Ideggyógyászati Szemle

THE RELEVANCE OF HANS SELYE’S WORK IN THE FIELD OF OTORHINOLARYNGOLOGY

VOLKER Jahnke

2014. MÁRCIUS 30.

Ideggyógyászati Szemle - 2014;67(03-04)

First of all I want to thank Professor Somogyi very much for arranging this tribute to Hans Selye, with such great organising efforts. For my presentation today, I have no slides or powerpoint because it is so long ago, and I will not read from a manuscript which certainly is in agreement with Hans Selye who never did that.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Régi és új neuroendokrin molekulák: szomatosztatin, ciszteamin, pantethin és kinurenin

VÉCSEI László, HORVÁTH Zoltán, TUKA Bernadett

Az összefoglaló célja, hogy megemlékezzünk Selye Jánosról, az endokrinológusról, a stressz leghíresebb kutatójáról, és röviden összefoglaljuk a szomatosztatin (SST), a ciszteamin (CysA) és a pantethin (PAN) legfontosabb jellemzőit neuroendokrinológiai szempontból, amelyek szoros összefüggésben álllnak tudományos munkájával. Emellett megemlítjük a kinurenin (KP) -útvonal néhány metabolitját is mint a neuroendokrinológia néhány lehetséges célmolekuláját.

Ideggyógyászati Szemle

Előszó

SOMOGYI Árpád, SZABÓ Sándor, ROGER Guillemin, VOLKER Jahnke, MILAGROS Salas-Prato, YVETTE Taché, LÁZÁR György, GYIRES Klára, VÉCSEI László, HORVÁTH Zoltán, TUKA Bernadett, DUNAI Magdolna, ET al.

Hans Selye (Selye János) is mostly known for his discovery & development of stress the concept that he first described in a short article in Nature, 1936. Yet, Selye made several other seminal discoveries & creative new observations, e.g., the first scientific classification of steroid hormones, the introduction of notions such as ‘corticoids’, glucocorticoids & mineralocorticoids, the first description of their anti- & pro-inflammatory properties, respectively, as well as the first description of stress ulcers in humans.

Ideggyógyászati Szemle

A stressz, a szteroidok és a mentális betegségek pszichiátriai szempontból

DUNAI Magdolna

Kiterjedten vizsgálták az összefüggést a stressz és a mentális betegségek között, és egyre inkább egyetértés van abban, hogy a mentális betegségek kialakulása inkább bizonyos faktorok kombinációjától, nem pedig stresszt jelentő külső eseményektől függ. A major depresszióban és bipoláris zavarban szenvedők esetében a hypothalamus-hypophy sismellékvese tengely jelentős rendellenességeit figyelték meg. Mindkét zavarban a kortizolszint változásának a mértéke összefüggésben állt a betegség súlyosságával és a kognitív változásokkal. A szintetikus szteroidok exogén használata gyakran súlyos pszichiátriai tüneteket eredményez. Tehát a szteroidhormonok szintjének a változása agyi károsodást okozhat.

Ideggyógyászati Szemle

A katecholaminok és a stressz

PALKOVITS Miklós

A közlemény rövid áttekintést ad a stresszvizsgálatok és stresszelméletek két régóta vitatott kérdéséről: 1. a stressz, illetve a stresszre adott válasz alapjában véve specifikusnak vagy heterogénnek tekinthető-e, és 2. mi a funkcionális szerepe és jelentősége a központi idegrendszeri katecholaminneuronoknak a stressz-szignál továbbításában és a stresszre adott válasz realizálódásában?

Ideggyógyászati Szemle

Gyulladásos temporalis leukoencephalopathia együttes megjelenése két B-sejtes malignomával

GARZULY Ferenc, HAHN Katalin, IVÁNYI László János, KERESKAI László, GÁBOR Valéria, KOVÁCS G. Gábor, BUDKA Herbert, BERNADETTE Kalman

A klinikus időnként olyan beteggel is találkozik, akinek egyszerre többféle, látszólag egymástól független betegsége van. Ilyenkor az esetleges kapcsolat felderítése komoly kihívást jelenthet számára. Ilyen bonyolult esetet mutatunk be, amelyben két malignus B-sejtes betegség és gyulladásos leukoencephalopathia fordult elő együtt. Az idős férfi a felvételt megelőzően három nappal gyengeségre kezdett panaszkodni, fejét fájdította, ismételten hányt, feledékeny lett, étvágytalanná, deprimálttá, majd aluszékonnyá vált. Klinikai, laboratóriumi, képalkotó és hisztológiai vizsgálatok történtek, melyek során primer központi idegrendszeri lymphoma, a temporalis lebeny gyulladásos leukoencephalopathiája és lappangó myeloma multiplex derült ki. A beteg korábban kemoterápiában nem részesült. Korábbi genomikai tanulmányok eredményei alapján feltételezhető, hogy a molekuláris abnormalitások B-sejtekben történő szekvenciális akkumulációja vezetett először a myeloma multiplex, majd a primer központi idegrendszeri lymphoma kialakulásához, míg a temporalis lebeny leukoencephalopathiája a lappangó myeloma multiplex paraneoplasiás következményeként értelmezhető.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Magyar Radiológia

