Lege Artis Medicinae - 2009;19(02)

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Ültettem egy bilobát

NAGY Viktor

Elcsomóztak egy újabb évet, amikor e sorokat írom, 2009 van, január. A bolond ember ilyenkor fogadkozik: idén majd minden másképpen lesz!; pedig a fogadalmakat tavaly kellett volna megtennie, január már a cselekedeteké.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Az akut pancreatitis kezeléseFókuszban a gyógyszeres terápia lehetőségei

DÖBRÖNTE Zoltán

Az akut pancreatitis kezelése döntően szupportív jellegű: a kiváltó és fenntartó tényezők kiiktatásából, illetve korrekciójából, a szövődmények lehetőségének csökkentéséből és a kialakult szövődmények kezeléséből áll. A patofiziológiai folyamatok befolyásolását célzó gyógyszeres próbálkozások ineffektívnek bizonyultak mind proteázinhibitorokkal, mind a proinflammatoricus citokinkaszkád terápiás célú befolyásolásával, így egyértelműen hatásos specifikus gyógyszeres kezelés a klinikai... tovább »

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Sportolók hirtelen szívhalála Ahogyan a kísérletes szív-elektrofiziológus látja

VARRÓ András

A sportolói hirtelen szívhalál ugyan rendkívül ritka (1/50 000-1/100 000 évente), de még így is kettő-négyszerese a hasonló korú nem sportoló populációban észleltnek, és mindig különös médiaérdeklődést vált ki. A sportolói hirtelen szívhalál vélhetően elsősorban nem ischaemiás eredetű, hanem a szívizom repolarizációs zavaraival hozható összefüggésbe. Ezt több, egymástól is függő, illetve független tényező együttes hatása eredményezheti. Ilyen tényezők lehetnek a sportolás során természetesen... tovább »

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Ajak- és nyelvelváltozások - egy ritka endokrin szindróma fontos jelei

SALLAI Ágnes, HOSSZÚ ÉVA, GERGICS Péter, RÁCZ Károly, FEKETE György

Az autoszomális domináns módon öröklődő tumorszindrómák ritka formája a multiplex endokrin neoplasia 2B típusa (MEN2B), amely medullaris thyreoideacarcinomával és az esetek felében phaeochromocytoma kialakulásával jár.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

A spondylitis ankylopoetica korszerű kezelésének gyakorlati kérdései

SZÁNTÓ Sándor, SZEKANECZ Zoltán

A spondylitis ankylopoetica gyulladásos reumatológiai kórkép, amely a gerinc- és a sacroiliacalis ízületek gyulladását okozva idült háti fájdalomhoz, végül pedig a gerinc merevségéhez, mozgásának beszűküléséhez és deformitásához vezet. Az elmúlt évtizedig a kórkép kezelését főleg a fizioterápia és a nem szteroid gyulladáscsökkentők adásának kombinációja alkotta, de az utóbbi időben a tumornekrózisfaktor- alfa-gátlók forradalmasították a kezelést és javították a betegség kimenetelét. A... tovább »

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Mély agyi stimuláció: új perspektíva a mozgászavarok kezelésében

KOVÁCS Norbert, BALÁS István, LLUMIGUANO Carlos, ASCHERMANN Zsuzsanna, NAGY Ferenc, JANSZKY József, DÓCZI Tamás, KOMOLY Sámuel

A 20 éves múltra visszatekintő mély agyi stimuláció jelentős áttörést hozott a gyógyszerrezisztens mozgászavarok kezelésében. A stimuláció bizonyos kórosan túlműködő magvak funkcionális gátlásával fejti ki a hatását. Előnye, hogy a stimulációs paramétereket a beteg saját maga is képes változtatni az aktuális állapota függvényében, az optimális életminőséget elérve. A módszer évek óta elérhető Magyarországon is. Biztonságos és költséghatékony alternatívát jelent a gyógyszeresen kellő... tovább »

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Modern biológiai „fegyvereink”

RÁKÓCZI Éva

A tumornekrózis-faktor-α (TNF-α) gátlók alkalmazása nagy lépést jelent több autoimmun betegség kezelésében. Alkalmazásuk azonban növeli bizonyos fertőzések kockázatát. A latens tuberkulózis reaktivációjára hajlamosító hatás mellett egyes gombás fertőzések kockázata is fokozódik.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Thrombosisprofilaxis csípőés térdprotézisműtétek során: rivaroxaban versus enoxaparin

NEMESÁNSZKY Elemér

A csípő- és térdprotézisműtéteket követően a betegek több mint felében thromboemboliás szövődmények alakulnak ki, elsősorban mélyvénás thrombosis (DVD), illetve pulmonalis embolisatio (PE).

