Lege Artis Medicinae

A coronariakalcifikáció vizsgálata kettős sugárforrású, sokszeletes komputertomográfiával 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedők körében

MAUROVICH-HORVAT Pál

2009. SZEPTEMBER 21.

Lege Artis Medicinae - 2009;19(08-09)

BEVEZETÉS - A kalciumpontszám (score) a coronariakalcifikáció számszerű jellemzését biztosítja. Felnőttkorú, 1-es típusú cukorbetegek körében kardiológiai tünetmentesség esetén is számítani lehet a koszorúerek atherosclerosisára. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Rendszeresen gondozott, 1-es típusú diabetesben szenvedő, felnőttkorú, kardiológiai szempontból tünetmentes betegeket (n=46) vizsgáltunk. A kettős sugárforrású komputertomográfia során a kalcifikáció mértékét Agatston-pontszámban (Agatston score, AS) fejeztük ki. EREDMÉNYEK - Koszorúér-kalcifikációt (AS: 1-2353) találtunk 21 cukorbeteg esetében, míg 25 cukorbeteg kalciumdepozitumtól mentesnek (AS: 0) bizonyult. Az AS-pozitív betegek idősebbek voltak (51,0±9,9 vs. 42,8±7,8 év; p=0,0045), a diabetes hosszabb ideje állt fenn (30,6±9,2 vs. 24,2±8,6 év; p=0,0238), haskörfogatuk (87,9±11,5 vs. 79,7±9,4 cm; p=0,0146), testtömegindexük (26,2±2,9 vs. 23,8±3,1 kg/m2; p=0,0109), LDL-koleszterin- (3,35±0,32 vs. 3,01±0,68 mmol/l; p=0,0069) és húgysavszintjük (228,4±48,7 vs. 195,1±39,4 µmol/l; p=0,0437) nagyobb volt, mint az AS-negatív betegeké. Az AS-pozitív betegek körében gyakrabban fordult elő hypertonia (p=0,0144), mint az AS-negatív betegek között. A két csoport HbA1c- értéke érdemben nem különbözött (7,97±0,85 vs. 8,26±1,28%; p=0,7491), a becsült inzulinérzékenység kisebb volt az AS-pozitív, mint az ASnegatív betegek körében (7,15±2,09 vs. 9,20± 2,03 mg/kg/min; p=0,0017). KÖVETKEZTETÉS - Felnőttkorú, 1-es típusú cukorbetegek körében a koszorúerek atheroscleroticus elváltozására idősebb életkor, hosszabb diabetestartam és cardiovascularis kockázati tényezők jelenléte esetén számíthatunk. A hoszszú távú glykaemiás kontroll nem tűnik meghatározónak a coronariakalcifikáció alakulása szempontjából.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Itt halnod kell?

VITRAI József, FÜZESI Zsuzsanna, KAPOSVÁRI Csilla, KAPÓCS Gábor, RÁCZ József, SINKÓ Eszter

Balesetek következtében 2006-ban összesen 4800-an haltak meg Magyarországon. Ugyanakkor 66 560-an szív- és érrendszeri betegségben, rákban pedig 32 400-an. Ezek az adatok nem álltak heteken keresztül a média fókuszában, nem váltottak ki általános felháborodást és tiltakozást, nem mondott le miattuk az egészségügyi miniszter.

Lege Artis Medicinae

Kannibalizmus a filmvásznon - Marco Ferreri: A hús

TÚRY Ferenc, PÉTER Orsolya Márta

A filmvásznon feltűnő kannibalizmus mindig erős érzelmeket kavar, hiszen az emberi agresszivitás szélsőséges jelzésének minősül, de egyben a humán értékek elutasításának, az ember elállatiasodásának illusztrációjaképpen is találkozunk vele.

Lege Artis Medicinae

A felnőttkori gyulladásos bélbetegségek anti-TNF-alfa-kezeléséről A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium irányelvei

A gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel disease, IBD), azaz a colitis ulcerosa (UC) és a Crohn-betegség (CD) a fejlettebb országokban a rheumatoid arthritis után a második leggyakoribb idült gyulladásos betegségcsoportot képezik. Népegészségügyi jelentőségük kiemelkedő, a betegség többnyire fiatalkori indulása, kiszámíthatatlan, sokszor súlyos lefolyása a szakmai feladatok mellett komoly gazdasági és szociális kihívást is jelent.

