Ideggyógyászati Szemle

Terhességi hányás a pavlovi reflexologia tükrében

KLIMES Károly1, TARJÁN György1

1953. MÁJUS 09.

Ideggyógyászati Szemle - 1953;6(02)

A terhességi hányás régen ismert, szinte fiziológiásnak elfogadott szövődménye a graviditásnak. A régi tankönyvek merev sematizálásukkal felosztották a fokozott terhességi hányás (hyperemesis gravidarum) jelenségét toxikus, reflektorikus és psychogen eredetűekre. A tudományos önkény kisebb hibája mellett lényegesen nagyobb hiba származott therapiás tekintetben, amennyiben egyfelől túlzott rendszabályok, másfelől a hányás elbagatellizálása között ingadozott az orvos úgyszólván teljesen szubjektív therapiás aktivitása. Számtalanszor előfordult azonban, hogy az ártalmatlannak induló terhességi hányás egyre súlyosbodott, a szaporodó hányások következtében a beteg kiszáradt és a kép egyre toxikusabb jelleget öltött. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a súlyos, toxikus hányás a terhesség művi megszakításának indikációját képezte és így a hányásos állapot precíz elbírálása nemcsak orvosi, de társadalompolitikai, sőt erkölcsi feladatot is jelentett.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Orvostudományi Egyetem Elme- és Idegkórtani Klinikája és I. sz Nőgyógyászati Klinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az idegszövet elektromos aktivitásának keletkezési mechanizmusa és jelentősége a funkcio megismerése szempontjából

LISSÁK Kálmán

Az emberiség kultúrtörténetében kiemelkedő határkövet jelent a modern elektromosság tanának felfedezése és gyakorlati alkalmazása. Az elektromosság történetében általános érdekességű, különös jelentőséggel bírnak a bioelektromos áramok, mert a modern elektromosság tanának alapját tulajdonképpen az "állati elektromosság" felfedezése képezte. Galvani 1791-ben publikált munkája: "De viribus electricitatis in motu muscularis commentarius", mencsak az elektrofiziologia tudományának a kezdetét jelöli, hanem az utána megindult vita vezette Voltát az áramló elektromosság, a galvan áram felfedezéséhez és már az ókorban is ismert elektromos ráják elektromos szerveinek morfológiája pedig a Volta-oszlop megszerkesztésénél segítette.

Ideggyógyászati Szemle

Halmozott elektroshock kezelés következtében fellépő amentiformis képek megelőzése és gyógykezelése

ZSOMBÓK György

Halmozott elektroshock kezelés folyamán a stuporos szak előtt és után amentiform nyugtalanság jelentkezhetik; enyhe hyperthyreosis jegyeit mutató egyéneken többnyire igen kifejezett sympathicotoniás jegyekkel. Ennek előidézésében a vázolt klinikai megfigyelések szerint a szervezet mobilizálható folyadékának csökkentése, részben az ES-kezelés nyomán kialakuló sympathicotonia és elhúzódó, intenzív capillarispermeabilitás fokozódása bír jelentőséggel. A zavartság i. v. adott ergotamintartáttal, ill. annak hydralt származékával (DHE45) azonnal oldható, tartós nyugtatása Sevenal+ergotamintartarát combinált injekciók váltak be. Profilaktikus, kezelés alatti, rendszeresen ellenőrzött teáztatással a szövődmények száma csökkenthető, amentiformis állapot felléptekor azonnali kombinált sedalás mellett, corrigálva a folyadékháztartás zavarát, sikerült a halálozást teljesen megszünteti.

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Szerzői válasz az „Egy nagy­mintás exploratív vizsgálat érvényessége a limitációi tükrében” című olvasói levélre

Lege Artis Medicinae

A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében

KOVÁCS Mariann

Nemzetközi viszonylatban a segítő foglalkozású szakemberek kiégésének óriási szakirodalma van. Magyar nyelven különösen a legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben Fekete Sándor pszichiáter tizenöt évvel ezelőtt született írása. Az elmúlt tizenöt évben az egészségpszichológiai, a magatartás-tudományi, az egészségszociológiai és az életminőség-vizsgálatok, valamint a munkastressz egészségkárosító hatása egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos és a közéletben. A tanulmány első részében a kiégés fogalom határainak tisztázása, kialakulása, folyamata, mérése, kezelésének fő irányai kerülnek bemutatásra, a második részben pedig a kiégéskutatás harminc évének történetét ismerteti a szerző, különös tekintettel a legújabb nemzetközi és hazai kutatásokra, a kutatási trendek változásaira.

