeretei a humán papillomavírusról

BALLA Bettina Claudia, TEREBESSY András, TÓTH Emese, BALÁZS Péter

Bevezetés - A humán papillomavirus (HPV) több mint 100 ismert szerotípusának közel egyötöde az anogenitális régiót fertőzi meg, férfiakban szemölcsöket, pénisz- és végbélrákot okozhat. Bár a megbetegedések incidenciája alacsonyabb a nőkben okozott elváltozásokhoz (szemölcsök, hü­vely-, szeméremtest-, méhnyak- és végbélrák) viszonyítva, jelentőségük mégsem el­hanyagolható. Módszerek - Kutatásunk célja a középiskolai tanulmányaikat befejező fiatal férfiak HPV-vel kapcsolatos tudásának felmérése volt. Anonim, 54 kérdéses kérdőívet juttat­tunk el 19, véletlenszerűen kiválasztott budapesti középiskolába. Kérdéseink a fiúk szociodemográfia hátterére, életmódjára, a HPV-vel és a méhnyakrákkal kapcsolatos ismereteikre és a HPV-oltással kapcsolatos attitűdjeikre vonatkoztak. Eredmények - 530 kitöltött kérdőívet gyűjtöttünk össze, a válaszadási arány 86,74% volt. A fiatal férfiak 35,3%-a tudta, hogy a HPV-fertőzés nemi betegség, a bőrkontaktussal való terjedésről 3,2%-uk hallott. Kapcsolatát a méhnyakrákkal 52,5%, a genitális szemölcsökkel 7,7% (nőknél), 8,3% (férfiaknál), a péniszrákkal 9,8%, és a végbélrákkal 4,2% ismerte fel. A fiúk 44,7%-a beoltatná leendő gyermekét, míg 24,5%-uk nem tud dönteni a kérdésben. Következtetések - A fiúk HPV-vel kapcsolatos ismeretei hiányosak, alulértékelik a fertőzés veszélyét, ami az egészségnevelés keretében a tudás további elmélyítését teszi szükségessé. Alacsony tudásszintjük ellenére a fiúk pozitívan állnak hozzá a HPV-oltáshoz.

Lege Artis Medicinae

Tetováltak egészségmagatartása

CZUPY Gábor, PONGÓ Gabriella, MIHÁLFFY Dávid, SUSÁNSZKY Éva

BEVEZETÉS - A posztmodern társadalmakban a tetoválás kifejezetten trendivé vált, a negatív társadalmi megítélést egy elfogadóbb magatartás váltotta fel. Feltétele­zé­sünk szerint a testdíszítés a mai magyar társadalomban is divatkövető magatartásnak számít, a tetováltak életmódja, rizikómagatartása nem tér el a népesség átlagától, a tetoválással kapcsolatos motivációkban, valamint a testdíszítés kommunikációs üzenetében jelentős nemi különbségek nincsenek. MINTA ÉS MÓDSZER - A tetovált sze­mé­lyekről az interneten gyűjtöttünk információkat. Online kérdőívünket 508 fő töltötte ki. Az adatok statisztikai elemzéséhez az SPSS statisztikai programcsomagot használtuk. EREDMÉNYEK - A minta döntő többsége 35 éven aluli fiatal volt. A válaszadók átlagosan 5-7 tetoválással rendelkeztek. A leg­inkább preferált testrészek a kar és a láb. A tetoválás fő motivációi: az önkifejezés, az érzelmek és az emlékek megörökítésének igénye. A férfiak és nők tetoválással kapcsolatos jellemzői közt mutatkoztak szignifikáns különbségek, de ezek a társadalmi test vonatkozásában nem jelentenek lényeges eltérést. A férfiak és nők étkezési szokásai hasonlóak, a napi étkezések átlagos száma három feletti, többségük egészséges alapanyagokból készült ételt fogyaszt és tudatosan táplálkozik. A testmozgásra fordított idő heti 4-5 óra. Mindkét nem esetében, de különösen a férfiaknál, jóval az országos korosztályos átlag felett van a túlsúlyosok és elhízottak aránya. A minta több mint 50%-a aktív dohányos. A tetovált nők körében ki­ugróan magas a becsült nagyivók aránya. ÖSSZEGZÉS - A testdíszítés motivációs háttere és kommunikációs üzenete megerősíti azt a feltételezésünket, hogy a fiatalok esetében a tetoválás inkább divatkövető, mint deviáns magatartásnak számít. A mintában szereplő tetováltak a sportolást tekintve egészségtudatosak. Számukra a megjelenés nagy hangsúlyt kap, ugyanakkor a vizsgálati csoportra a legálisan hozzáférhető addikciót okozó szerek túlfogyasztása jellemző.