Lege Artis Medicinae

Egy elfelejtett magyar orvos

KÖVES Péter

Lénárd Sándor jómódú zsidó család leszármazottja volt. A család a XIX. század végén, majd a XX. század elején még jelentős vagyonnal rendelkezett - övék volt például a nagytétényi kastély -, ám ez a vagyon a későbbiek során egyre csappant.

Lege Artis Medicinae

A D-vitamin-hiány jelentősége a gyakorlatban

TAKÁCS István

A D-vitamin csonthatása már az 1920-as évek óta ismert. Az utóbbi években igazolódott, hogy szerepe a szervezetben jóval összetettebb. Az aktivált D-vitamin valójában szteroidhormon, amelynek receptora szinte minden sejttípusban kimutatható, és több mint 200 gén átíródásának szabályozásában van igazolt szerepe. Aktiválódása a régebbi elképzeléssel szemben nem csak a vesében lehetséges, sőt, a vázrendszeren kívüli hatásaiban a lokális 1-α-hidroxiláció fontosabb szerepet játszik. A D-vitamin-hiány jelenleg elfogadott határa <30 ng/ml, oka a „hatásos” napsugárzás hiánya. Ennek alapján a D-vitaminhiány az egyik leggyakoribb hiányállapot a fejlett világban, ami a vázrendszeri kórképeken kívül sok más betegség kialakulásában is szerepet játszik. Alacsony D-vitamin-szint mellett csökken a kalcium felszívódása, gyorsul a csontátépülés sebessége, csontvesztés alakul ki. Emellett csökken az izomerő, nő az elesések száma. Habár a D-vitamin önmagában nem alkalmas a csontritkulás kezelésére, hiányában az osteoporosis kezelésében alkalmazott készítmények hatékonysága jelentősen csökken. Egyre több vizsgálat bizonyítja a D-vitamin-pótlás és -kezelés vázrendszeren kívüli előnyös hatását. A D-vitamin adása szerepet játszik sok autoimmun betegség, fertőzés, szív- és érrendszeri kórkép, illetve tumor megelőzésében. Ezért a különböző okokból UV-B sugárzáshoz nem jutó felnőtteknél is indokolt D-vitamin-pótlás a 30 ng/ml-es érték eléréséig. A D3-vitamin-kezelés biztonságos. Szükséges adagját, jó közelítéssel (+100 NE adása két hónapig → 1 ng/ml szérumszint-emelkedés) képlettel lehet kiszámolni. Klinikai vizsgálatok alapján napi 10 000 NE tartós adása sem veszélyes a legtöbb ember számára.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Koponyacsont-laesiók komputertomográfiás vizsgálata és paleoradiológiai aspektusai

ZÁDORI Péter, BAJZIK Gábor, BÍRÓ Gergely, LELOVICS Zsuzsanna, BALASSA Tímea, BERNERT Zsolt, ÉVINGER Sándor, HAJDU Tamás, MARCSIK Antónia, MOLNÁR Erika, ŐSZ Brigitta, PÁLFI György, WOLFF Katalin, REPA Imre

Célkitűzés - A Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetben zajló multidiszciplináris, paleoradiológiai kutatások lehetséges neurológiai vonatkozású vizsgálatainak - a vizsgálati metodikától a 3D nyomtatásig - bemutatása abból a célból, hogy a szerzők felhívják a figyelmet néhány patológiai állapot történeti hátterére és klinikai aspektusára. Módszerek - A szerzők három különböző CT-berendezésre dolgozták ki vizsgálati protokolljukat. A leletek feldolgozása során 26 esetben találtak agykoponyacsontot érintő laesiót, ezek közül négy olyan esetet mutatnak be, melyek feltételezhetően központi idegrendszeri érintettséggel is járhattak. Az eseteken keresztül ismertetik a vizsgálatok paramétereit és a másodlagos képi rekonstrukciók lehetőségeit (többsíkú rekonstrukció, maximum intenzitás projekció, háromdimenziós térfogati ábrázolás). Eredmények - A 15. századból származó szifilisz okozta koponyacsont-laesióval a szerzők napjainkban vélhetően ritkán jelentkező állapotot mutatnak be. A vaskorból származó koponyaalapi törés CT-felvételein a gyógyulás jeleit sikerült igazolni. A szerzők a craniofacialis osteosarcoma esetében noninvazív módon igazolták annak lokális terjedését, direkt intracranialis propagációját. Az unilateralis koronavarrat synostosis ismertetése kapcsán bemutatják a 3D VRT-rekonstrukciók alkalmazásának új lehetőségeit.

