Lege Artis Medicinae - 2021;31(5-6)

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

Gyulladás és autoimmunitás Covid-19-ben

SZEKANECZ Zoltán, SZAMOSI Szilvia, SZŰCS Gabriella

A Covid-19 lefolyását az eltelt idő és súlyosság szerint több stádiumra oszthatjuk. A citokinvihar által kiváltott multiszisztémás inflammatorikus szindróma (MIS) és a következményes sokszervi károsodás a súlyos és kritikus fázisokban jelentkezik. Patológiai szempontból fontos a gyulladás (endothelitis) és a microthromboticus események együttes előfordulása. Mindezek a légzési elégtelenség mellett cardiovascularis, idegrendszeri, hepaticus és renalis károsodást is okozhatnak. A Covid-19-hez autoantitestek termelődése és autoimmun betegségek is társulhatnak. A multiszisztémás inflammatorikus szindrómát kortiko­szteroidokkal, citokinellenes antitestekkel, JAK-gátlókkal lehet csillapítani („repurposing”). A legtöbb IL-6-gátló és a baricitinib több vizsgálatban igen hatékonynak bizonyult, ha megfelelő stádiumban, a szisztémás gyulladás (MIS) igazolása mellett al­kalmazták.

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

A krónikus antikoaguláns-kezelés gyakorlati kérdései Covid-19-pandémia idején

KOMÓCSI András

A koronavírus-fertőzés több szempontból is hatást gyakorol a véralvadási rendszerre és a véralvadás gátlására alkalmazott gyógyszeres terápiára. Covid-19 miatt kórházba került betegek között szokatlan számban fordul elő a véralvadás zavaraival kapcsolatos eltérés. A pitvarfibrilláció (AF) előfordulása a Covid-19 miatt kezelt, és kö­zülük kórházba felvett betegekben szintén gyakoribbnak tűnik. Orális antikoaguláns-terápiában részesülő Co­vid-19-betegeknél a vérzés, vagy a throm­boemboliás szövődmények kockázatának minimalizálása érdekében fi­gye­lembe kell venni a vese- és májműködést, va­lamint az orális antikoaguláns-, és a Co­vid-19-terápia kö­zötti gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatáso­kat. Direkt orális antikoagulánsok (DOAK) ese­tében a jobb biztonság, a kedvezőbb ke­zelési adherencia és a fix adagolás előnyei mellett a gyógyszercsoport alkalmazásához nem szükséges a ha­tás laboratóriumi ellen­őrzése, ami a köz­vet­len érintkezés elkerülése és az egészségügyi hálózat terheinek csökkentése szempontjából is előnyösebb lehet. Jelen tanulmányban a vírusfertőzés kapcsán alkalmazott gyógyszerek és az alvadásgátlás potenciális interakcióit tekintjük át, illetve a Covid-19 nyomán kialakuló coagulopathia kérdései mellett kitérünk a távolságtartási intézkedések kapcsán az antikoaguláns-terápiával kapcsolatos nehézségekre.