Lege Artis Medicinae

Rhizobium radiobacter okozta kanülinfekció hemodializált betegben

SÁGI Veronika, OROSZ Attila

BEVEZETÉS - A Rhizobium radiobacter rit­ka opportunista kórokozó. A termőtalajban előforduló baktérium főként immunszupprimált betegeknél okoz szisztémás fertőzést, és előszeretettel képez biofilmet intravascularis és egyéb elhelyezkedésű mű­anyag katétereken. A legtöbb patogén érzékenységet mutat cefalosporinokra, carbapenemekre és ciprofloxacinra. ESETISMERTETÉS - Hemodializált betegünk esetében tunnelizált centrális vénás katéter végén képződött vegetáció. A beteg a fertőzést megelőzően mezőgazdasági munkát végzett, amely során termőtalajról felszálló porral érintkezett. Az intravascularis eszköz eltávolítását és 17 napos ceftazidimterápiát követően a beteg állapota rendeződött. KÖVETKEZTETÉSEK - Az esetek nagy hányadában az infekció leküzdése csak a gócként szereplő műanyag eszköz eltávolításával lehetséges.

Lege Artis Medicinae

Arányi Zoltán, a leghíresebb magyar gyermekmúmia

SCHEFFER Krisztina

Arányi Zoltán, Zolika, 1856. január 21-én született Budapesten, Arányi Lajos és Joachim Johanna gyermekeként. Édesanyja, Joachim Johanna (1824-1883) a Pozsony-Moson vármegyében található Köpcsényben (ma: Kittsee, Ausztria) született, egy nyolcgyermekes kereskedőcsalád tagjaként.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

A mikrobiom szerepe a daganatos betegségek kialakulásában és kezelésében

SCHWAB Richárd, BACSUR Emese, TORDAI Attila, PETÁK István

A mikrobiom gyulladásos és daganatos megbetegedések kialakulásában, illetve progreszsziójában játszott kóroki szerepére vonatkozó kísérletes adatok évek óta gyűlnek. Ezek közül fontos mérföldkő volt az a megfi gyelés, hogy az APC-mutáns egerekben steril körülmények között nem alakul ki a familiáris adenomatosus polyposis (FAP) típusú vastagbélrák. Ugyanebben a kísérletes modellben igazolni lehetett az Enterobacteriaceae és Fusobacteriaceae baktériumcsaládok közvetlen kóroki szerepét. Ismert a kemoterápia toxikus hatása a bélfl órára, ugyanakkor ma már az is felmerül, hogy ez a korábban csupán mellékhatásnak tartott jelenség része a daganatellenes hatásnak, különösen az adjuváns kezelések esetében. A személyre szabott onkológiai prevenció és terápia területén biztosra vehető, hogy a mikrobiom állapotának, mintázatának ismerete és célzott módosítása fokozatosan a terápiás eszköztár részévé válik. Már ma rendelkezésre állnak a mikrobiom molekuláris diagnosztikájának az első reprodukálható módszerei. Nagyszámú klinikai vizsgálat mellett egyre inkább a molekuláris patomechanizmussal kapcsolatos új ismeretekre és a „real-world” klinikai tapasztalatokra támaszkodhatunk a mikrobiom klinikai interpretációjakor. A jelen áttekintés a rutin klinikai gyakorlat szempontjából összegzi a terület kutatási eredményeit és ennek transzlációs lehetőségeit.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelve

FARSANG Csaba, JÁRAI Zoltán, NEMCSIK János, TORZSA Péter

A hypertoniabetegség ellátásának irányelvei 11. módosított, javított és kiegészített kiadás.

