Lege Artis Medicinae - 2005;15(05)

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

Ki lássa el az osteoporosisos törést szenvedett beteget?

BÁLINT Géza

Nem én töprengek a címben föltett kérdésrõl, nem is a magyar traumatológusok, rehabilitációs szakemberek vagy a hazai egészségügy illetékesei, hanem David L. Hamblen, az Orthopaedics Today International szerkesztõbizottságának elnöke, a Glasgow University emeritus professzora.

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

Az újraélesztés időszerű gyakorlata és kérdései

DIÓSZEGHY Csaba

A cardiopulmonalis resuscitatio a váratlan keringésmegállás progresszív ellátása, amelynek során a spontán keringés helyreállítása és a vitális szervek funkcióinak megőrzése a cél. A kórházon kívül bekövetkező hirtelen szívhalál még most is a fiatal, aktív populációt érintő vezető halálok, pedig szakszerő ellátása - amelynek nyilván első lépése a resuscitatio - jó életminőséget biztosíthat. Az újraélesztések hoszszú távú sikerét elsősorban a túlélési lánc elemei, azaz a korai észlelés, a korán megkezdett alapfokú újraélesztés, a korán végzett elektromos defibrillálás és a minél korábban elkezdett, emelt szintő szakellátás határozza meg. Jelen öszefoglaló közlemény célja, hogy sorra vegye azokat, a mai tudomány szerint legfőbb irányelveket, amelyek segítségével az újraélesztés sikeresen véghez vihető.

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

A kábítószerek hatása a cardiovascularis rendszerre

VÁLYI Péter

A kábítószer-fogyasztás az egész világon, így hazánkban is jelentős probléma. E szerek pszichés hatása mind a kábítószer-élvezők, mind az egészségügyi személyzet által jól ismert. Sokkal kevésbé ismertek a drogok - elsősorban a fiataloknál fellépő, nemritkán súlyos kórkép (myocardialis infarctus, extrém mértékű vérnyomásemelkedés, intracerebralis vérzés, hirtelen halál stb.) formájában jelentkező - cardiovascularis hatásai. A kábítószer-fogyasztás cardiovascularis szövődményeinek ellátása különbözhet a hasonló betegségben szenvedő, de kábítószert nem fogyasztókétól; az utóbbi esetekben jól bevált gyógyszerek - például β-receptor-blokkolók - ellenjavalltak lehetnek. Irodalmi összefoglalómban áttekintem a leggyakrabban használt kábítószerek - kokain, amfetaminok, heroin, LSD, marihuána, inhalatív szerek - hatását a cardiovascularis rendszerre. Nem foglalkozom a szedatohipnotikumok, az alkohol mint legelterjedtebb kábítószer, valamint a két másik gyakori élvezeti szer, a nikotin és a koffein cardiovascularis hatásával, mert ezek általánosan ismertek.

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

A neutropenia és infektológiai jelentősége hematológiai kórképekben

SINKÓ János

A neutropenia a hematológiai gyakorlatban gyakran előforduló immunhiány-állapot. Az abszolút granulocytaszám kritikus csökkenésének hátterében veleszületett vagy szerzett kórkép állhat. Neutropeniás betegek körében gyakoriak a súlyos, nemritkán fatális infekciók. A fertőzés súlyosságát, kimenetelét, a kórokozók típusát jelentősen befolyásolják a járulékos rizikótényezők, így a T- és B-lymphocyták működészavara, valamint a biológiai barrierek sérülése. A neutropeniás infekciókat bizonyítékokon alapuló elvek szerint kell kezelni. Egyes betegcsoportokban azonban, randomizált vizsgálatok híján, az antimikrobás terápiát és profilaxist az immunhiány valamennyi kimutatható tényezőjének figyelembevételével, egyénre szabva kell alkalmazni.

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

A transzplantációs regiszterek szerepe a veseátültetett betegek immunszuppresszív terápiás irányelveinek kialakításában

PERNER Ferenc, HERCZEG Balázs, SZENOHRADSZKY Pál, ASZTALOS László, KALMÁR-NAGY Károly, JÁRAY Jenő