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

Lipidcsökkentés Covid-19-járvány alatt

MÁRK László

A Covid-19-világjárvány mindenütt nagy kihívás elé állította az egészségügyet. En­nek fő oka a fertőzöttek nagy száma mellett az is, hogy olyan új helyzetet teremtett, amelynek megoldására nem voltak korábbi tapasztalatok. Különösen azoknak az orvosoknak hiányozhattak ezek a tapasztalatok, akik megszokták, hogy az általuk alkalmazott terápia mögött klinikai vizsgálati bizonyítékok sorakoznak, azaz a napi munkájukat a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei szerint végzik. A fertőzöttek kezelésére vonatkozóan folyamatosan gyarapodnak azok az új megfigyelések és javaslatok, amelyek a sürgősség miatt nem mindig voltak kellően megalapozottak. Ebben a helyzetben a kezelőorvosokban gyakran felmerülhet, hogy mi legyen a beteg korábbi gyógyszerezésével, amikor egy potenciálisan életveszélyes fertőzés kezelésére kellene fókuszálni. Ilyenkor még gyakrabban maradhat el olyan, eleve mostohán és gyakran félvállról végzett terápia, mint a lipidcsökkentés. A magas koleszterinszint csökkentésének alapgyógyszerei a statinok. Ezeket a ko­lesz­terinszint és a cardiovascularis események gyakoriságának csökkentésére alkalmazzuk, de emellett a vírusfertőzésre is kedvező hatással vannak. Ebben a statinok jól ismert gyulladáscsökkentő hatá­sán és az angiotenzinkonvertáló-enzim-2 expressziójának fokozásán túl egyéb me­chanizmusok is szerepet játszanak. Ilyen lehet – egyebek mellett – az a hatás, amely elősegíti a lipidraftok lebontását, direkt módon gátolva az S-proteinen át a vírus sejtbe kerülését azzal, hogy a folyamathoz szükséges koleszterin mennyiségét csökkenti. Több mint 1200 SARS-CoV-2-fertőzött, statinnal kezelt betegen a 28-ik napnál 48%-kal alacsonyabb volt az összhalálozás, mint statint nem szedőkön. Egy közel kilenc­ezer fő adatait feldolgozó metaanalízis szerint Covid-19-fertőzöttek körében a statint szedőknél 30%-kal kisebb volt a halálozás vagy a súlyos szövődmények aránya. Az eddigi megfigyeléses vizsgálatok azt tá­masztják alá, hogy a statinterápiát és a töb­bi lipidcsökkentő szer adását Covid-19 be­tegség alatt is az irányelveknek megfelelően kell folytatni vagy elkezdeni.

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

Hypertonia, COPD és Covid-19. Fókuszban az antihipertenzív terápia

FARSANG Csaba

A hypertonia gyakori társbetegsége a krónikus obstruktív tüdőbetegség, ami gyakran elkerüli a kezelőorvosok figyelmét. A kezelés kiválasztásakor ismerni kell mindkét kórkép patomechanizmusában részt vevő tényezőket. Kiemelendő a hypoxia, a szimpatikus idegrendszer tónusának fokozódása és a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivációja. Mindkét betegségben nagy szerepe van az érfalak károsodásának, az endotheldiszfunkciónak. A terápia célja a kockázati tényezők megszüntetése, a vérnyomás normalizálása, továbbá a cardiocerebrovascularis, renalis és pulmonalis károsodások megelőzése, következésképpen a betegek élettartamának meghosszabbítása és életminőségük javítása. A Covid-19-ben szenvedő betegek állapotát jelentősen rontja a hypertonia és a COPD is, mert fokozzák a betegség súlyosságát, és növelik a hospitalizált betegek arányát, valamint a mortalitást is. A hypertonia kezelésében COPD és Covid-19 fennállása esetén is ki­emelendőek a renin-angiotenzin-aldosz­te­ron rendszert gátló gyógyszerek, így az an­gio­tenzinkonvertáló-enzimet gátlók vagy az angiotenzin-II-AT1-receptorantagonisták. Különös figyelem fordult a mineralokortikoidreceptor-antagonista spironolakton kedvező hatására is. Szükség esetén a többi vérnyomáscsökkentő szer (kalcium­antagonisták, tiazid típusú diuretikum, nagy szelektivitású β1-receptor-antagonisták) is kiegészítheti a kezelést. A COPD terápiájában alkalmazott hosszú hatású β2-receptor-agonisták, a muszkarinreceptor- an­tagonisták és az inhalációs kortikoszteroidok, illetve ezek kettős, esetenként hármas kombinációi alkalmazhatók hypertonia és COPD esetén is. Fontos megjegyezni, hogy a statinkezelés és a D3-vitamin is javíthatja a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotát.

