Ideggyógyászati Szemle

Tanulmányút Victoriában

1964. OKTÓBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1964;17(10)

Ausztráliában töltött tanulmányutam során előbb-utóbb arra a felismerésre kellett ébrednem, hogy valójában nem egy országból, hanem tényleges államok szövetségéből áll ez a hazánknál sokszorta nagyobb, de megközelítőleg ugyanannyi lakossal bíró földrész.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A kényszerneurosis formái és lefolyási typusai

DR VIKÁR György

A kényszerneurosis első leírásai a múlt század közepéről származnak. Griesinger 1868-ban 3 esetet közölt, amelyekre az értelmetlen kérdésekkel valón kényszerű foglalkozás volt jellemző.

Ideggyógyászati Szemle

Az artéria cerebelli inferior posterior elzáródásának tüneteivel jelentkező artéria vertebralis thrombosis esetei. Az artéria vertebralis elzáródásáról

DR DÉNES László

Az irodalmi adatok kritikai áttekintése, valamint az általunk közölt két kórbonctanilag igazolt artéria cerebelli inferior posterior (továbbiakban A. C. I. P.) thrombosisának esete (14, 15) megfelelő biztonsággal igazolja, hogy a Wallenberg-syndroma (laterális oblongata syndroma, hangszalag paresissel) az A. C. I. P. ellátási területén fellépő súlyos keringési zavar következménye.

Ideggyógyászati Szemle

A szülői alkoholizmus hatásai a gyermek mentális, illetve személyiség-fejlődésére

DR GYÖRGY Júlia

A gyermek-psychiátriai ambulantiák tükrében vizsgálva a legkülönbözőbb gyermekkori encephalopathiás és disszociális állapotokat, illetve az azokat előidéző okokat, nagy vonásokban a következőket állapíthatjuk meg...

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Szülésznői várandósgondozás Európában és Magyarországon

SZÖLLŐSI Katalin, KÖVI Rita, SZABÓ László

Vizsgálat célja: A szülésznői várandósgondozás gyakorlati megvalósulásának vizsgálata, továbbá a szülész-nőgyógyász és szülésznői szakma, illetve a várandósok véleményének feltárása az új várandósgondozási rendszerről. A várandósgondozás Európai Uniós rendszerének bemutatása ország-példák segítségével (Finnország, Anglia), illetve a magyar rendszer elhelyezése a nemzetközi gyakorlatban. Anyag, módszer: Kérdőíves módszer (50 szülésznő, 40 várandós) alkalmazása az új rendszer gyakorlati megvalósulásának vizsgálatára, illetve interjú (5 szülésznő, 5 szülész-nőgyógyász) a szakemberek véleményének feltárására. A nemzetközi gyakorlat megismerése finnországi tanulmányút, illetve irodalmi adatok alapján. Eredmények: A szülésznők 8%-a végezte az önálló várandósgondozást, 32%-uk a későbbiekben sem szerette volna végezni főként a rendszer átláthatatlansága, a megnövekedett felelősség és szakmai támogatás hiánya miatt. A szülész-nőgyó-gyászok elismerték a szülésznők szakmai tudását, tapasztalatlanságukat problémának érezték. A várandósok 75%-a szakorvosi várandósgondozást választott volna. Európában a szülésznők szerepvállalása jelentősebb a várandósgondozásban. Az unikumnak tekinthető magyar rendszer a 26/2014 EMMI rendelettel közeledett az Uniós gyakorlathoz. Következtetések: A megkérdezett szakemberek szerint az új rendszer gördülékeny működéséhez idő és szakmai támogatás szükséges.

Nővér

Foglalkozás-egészségügyi ápolás Hollandiában: beszámoló tanulmányútról

HIRDI Henriett Éva

A szerző 2012 októberében 4 napot tölthetett Hollandiában szakmai tanulmányúton, a holland foglalkozás-egészségügyi szakápolók képzési, továbbképzési rendszerének és feladatainak megismerése céljából. A tanulmányút megvalósulását a Foglalkozás-egészségügyi Ápolók Európai Szövetsége (FOHNEU) támogatta. A tanulmányút rövidsége ellenére a Hollandiában tapasztaltak mély benyomást keltettek a szerzőben.

