Lege Artis Medicinae - 2002;12(02)

Lege Artis Medicinae

2002. FEBRUÁR 20.

Éter

KAPÓCS Gábor

A minap véletlenül belehallgattam két rádióműsorba, s valósággal sokkoló hatással voltak rám. Nem is annyira a témáikkal hatottak - mert azok hazánkban, sajnos, nem új jelenségek -, hanem azzal, ahogyan foglalkoztak az orvosokkal és az egészségüggyel, illetõleg amilyen módon a témák felmerültek.

HUN 2002;12(02)

Lege Artis Medicinae

2002. FEBRUÁR 20.

A nyitott foramen ovale diagnózisa és klinikai jelentősége

LENGYEL Mária

A nyitott foramen ovale (PFO), fõleg fiataloknál, viszonylag gyakori transoesophagealis echokardiográfiás (TEE) lelet, amikor cryptogen (nem magyarázható) stroke, illetve szisztémás embolia kapcsán a forrást keressük.

HUN 2002;12(02)

Lege Artis Medicinae

2002. FEBRUÁR 20.

A hormonpótló kezelés jelentősége a primer és szekunder cardiovascularis prevencióban

KANCZ Sándor

A hormonpótló kezelés mint lehetséges prevenciós eszköz iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg. Megfigyeléseken alapuló követéses vizsgálatok arra utaltak, hogy a kezeltek között az ischaemiás szívbetegség gyakorisága 50%-os csökkenést mutat.

HUN 2002;12(02)

Lege Artis Medicinae

2002. FEBRUÁR 20.

A szervátültetés helyzete Magyarországon

GÖRÖG Dénes

Nemrégiben a szervátültetéssel kapcsolatos hírek élén szerepelt a Hungarotransplant Egészségügyi Koordináló Kht. megalakulása. A híradások szerint ez jelentős lökést adhat a hazai transzplantáció további fejlődésének. Nemcsak a műtétre váró betegek, hanem a szakemberek is nagy várakozással tekintenek a következő hónapok, évek elé.

HUN 2002;12(02)

Lege Artis Medicinae

2002. FEBRUÁR 20.

Daganatos betegségek kezelése az intervenciós radiológia eszközeivel

ENGLONER László

A szerző a daganatterápiában alkalmazható intervenciós radiológiai módszereket ismerteti. Főként a nem reszekálható primer és szekunder májdaganatok kezelési lehetőségeit tekinti át saját tapasztalatai és az irodalmi adatok alapján.

HUN 2002;12(02)

Lege Artis Medicinae

2002. FEBRUÁR 20.

Rekurráló meningitist okozó spontán liquorrhoea

TÓTH Géza, FŰTŐ László, SASHALMI Sándor, KISSÍK Imre, HOMONNAI Andrea, KIS Zsuzsanna, KORDÁS Marianna, CZIRJÁK Sándor

A rekurráló meningitis egyik leggyakoribb és legfontosabb előidézője bakteriális fertőzés. A recidív bakteriális meningitisek legtöbbször olyan anatómiai rendellenességek következményei, amelyek lehetővé teszik az organizmusok subarachnoidealis térbe való behatolását. A nasalis liquorcsorgás traumás és nem traumás úton jöhet létre.

HUN 2002;12(02)

Lege Artis Medicinae

2002. FEBRUÁR 20.

TUDOMÁNYOS TALLÓZÓ

HUN 2002;12(02)

Lege Artis Medicinae

2002. FEBRUÁR 20.

Egészség-magatartási adatok egy magas és egy alacsony öngyilkossági rátájú megye mintáiban

ZONDA Tamás, PAKSI Borbála

A szerzők két szélsőséges öngyilkossági rátájú megye (Bács-Kiskun és Vas) 1000-1000 fős reprezentatív mintáján végeztek komplex, összehasonlító szociológiai, szociálpszichiátriai felmérést 2000 nyarán. A kérdőívbe egykét, az egészség-magatartást vizsgáló kérdést is elhelyeztek, mert hipotézisük szerint az egészséggel való nem törődés, a szükséges orvosi beavatkozás hárítása kimeríti a latens önsértő magatartást, és ez - a viselkedés egy mélyebb rétegében - a direkt önkárosító magatartásokkal egy tőről fakad.

HUN 2002;12(02)

Lege Artis Medicinae

2002. FEBRUÁR 20.

A Magyar Hypertonia Társaság IX. Kongresszusa és a XI. ABPM Szimpózium

NAGY Viktor, SALLAI György

A kongresszuson 102 elõadás hangzott el és 28 posztert mutattak be. 29 szabad elõadásban saját kutatásról számoltak be; 44 elõadást a 15 gyógyszergyári szimpóziumon hallottunk. (Néhány elõadás között áthallás érzõdött; pár valóban nagyszerű elõadást is hallhattunk.)

HUN 2002;12(02)

Lege Artis Medicinae

2002. FEBRUÁR 20.

A piperacillin-tazobactam monoterápia és az amikacinnal kombinált terápia összehasonlítása lázas, neutropeniás betegek empirikus terápiájában

SZÉKELY Éva

A piperacillin-tazobactam monoterápia hatékonyságát összehasonlítani a piperacillintazobactam+ amikacin kombinációval neutropeniás betegek lázas állapotának empirikus kezelésében. A vizsgálatban elsõdlegesen azt a feltételezést kívánták bizonyítani, hogy a két kezelési ág hatékonysága egyforma.

HUN 2002;12(02)