A szerzők jelen közleményükben a veseátültetett betegek immunszuppresszív terápiájának két alapvető eredményességi indikátorát, a graft- és a betegtúlélést vizsgálják. Megállapítják, hogy a randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok eredményeit jól kiegészítik a - szervátültetés területén rendelkezésre álló - transzplantációs adatbázisok, illetve az ezek alapján elvégzett regiszteranalízisek. Az alapvetően eltérő adatgyűjtési metodikájú két adatforrás összehasonlítása érinti az ideális, azaz kontrollált körülmények között elérhető, illetve a valós, rutin körülmények között elérhető eredményesség kérdését is. A nemzetközi szakirodalom releváns klinikai vizsgálatainak és regiszterelemzéseinek áttekintése alapján megállapítható, hogy néhány gyógyszer esetében a közbülső végpontokban kimutatott javulás egyben a graft- és a betegtúlélés javulását is eredményezte (mycophenolat-mofetil vs. azathioprin, mikroemulziós cyclosporin vs. cyclosporin és tacrolimus vs. cyclosporin), míg más vizsgált gyógyszerek kemény végpontokra gyakorolt hatásában nem volt kimutatható szignifikáns különbség (tacrolimus vs. mikroemulziós cyclosporin). A grafttúlélésre és a halálozásra vonatkozó tudományos bizonyítékok nem a hagyományos klinikai vizsgálatból származtak, hanem a transzplantációs regiszterekből. A vesetranszplantáció korszerű kezelési irányelveinek megalapozott összeállítása érdekében a szerzők állást foglalnak a hazai transzplantációs regiszter továbbfejlesztése mellett.

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

Izotóppal végzett szívvizsgálatok, a nukleáris kardiológiai módszerek lehetőségei

BALOGH Ildikó

A szív izotóppal végzett vizsgálata több évtizedes múltra tekint vissza, a vizsgálómódszerekben azonban folyamatos fejlődés figyelhető meg. A legfontosabb és legelterjedtebb vizsgálóeljárás a szívizom vérellátásának, perfúziójának kimutatására szolgáló myocardialis szcintigráfia; terheléses vizsgálattal egybekötve az ischaemiás szívbetegség meglétét, súlyosságát mutatja. Nyugalmi állapotban végezve az akut myocardialis infarctus már kialakulása pillanatában kimutatható. Sajnos a friss és régebbi keletkezésű infarktus nem különíthető el e módszerrel. Rétegvizsgálatként végezve (SPECT: single photon emission CT), valamint a kvantitatív analízis alkalmazásával a perfúziózavar lokalizációja, súlyossága, kiterjedése igen pontosan megállapítható. EKG-kapuzással (gated SPECT) kiegészítve a perfúzió elemzése mellett a bal kamra funkciója is vizsgálható. A bal- (és jobb-) kamra-funkció elemzésének gold standard nem invazív módszere az EKG-kapuzással végzett vérpool-szcintigráfia (MUGA). Akut myocardialis infarctus néhány órával keletkezése után úgynevezett infarct avid szcintigráfiával, azaz infarktusban dúsuló radiofarmakonok segítségével mutatható ki. A szívizom metabolizmusának detektálása egyaránt lehetséges SPECT (főként thallium nyugalmi redisztribúciós szcintigráfiával) és PET módszer (pozitronemissziós tomográfia, például a glükózanyagcsere vizsgálata F-18-FDG-vel) alkalmazásával. E módszerek a myocardialis infarctus utáni állapotban, károsodott kamrafunkciónál a szívizom életképességének megállapítására nyújtanak lehetőséget; egymástól elkülöníthető a hibernált, alvó myocardium - ez revascularisatióval működésében és vérellátásában is reverzíbilis állapotot jelent -, illetve a necrosis (az elhalt, írreverzibilisen károsodott myocardium). Az adrenerg receptorokhoz kötődő radiofarmakonnal a szív szimpatikus beidegzése vizsgálható. E módszerrel szívtranszplantáció után idővel az új szív reinnervációja, malignus kamrai ritmuszavarban a ritmuszavar gyakorisága, a betegség prognózisa állapítható meg.

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

SCD-HeFT (Sudden Cardiac Death in Heart Failure Trial)

MATOS Lajos

Kezelés: Az elsõ betegcsoport amiodaront kapott egy hétig napi 800 mg telítõadagban, majd három hétig napi 400 mg-ot. Ez után testsúlytól függõen: 91 kg fölött 400 mg, 68-91 kg között 300 mg és 68 kg alatt 200 mg volt a fenntartó adag. A másik betegcsoport placebót szedett, a harmadik csoport betegeinek pedig cardioverter-defibrillátort (ICD) implantáltak (egyelektródás, csak sokkra programozott Medtronic készülék, amelynek érzékküszöbét >187 ütés/ percben szabták meg).

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

A sürgősségi ellátás lehetőségei a helyszínen

SZEGECZKY Dezső

Minél gyorsabban zajlik - minél magasabb idõfaktorú - egy kórfolyamat, annál inkább szükséges azonnali ellátása, tehát a helyszínen kell megkezdõdnie. Az azonnal megkezdett ellátás elsõdleges célja, hogy lassítsa a zajlás sebességét, módot adjon a betegnek arra, hogy a kezelés további lépcsõiben a teljes gyógyulásig eljusson.

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

FÓKUSZBAN A BÕRBETEGSÉGEK

HORVÁTH Attila

- Mely bőrelváltozások hajlamosak leggyakrabban malignus átalakulásra, illetve melyeknél kell már megjelenésükkor malignitásra gondolnunk?