Magyar Radiológia

A röntgendiagnosztikai minőségbiztosítás kérdései egy angliai tanulmányút tükrében

PORUBSZKY Tamás, GICZI Ferenc, BALLAY László, PELLET Sándor

A röntgendiagnosztikában - annak technikafüggése miatt - kiemelkedő jelentősége van a minőségbiztosítás fizikai-műszaki vonatkozásainak. Hazánk csatlakozási szándéka az Európai Unióhoz e téren is elengedhetetlenné teszi több évtizedes lemaradásunk legalább részbeni felszámolását. A jogharmonizációt szolgáló, már hatályba lépett 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet tételesen is előírja a fizikai-műszaki minőségbiztosítást. Dolgozatunkban először az alapfogalmakat értelmezzük. Ez után röviden ismertetjük a röntgendiagnosztikai minőségbiztosítás történetét és jelenlegi nemzetközi helyzetét. Bemutatjuk a hazai előzményeket és a jelenlegi hazai helyzetet, ezen belül a Nemzeti Páciensdózis-felmérő Program eddigi eredményeit. Meggyőződésünk, hogy a hazai minőségbiztosítás kezdő lépéseihez a legnagyobb hatásfokú segítséget a témában élen járó országok tapasztalatainak figyelembevétele, értelemszerű alkalmazása jelentheti. Ezért részletesen ismertetjük egy angliai tanulmányút tapasztalatait, amelyek három orvosfizikai központ megismerése nyomán szűrődtek le. Az alábbiakra térünk ki: a minőségbiztosítás jogi előírásai, a mérések fajtái és szintjei, szervezési kérdések, a mérések eredményeinek gyakorlati értékelése (ezen belül a selejtezés kritériumai), páciensdózis-mérések, továbbá személyi dozimetria, mammográfiás kutatások, a röntgenosztályok felszereltsége, a mérőműszerek kalibrálása, az úgynevezett típusvizsgálat kérdései és a dolgozók sugárvédelmi képzése.

Magyar Radiológia

PACS-nézőben Nancyban Tanulmányút, 2004. szeptember

FORRAI Gábor, BARTA Miklós

A nancyi egyetemi kórház (CHU Brabois) radiológiai osztályán 2003-ban installálták a kórház egyéb képalkotó részlegeit is összekötő egységes AGFA PACS (Picture Archiving and Communication System) 4.5 rendszert. Ez Európa egyik legnagyobb kiépítésű rendszere. Az osztály napi betegforgalmához képest az itthon megszokottnál lényegesen nagyobb, több mint 1300 m2 alapterületen helyezkedik el.

Ideggyógyászati Szemle

A szociotherapia modern szervezési formái, módszerei és indikációi Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban

DR. PISZTORA Ferenc

Szerző WHO tanulmányút keretében Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban 25, elsősorban psychiatriai foglalkoztatási therapiával foglalkozó 121 intézet látogatása során szerzett szociotherapiás tapasztalatairól számol be. A látogatott kórházak structuráját és sajátos célkitűzéseit ismertetve, valamint a modern foglalkoztatási és szociotherapia történeti kifejlődését elemezve, két fő tendenciát emel ki: az intramuros szociális revalorisatión túlmenően a beteg extramuros rehabilitatiójának fokozatos előtérbe kerülését; továbbá, az egész munkatherapiának mindinkább a szociális reintegratio eszközévé való válását, illetve az elmekórház egész közösségi életének szociotherapiás célból történő kiaknázását. (,,Thérapie institutionnelle") E tágabb értelmű szociális foglalkoztatáson túlmenően a sajátos, szűkebb értelemben vett szociotherapia tevékenységi formáit 3 csoportba sorolja: az intézeten belüli közösségi feladatok csoportos szervezésben történő megoldása, kulturális rendezvények és kifejezetten szórakozási programok szervezése és végrehajtása. Mindezek lényegi therapiás haszna: appellálás a betegek iniciativájára, a szociális interakciók kölcsönösen serkentő voltára, stb. Kiemeli a P. Sivadon La Verriere-i intézetében meghonosodott „classtherapie" jelentőségét a psychiatriai iatrogeniák leküzdésében, a „thérapie institutionnelle" realizációs eszközei közül az orvosokat, ápolókat és magukat a betegeket demokratikus légkörben egyesítő „réunion" -ok, szervezési formái közül elsősorban az ún. ,,betegek klubja", s az utókezelés szolgálatában álló „foyers sociothérapiques" (Bordeaux, Anderlecht) jelentőségét húzza alá.