Ideggyógyászati Szemle

Az insomniák kezelésének helye az alvásmedicinában: gyógyszeres és nem gyógyszeres eljárások

FALUDI Béla, ROZGONYI Renáta

Az insomnia - az alvás elégtelensége - jelentős következményekkel járó gyakori állapot. Megkülönböztethetünk elsődleges formát (insomniabetegség) és komorbid insomniákat. A hatásos kezelés alapfeltétele a számos kiváltó ok miatti gondos kivizsgálás és - ha lehetséges - az oki terápia, melyben az alvásmedi-cina-centrumok tudnak segítséget nyújtani. Az insomniabetegség kezelésében elsődleges a kognitív viselkedésterápiák alkalmazása, valamint az altatók megfelelő használata. Az összefoglalóban érintjük az insomnia kivizsgálási lehetőségei mellett az alapvető ismereteket a kognitív viselkedésterápiáról. Érintjük továbbá az altatóként alkalmazott hatóanyagok jellemzőit is. Annak ellenére, hogy számos insomniaellátási protokoll áll rendelkezésre, viszonylag kevés szó esik az altatóhasználat gyakorlati szempontjairól. Összefoglalónk célja ezért a klasszikus irányelvszerű leírás mellett a helytelen és helyes altatóhasználati eljárások, szokások ismertetése is.

Nővér

Méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretszint roma nők körében

BOGDÁNNÉ BASA Eszter, VAJDA Réka, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, KARÁCSONY Ilona, PAKAI Annamária

A vizsgálat célja: felmérni a roma nők méhnyakrákkal, méhnyak-szűréssel kapcsolatos ismereteit. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálat során a mintát a Nagyatád és vonzáskörzetében élő roma nők alkották (N=126). A saját szerkesztésű kérdőívben a hangsúlyt a méhnyak-szűréstől való távolmaradás okainak vizsgálatára és 20 kérdésből álló tudástesztre helyeztük. A statisztikai analízis során a leíró statisztikai módszerek mellett χc2-próbát, t-próbát alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: A válaszadók átlag életkora 37,45±12,05év. A megkérdezettek 26,2%-a még nem vett részt nőgyógyászati szűrővizsgálaton. A szűrővizsgálaton megjelent nők (n=91) átlagéletkora az első alkalommal 24,05±8,96 év. A méhnyak szűrésen való megjelenést, az utolsó szűrésen való részvétel időpontját, a gyakoriságot a szocio-demográfiai tényezők nem befolyásolják (p>0,05). A tudásteszt átlaga 31,4±3,93 pont. A tudásteszt tekintetében a szűrésen részt vett, illetve távolmaradók csoportja között nincs különbség (p>0,05). Következtetések: A részvételi hajlandóságát alapvetően meghatározza az ismeretek hiánya, melynek növelése elsődleges szempont a közösségben. Ennek elérésére a roma nők és leánygyermekeik körében szervezett ismeretterjesztő előadások és a védőnők bevonásával volna lehetőség.

Nővér

A teammunka és a tájékoztatás jelentősége a stroke utáni rehabilitációban

HORVÁTH Orsolya, STERLIK Krisztina

A vizsgálat célja: A stroke betegség népegészségügyi probléma, Magyarországon is évente több tízezer beteg él túl szélütést és folytatja életét annak egészségi állapotot befolyásoló negatív következményeivel. Jól szervezett korai, a betegek klinikai állapotához igazodó rehabilitációs program nem csak az érintettek életkilátását és életminőségét javíthatja, hanem az önellátó életvitel visszaszerzésében is segítséget nyújthat. A betegek döntő többsége számos hajlamosító tényezővel terhelt életmódot folytat, mely miatt az egyénre szabott betegedukáció kiemelt jelentőséggel bír az ismételt agyi érkatasztrófa megelőzése érdekében. Anyag és módszer: Vizsgálatunkban a neuro-rehabilitációs teammunka és betegedukáció hatékonyságát mértük fel a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet fekvőbeteg stroke rehabilitáción résztvevő betegeink körében (2016-2017). A betegek önálló életvitelre való képességének alakulását FIM skálával és Barthel index-el vizsgáltuk, míg az egyén vagy hozzátartozó által kitöltött kérdőív segítségével a befolyásolható rizikófaktorok jelenlétét, valamint a betegek betegségükkel kapcsolatos ismeretanyagát elemeztük (2016-2017). Eredmények: Eredményeink szerint halmozottan fordultak elő befolyásolható rizikótényezők betegeink körében, és annak ellenére, hogy a kórházi szakban kaptak tájékoztatást, ismeretanyaguk a betegséggel kapcsolatban igen hiányos volt. Következtetések: Eredményeink alapján az akut szakot követő, minél korábban elkezdődő komplex rehabilitáció a legeredményesebb. Az akut szakban betegedukációs ápoló, írott tájékoztató anyagok megkönnyíthetik a gyógyulási folyamatot, a rehabilitációig otthon töltött időt.