Magyar Radiológia

A tüdőrák radiológiai diagnosztikája Irodalmi áttekintés Onco Update, 2005

BALÁZS György

Irodalmi áttekintésünkben a 2004-ben megjelentek mellett néhány fontosabb, 2003-ban megjelent cikket is idézünk. A tüdődaganatok radiológiai diagnosztikájával foglalkozó szakirodalom tematikája szerint három csoportra bontható, munkánkat is e szerint tagoljuk. Az első csoportot a már napi gyakorlatban is rutinszerűen alkalmazott képalkotó eljárásokkal - mint például a CT- és MR-vizsgálatok - kapcsolatos összefoglaló cikkek, illetve irodalmi áttekintések képezik. A második csoportba az újabb eljárásokkal kapcsolatos eredeti közlemények tartoznak. Az új eljárások közül egyértelműen a pozitronemissziós tomográfia klinikai értékét vizsgáló közlemények vannak túlsúlyban, ezen belül is már találkozhatunk az elmúlt években megjelent kombinált pozitronemissziós tomográfia-CT-technológia első klinikai tapasztalataival. A harmadik csoportba a tüdőrákszűréssel foglalkozó munkák tartoznak. A tüdőrákszűrés kérdése ismét a figyelem középpontjába került, elsősorban az alacsony dózisú CT ez irányú rutinalkalmazásának köszönhetően. A módszer vitathatatlanul minden eddiginél érzékenyebb a korai elváltozások kimutatásában, klinikai hasznát illetően azonban a szakirodalom erőteljesen megoszlik. Az itt referált cikkek végső kicsengése erősen szkeptikus, de következtetéseik nem tekinthetők véglegesnek, mivel a hosszabb nyomon követésen alapuló kontrollált vizsgálatok még nagyrészt folyamatban vannak. A referált közlemények érdeklődésre tarthatnak számot, részben, mert az új módszerek első klinikai tapasztalatairól számolnak be, részben, mert a bennük közölt eredmények következtében módosulnak a már rutinszerűen alkalmazott módszerek teljesítményére és diagnosztikus értékére vonatkozó elfogadott, de nem mindig megalapozott elképzeléseink.

Hypertonia és Nephrologia

A D-vitamin pleiotrop hatásai, különös tekintettel a cardiovascularis rendszerre

NAGY Judit, KOVÁCS Tibor, KÖVESDY Csaba

A D-vitamin-hiányról újabban kiderült, hogy számos kedvezőtlen kimenetelű esemény - beleértve a cardiovascularis és tumoros morbiditást és mortalitást - kockázati tényezőjeként szerepelhet. Laboratóriumi adatokat is feldolgozó megfigyeléses vizsgálatok világítottak rá a D-vitamin pleiotrop hatásaira, amelyek számos fiziológiai folyamatot érintenek, így például a vérnyomás szabályozását, a sejtproliferációt vagy a gyulladás megváltozását, és amelyek számos, a D-vitamin-hiánnyal kapcsolatba hozható klinikai esemény előnytelen kimeneteléért felelősek. A jelen közleményben olyan vizsgálatokat mutatunk be, amelyek a D-vitamin-hiány incidenciájával és prevalenciájával foglalkoznak, valamint azokkal a kedvezőtlen kimenetelű eseményekkel, amelyek az alacsony D-vitamin-szinttel kapcsolatba hozhatók. Az összefoglaló alapján az olvasó jobban meg fogja érteni, hogy miért lett újabban a D-vitamin azoknak a rendkívül biztató tudományos vizsgálatoknak a tárgya, amelyek különböző betegcsoportokban (különös tekintettel a krónikus vesebetegekre) és az átlagnépességben egyaránt befolyásolni szeretnék a fentebb említett kedvezőtlen kimenetelű eseményeket. A jelen közleményben főleg a D-vitamin-hiánynak a cardiovascularis morbiditással és mortalitással kapcsolatos hatásait tárgyaljuk, amelyek jelentősen gyakoribbak a krónikus vesebetegekben. Kevesebb figyelmet szentelünk a D-vitamin-hiány egyéb, például a tumorokkal kapcsolatos káros hatásainak.