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

Covid-19 és a Parkinson-kór

TÓTH Adrián, TAKÁTS Annamária

A Parkinson-kór az idősebb populáció betegsége, amely előrehaladottabb stádiumban fogékonyabbá teheti a betegeket felső légúti fertőzésekkel szemben. Bi­zo­nyos betegségek (hypertonia, diabates mellitus), az idősebb életkor, valamint a férfi nem egyértelműen súlyosbíthatják a Covid-19 lefolyását. Érdekes lehet a két betegséget együtt vizsgálni, ugyanis ennek tükrében két fontos kérdés vetődik fel. Az első szerint a Parkinson-kór mennyire tekint­hető rizikótényezőnek a Covid-19 morbiditása és mortalitása szempontjából. A második szerint a Covid-19-pandémia milyen módon hathat a Parkinson-kóros betegekre. A szerzők a fenti kérdésekre keresik a vá­laszokat a témában született eredmények alapján.

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

Epilepszia koronavírus-járvány idején

SZŰCS Anna, HALÁSZ Péter, NARULA Lalit

A koronavírusnak nincs speciális hatása az epilepsziára; az epilepszia önmagában nem növeli a megfertőződés veszélyét, és nem rontja a kimenetelét. A vírus azonban közvetlenül támadhatja az idegrendszert, így roham vagy status epilepticus is lehet első „tünet”, és a fertőzéssel járó láz és hypoxia epilepsziás rohamokhoz vezethet. A Covid-19 okozta fokozott thrombosishajlam stroke-ot; ezen keresztül tüneti rohamokat okozhat. A fertőzés megjelenhet nem epilepsziás eredetű tudatzavar formájában is. Az epilepsziások kezelésében figyelmet érdemelnek az antiepileptikus-antivirális szerek kölcsönhatásai. A járvány és bezártság szorongást, alvászavart okozhat, és veszélyeztetheti a gyógyszerutánpótlást, ami rohamszaporulathoz vezethet. Ilyen szempontból a legsérülé­kenyebbek a tanulási nehézségekkel vagy pszichiátriai zavarokkal élő fiatal epilep­sziás betegek, ezért kiemelt védelmet igényelnek. A veszélyhelyzet előtérbe helyezte a távorvoslást. A telefon is hasznos segítség, de az internet és a videoeszközök teljesebb ellátást tesznek lehetővé. Ezek a módszerek a képzettebb és jobb társadalmi-gazdasági helyzetű, interneteléréssel is rendelkező csoportoknak kedveznek. Az epilepszia közvetlenül nem növeli a fertőződés kockázatát, de kísérőbetegségei ronthatják a kimenetelt. Az agyi károsodások és a fertőzéssel szövődő oxigénhiány, stressz, álmatlanság és láz fokozza az epilepsziás görcskészséget. A távorvoslás szerepe megnőtt, ezért a számítógép-ellátás és képzés erősítése e tekintetben is fontos.

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

Epilepsziás betegeknél biztonságosak a Covid-19-vakcinák

PETŐ Nóra, FABÓ Dániel

A SARS-COV-2-pandémia jelentősen befolyásolta az orvos-beteg kapcsolatok minőségét. A pandémia megoldását, és ezen keresztül a hagyományos betegellátási utak helyreállítását a 2021. januárban indult vakcinációs programoktól reméljük. Elsőként a Pfizer-BioNTech cég vakcinája kapott forgalomba hozatali engedélyt. Összesen így hat vakcina érhető el Magyarországon.

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

A humángenetikai eltérések lehetséges szerepe Covid-19-fertőzésben

VÁRNAI Réka, SZENTPÉTERI L. József, SIPEKY Csilla

A Covid-19 Host Genetics Initiative (HGI) kutatócsoport célja olyan humán genetikai eltérések azonosítása, amelyek befolyásolják a SARS-CoV-2-fertőzésre való fogékonyságot és a kialakult Covid-19 betegséget. A konzorciumhoz csatlakozó több mint 1000 kutató saját eredményeit bocsátja a Covid-19 HGI rendelkezésére. A cikk szerzői, a Covid-19 HGI felkérése alapján, a megjelent eredmények magyar nyelvű kommunikációjában vesznek részt.

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

A Covid-19 patofiziológiája, terjedése, diagnózisa és kezelése

TEREBESSY András

A koronavírus-betegség (Covid-19) hirtelen történt járványos megjelenése 2019-ben nagyszámú, gyakran kórházi felvételt igénylő esetet okozott és okoz a mai napig. A kórokozó szakirodalomban használt pontos neve SARS-CoV-2 (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2, tükörfordításban: súlyos akut légzőszervi szindróma koronavírus 2). A vírus által okozott betegségek a tünetmentes fertőzéstől az enyhe felső légúti megbetegedésen át a súlyos szepszisig terjednek...