Az ultrahang továbbra is varázslatos módszer Beszélgetés dr. Hans-Peter Weskott-tal

HARKÁNYI Zoltán

Hans-Peter Weskott azok közé a szerencsés orvosok közé tartozik, akik kizárólag ultrahang-diagnosztikával foglalkozhatnak: az ultrahang klinikai és kísérletes alkalmazásait vizsgálja több évtizede. Németországban, Hannoverben született, jelenleg is ott él, és a Siloah Kórházban dolgozik. Orvosi diplomáját Lübeckben szerezte, Hannoverben lett belgyógyász szakorvos, és 1985 óta folyamatosan ebben az intézetben dolgozik és kutat. Több mint húsz éve vezeti a kórház ultrahang-laboratóriumát, ahol évente 12-13 ezer vizsgálatot végeznek és rendszeresen oktatják a medikusokat és a szakorvosokat.

Ideggyógyászati Szemle

Selye elmélete a multikauzális betegségekről és hatása a szabályozás tudományára

SOMOGYI Árpád

A tudomány az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb szerephez jutott a szabályozás területén. A szabályozás tudománya ma már elismert tudományág. A kutatásban és a szabályozásban is komoly gondot jelentenek a zavaró anomáliák, a csaló adatok megjelenése. A Magyar Tudományos Akadémián, Budapesten 2013 májusában tartott Selye Symposium - 2013 alkalmából Selye János stresszel, a multikauzális betegségek különböző formáival és más kísérletes modellekkel kapcsolatos munkája került az érdeklődés középpontjába.

Ideggyógyászati Szemle

Selye János és a stresszválasz: az „első Mediátortól” a hypothalamicus corticotropin- Releasing faktor felfedezéséig

TACHÉ Yvette

Selye vezette be a stresszelméletet, ami bekerült a mindennapi szótárunkba. Eredetileg azon a kísérletes megfigyelésen alapult, hogy a különböző ártalmas ágensek hasonló endokrin (mellékvese-megnagyobbodás), immun- (thymusinvolúció) és bél- (gyomoreróziók) választ váltanak ki, ahogyan arról a Nature-ben 1936-ban megjelent levélben beszámolt. Később a háttérben álló mechanizmust kutatta és feltételezte, hogy a hypothalamusban lévő „első mediátor” vezérli ezeket a testi változásokat. A mediátor azonosításához generációk munkája kellett. Selye korábbi PhD-hallgatója, a Nobel-díjas Roger Guillemin mutatta ki 1955-ben az adrenokortikotrop hormon felszabadulását kiváltó hypothalamicus faktort patkány hypophysisében, és nevezte el kortikotropin releasing faktornak (CRF). 1981- ben Wylie Vale, Guillemin korábbi PhD-hallgatója írta le a CRF 41 aminosavját, és klónozta a CRF1- és CRF2-receptorokat. Ez megnyitotta az utat azoknak a kísérleteknek, amelyek során kiderítették, hogy a CRF jelátvivő útvonal aktivációja az agyban kulcsszerepet játszik a stresszel összefüggő endokrin, viselkedési, autonóm és zsigeri válaszokban. A stressz biokémiai kódolásának felderítése Selye munkásságában gyökerezve továbbra is jelentős hatást gyakorol a tudományos közösségre.

Magyar Radiológia

Az orvos fizikusi szakma, az EFOMP jelenlegi tevékenységei és szerepe (angol nyelven)

STELIOS Christofides

The rapid and highly sophisticated advancement of equipment and procedures in the medical field increasingly depend on well-educated professionals. This is more than ever the case for Medical Physicists. As it turns out the safety and quality-level of the service provided depends on the number of such highly educated professionals in relation to the number and sophistication of the equipment available in a Healthcare facility.

Magyar Radiológia

Stressz

LOMBAY Béla

Az értelmező szótár szerint: a stressz a szervezet vagy pszichikum erős vagy gyakori megterhelésének hatására létrejött állapot. Selye János - akinek ez év január 26-án emlékezhettünk születése 100. évfordulójára - írta le az adaptáció általános szindrómáját, amellyel a szervezet a külső támadásokra reagál.