Nővér

A kiterjesztett hatáskörű ápolói rendszer fogadtatása a magyar társadalom megítélése tükrében

SAIN Henrietta, BÁNFAI Bálint

A kiterjesztett hatáskörű ápolók egészségügyi ellátásba való integrálása javíthatja az ellátás minőségét. Kutatásunk célja volt felmérni, hogy milyen fogadtatásra számíthatnak a kiterjesztett hatáskörű ápolók (APN) a magyar társadalom megítélése tükrében, fókuszálva a sürgősségi ellátásra. Célunk volt egy jó nomenklatúra meghatározása, valamint az új ellátók és a mentőtisztek közötti párhuzam megvilágítása, az új rendszer elfogadásának segítése céljából. A vizsgálatot 2019 szeptembere és novembere között végeztük. Adatgyűjtési eszközként saját szerkesztésű online kérdőívet készítettünk, melyet a 18. életévüket betöltött magyarországi lakosok tölthettek ki. A kérdőív tartalmazott szociodemográfiai kérdéseket, a kiterjesztett hatáskörű ápolók elfogadására vonatkozó kérdéseket, valamint a megfelelő nomenklatúrát vizsgáló kérdéseket és egy tájékoztatót is. A kérdőívet összesen 372 fő töltötte ki (N=372). Az APN-ekkel kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkezők jobban elfogadják az APN-ek szerepét (p=0,002), mint akiknek az ismereteik hiányosak. Az egészségügyi dolgozók fogékonyabbak az új rendszer megismerésére (p=0,018), mint a laikusok. Akik a mentőtisztek kompetenciáit ismerik, jobban elfogadják az APN-ektől a vizsgálatokat (p<0,001). Legtöbben az APN, a vizsgáló ápoló/mentőtiszt és mesterápoló kifejezéseket javasolják a nomenklatúrához. A társadalom és az egészségügy hozzáállása nem elutasító, megfelelő tájékoztatás, a kompetenciák pontos meghatározása és a megfelelő jogi háttér kialakítása mellett integrálható rendszerré válhat.

Ideggyógyászati Szemle

Terápiás megközelítés és új evidenciák a neuromyelitis optica spektrum kezelésében

ILLÉS Zsolt

A neuromyelitis optica spektrum betegség (NMOSD) az esetek körülbelül 80%-ában AQP4-ellenanyaggal társul. A szeronegatív betegek körülbelül negyedében a központi idegrendszeri myelin oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellen mutatható ki ellenanyag, és ez a kórkép a MOG-ellen­anyag-asszociált betegség (MOGAD) elnevezést kapta. Jelen közlemény áttekinti az off-label azathioprin és myco­phenolat mofetil, valamint az evidenciákon alapuló B- és plazmasejt-depletio, az IL-6-jelátvitel és a komplement útvonal antagonizálás klinikai aspektusait NMOSD-ben. Az összefoglaló tárgyalja az NMOSD-terápia terhességi vonatkozásait, és a MOGAD – NMOSD-től eltérő – kezelési megközelítését. Az NMOSD kezelése kapcsán az utóbbi két évben több, III. fázisú klinikai tanulmányon alapuló I. osztályú evidencia jelent meg. A monoklonális ellenanyagokkal végzett vizsgálatok a rituximab (anti-CD20), az inebilizumab (anti-CD19), a tocilizumab (anti-IL6R), a satralizumab (anti-IL6R) és az eculizumab (anti-C5) hatékonyságát és biztonságosságát jelzik egyéb immunterápiákkal kombinálva vagy monoterápiában. A MOGAD kezelését bonyolítja, hogy az esetek körülbelül fele monofázisos, és a MOG ellenanyag a betegség lefolyása során spontán vagy kezelés hatására eltűnhet. A tartós immunszuppresszió igényét MOGAD-ban a relapsusterápiát követő, leépített orális szteroidkezelés után célszerű eldönteni. NMOSD-ben a fenntartó terápia folytatása javasolt terhesség és szoptatás alatt is, és ezt az optimális kezelés kiválasztásánál fertilis nőbetegeknél figyelembe kell venni. Az új evidenciák terápiarezisztens NMOSD-ben is több lehetőséget kínálnak, és a MOGAD kezelési stratégiája is körvonalazódik.

Hypertonia és Nephrologia

Az elhízás kezelésének főbb irányai a VIII. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia tükrében

SIMONYI Gábor, BEDROS J. Róbert

Az elhízás kezelése komplex folyamat, amelynek elemei az életmód-változtatás (diéta és mozgás), a pszichés vezetés, a gyógyszeres és szükség esetén a sebészi kezelés. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság a testtömegcsökkentő program első fél évében alacsony szénhidrát- és emelt fehérjetartalmú diétát javasol. A fizikai aktivitás tervezésekor a dinamikus, aerob jellegű (például séta, gyaloglás, kocogás, úszás, kerékpározás stb.) mozgásformák ajánlhatók. A gyógyszeres terápiában az orlistat, a naltrexon/bupropion fix kombináció és a liraglutid játszik szerepet. A bariátriai sebészeti beavatkozások jelenleg a legeredményesebbek az elhízás rövid és hosszú távú kezelésében.