Magyar Radiológia

Xanthogranulomatosus cholecystitis

BERÉNYI Zsolt, MORVAY Zita, PALKÓ András

BEVEZETÉS - A xanthogranulomatosus cholecystitis az epehólyagfal megvastagodásával járó kórképek ritka, jóindulatú formája. Radiológiai felismerése fontos, mert könynyen összetéveszthető az epehólyagrákkal. A jellegzetes ultrahang-, CT- és MR-tünetek ismerete sokat segíthet a differenciáldiagnózisban. ESETISMERTETÉS - Két középkorú nőbeteg esetét ismertetjük. Mindkét beteg anamnézisében néhány hete fennálló, kisugárzó, jobb bordaív alatti fájdalom szerepelt láz nélkül. Az ultrahangvizsgálat az epehólyag kifejezetten, körkörösen megvastagodott falában echószegény nodulusokat fedett fel. További, a kórképre jellemző, de nem specifikus jeleket, mint a cholecystolithiasist, a cholecysta körüli zsírtér finom beszűrtségét, az extra- vagy intrahepaticus epeutak tágulatát szintén megfigyeltük. CT-vizsgálattal a posztkontrasztos sorozaton széli halmozás ábrázolódott, az MR-, illetve MRCP-vizsgálat a máj és az epehólyag éles elkülönülését mutatta. Mindkét betegnél cholecystectomia történt. A szövettani vizsgálat mindkét betegnél kizárta a malignitás jeleit és megerősítette a xanthogranulomatosus cholecystitis diagnózisát. KÖVETKEZTETÉS - A xanthogranulomatosus cholecystitisre jellemző eltérések, mint a megvastagodott epehólyagfalban lévő, echószegény xanthogranulomák és a cholecystolithiasis ultrahangvizsgálattal kimutathatóak. A CT- vagy MR-vizsgálat a gyulladásos folyamat diagnózisának megerősítésében, az epehólyag-carcinomától való elkülönítésében játszhat fontos szerepet.

Magyar Radiológia

Sigillocellularis gyomortumor vastagbél-metasztázisa

TÓTH Géza, LUKOVICS Péter, LÁHM Erika, KOVÁCS Margit

BEVEZETÉS - A colon másodlagos tumorai extrém ritkák. Komputertomográfia során gyulladásos vastagbélbetegséggel, ischaemiás colitisszel téveszthetők össze. ESETISMERTETÉS - Az 59 éves nőbeteg anamnézisében 1999-ben sigillocellularis adenocarcinoma miatt végzett gastrectomia szerepelt. 2003 novemberében rendszeres, évenkénti onkológiai kontrollvizsgálatra jelentkezett, amelynek kapcsán hasi komputertomográfiás vizsgálatot is végeztünk. A colon transversum szegmentális kifejezett, körkörös fali megvastagodását találtuk, céltáblaszerű kontraszthalmozással. A folyamat tisztázására kolonoszkópiás vizsgálat történt, azonban a colon transversumon észlelt jelentős szűkületen nem sikerült átjutni az eszközzel. A szűkület kezdetéből vett biopszia sem malignitást, sem specifikus gyulladást nem igazolt. A viszonyok pontosabb tisztázása céljából virtuális kolonoszkópiát és irrigoszkópiát végeztünk. A virtuális kolonoszkópiás vizsgálat során a szűk szakasz csak minimális fokban tágult, a nyálkahártya megtartottnak tűnt. Az irrigoszkópiás vizsgálat a colon transversum jobb felének kifejezett szűkületét mutatta, polypoid elváltozásokkal. Emellett a flexura lienalison is aszimmetrikus fali elváltozást találtunk. A betegnél subileusos panaszok jelentkeztek. A folyamat tisztázására és a passzázs megoldására műtétet végeztünk, amelynek során kiterjesztett jobb oldali hemicolectomiára került sor. A szövettani diagnózis a korábbi sigillocellularis gyomorcarcinoma metasztázisát igazolta az eltávolított vastagbélben. KÖVETKEZTETÉS - A colon ritka másodlagos daganatára utalhat, ha a bélfal hosszabb szakaszra kiterjedő, szegmentális jellegű, kifejezett megvastagodása komputertomográfiával sajátos formában ábrázolódik: a belső réteg fokozott, illetve a külső fali rétegek csökkent kontrasztanyag- halmozása típusos céltáblaszerű képet ad.