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

Negatívnyomás-terápia Covid-19-pandémia idején: fasciitis necrotisans és retroperitonealis tályog kezelése

ZÁDORI Gergely, SUSÁN Zsolt, TÓTH Csaba Zsigmond, TÓTH Dezső, SZENTKERESZTY Zsolt

A fasciitis necrotisans ritka, nagy mortalitású betegség. Leggyakrabban a végtagokon, hasfali lágyrészekben és a perinealis régióban alakul ki, de ritkán a retroperitoneumot is érintheti. A kezelés alapja a korai necrectomia és antibiotikum-kezelés, melyet negatívnyomás-terápiával érdemes kiegészíteni. Közleményünkben egy kiterjedt, csípőtájékról kiinduló fasciitis necrotisans és a retroperitoneumba terjedő tályog sikeres kezelését ismertetjük. A beteg jobb csípő­tájéka fölött fokozatosan növekvő, fájdalmas duzzanat alakult ki, amely kifekélyesedett. Első vizsgálatakor jelentősen emelkedett laboratóriumi gyulladásos markerek igazolódtak, emellett a necroticus elváltozás hátterében felmerült a sarcoma lehetősége. Kezdetben antibiotikum-ke­ze­lés és mintavétel történt. A CT-vizsgálat nagy méretű, a retroperitoneumba is terjedő tályogrendszert igazolt. A műtét során fasciitis necrotisansra jellemző kép volt látható, necrectomia, sebtisztítás történt, melyet negatívnyomás-terápiával egészítettünk ki. A beteg 14 napi kezelést követően gyógyult. A fasciitis necrotisans kezelésében alapvető fontosságú a ne­ga­tívnyomás-terápia. A kezeléssel je­len­tősen csökkenthető a sebkötözések, va­la­mint az egészségügyi személyzet és betegek közötti kontaktusok száma. A Co­vid-19-járvány miatt ennek különös a jelentősége, hiszen a vírus terjedésének féken tartásában kiemelt szerepe van az emberek közötti szoros kontaktus minimalizálásának.

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

Az mRNS-technológia kezdetben nem tűnt egyértelmű sikertörténetnek

KATONA Ferenc

Pardi Norbert már egyetemi hallgató korában megismerkedett Karikó Katalinnal, az ő hívására érkezett az Egyesült Államokba, a Pennsylvaniai Egyetemre tíz évvel ezelőtt. Azóta is az mRNS orvosi alkalmazhatóságát kutatja, immár az egyetem orvosi karának adjunktusaként. Inter­júnk­ban első kézből származó emlékeket, ismereteket oszt meg velünk arról, hogy az mRNS-technológia hogyan jutott el odáig, hogy ma ennek köszön­hetjük a leghatékonyabb koronavírus elleni vakcinákat. Pardi szerint rövid távon az mRNS-vakcinák nem fogják kiszorítani a hagyományos oltóanyagokat, de a technológia egyértelműen a jövő megoldását kínálhatja a fertőző (és talán más) betegségek elleni küzdelemben.

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

Egymásra néző remetebarlangok. Új érintkezések a művészetben, Covid idején

CZIGLÉNYI Boglárka

A Covid-19 koronavírus-járvány 2020 kora tavaszán pillanatok alatt borította fel az életünket, és hosszú évekig fog tartani, mire a társadalomra, a gazdaságra és az egyénre gyakorolt komplex hatását feldol­gozzuk. Ebben a megértési folyamatban az első pillanattól kezdve szerepük volt az egyes művészeti ágaknak, amelyek még a látszólagos ellehetetlenülés közepette is élmélyülést és kikapcsolódást nyújtottak, egészen új csatornákon, de talán minden eddiginél személyesebben megszólítva a művészet befogadóját. Kanapén ülve szemezgettünk a koronakorszak alkotásaiból.