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Tünetmentes óriás hepaticus haemangioma

KOVÁCS GÁBOR, NYIKOS Orsolya, GERVAIN Judit

BEVEZETÉS - A haemangiomák a leggyakoribb benignus májdaganatok. Általában tünetmentesek, kivéve az óriáshaemangiomáknak nevezett, 5 cm-nél nagyobbak, bár panaszt ezek is csak ritkán okoznak. Malignus átalakulásuk nem ismert, ezért csak időszakos ellenőrzésük javasolt. Sebészeti beavatkozást csak szövődményt okozó esetben igényelnek, atípusos morfológiai kép esetén azonban jelentős differenciáldiagnosztikai gondot okozhatnak. ESETISMERTETÉS - Az 51 éves nőbetegnél rutin hasi ultrahangvizsgálat... tovább »

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Enteralis táplálás gasztroenterológiai betegségekben Indikációk és lehetőségek a gyakorlatban

HAMVAS József

A mesterséges táplálással rendszeresen foglalkozó szakértők és elkötelezettek tapasztalják, hogy mennyire nehezen zajlik az áttörés, amíg széles körben ismertté válik egy-egy ajánlás vagy módszertani levél a mesterséges táplálással kapcsolatban.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

A betegek megtévesztése tudományosan nem igazolt eljárásokkal

A tudományos közléseknek, új eljárások ismertetésének először nem a napisajtóban, nem a televízióban vagy az interneten kell megjelenniük, hanem szakfolyóiratokban.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

A leggyakrabban használt klinikai neurofiziológiai vizsgálómódszerek és indikációs területük az orvosi gyakorlatban

CLEMENS Béla, KONDÁKOR István, DIÓSZEGHY Péter

Klinikai neurofiziológia alatt legtöbben a régebben elektrofiziológiának nevezett klinikai vizsgálómódszerek összességét értik.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Egy felfedezés magyar sorsa - a diuretikus renográfia

RADÓ János

A közbeszéd aránylag gyakran foglalkozik a magyar felfedezők "sorstalanságával”. A Magyar Nephrologiai Társaság jubileumi 25. kongresszusának nyitóbeszédét Turi Sándor professzor azzal a kijelentéssel fejezte be, hogy ebben az évben ünnepeljük a diuretikus renográfia felfedezésének 40 éves évfordulóját.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Kockázat, bizonytalanság és elővigyázatossági elv a biotechnológiai etikában

KOVÁCS József

A kockázat némiképp homályos fogalom, mert a mindennapi nyelvhasználatban egyszerre jelenti egy kár bekövetkezésének statisztikailag megadható valószínűségét, s ugyanakkor a bekövetkezhető kár nagyságát is.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

A gyémántdiplomás - Beszélgetés Iványi János belgyógyásszal

NEMESÁNSZKY Elemér

Iványi János fél évszázada a Viharsarok belgyógyásza. Sohasem volt „sztárorvos”, szakmai sikerei nem kerültek reflektorfénybe, nem a médiának köszönheti, hogy oly sokan ismerik és tisztelik szerte az országban. Érdeklődésemre a gyulai Pándy Kálmán Kórházban dolgozó tanítványok egyike a következőképpen jellemzi őt: „Iványi professzor a Hetényi-iskola szellemiségének hordozója.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Orvostudomány: fejlődés, sikerek, gondok - James Le Fanu: Az orvostudomány önkritikája

BUDA Béla

A szép kiállítású kötet egy brit bestsellert tesz hozzáférhetővé a magyar olvasó számára, jelentős késéssel, mert a könyv eredetileg 1999-ben jelent meg, de nem elkésve, mivel a szöveg ma is időszerű és érvényes. Sőt, nagyon elgondolkodtató, hogy az utóbbi tíz évben sem látszik megoldás az orvoslás leírt dilemmáira.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Zeneterápia az alvászavarokban

HARMAT László

A fent említett idézet természetesen minden tudományterületre vonatkozhat, de most elsősorban azokról a nehézségekről és ellentmondásokról lesz szó, amelyek az emberi alvás vizsgálatának módszertani nehézségeit tükrözik.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Kitartóan a tartós alvadásgátló kezelésről

SAS Géza

Néhány szót a múltról: 1979-ben vetettem fel, hogy a súlyos mélyvénathrombosisok után öt-hat hónappal nem szabad abbahagyni a kumarinkezelést.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Félreértés

JÓJÁRT György

Már elmondhatom a történetet. Elévült az ügy, az elkövetőnek pedig már régóta a gondfelejtő békesség az osztályrésze.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

A transzlációs medicina és az állatkísérletek

VARGA Orsolya

Egyre több hír születik arról, hogy valamely állatkísérlet eredményét a gyógyszerfejlesztés során emberben nem sikerült igazolni. Mi változott? Ha eddig megfeleltek, most mi történt az állatkísérletekkel?

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Patikák Bizáncban

JÓZSA László

Bizáncról, a Keletrómai Birodalom kultúrájáról, technikai és tudományos eredményeiről nemcsak az átlagos műveltségű ember, hanem a historikus, az orvos- és gyógyszerészettörténész is rendkívül keveset tud.