ZSOLCZAI Sándor, PENTELÉNYI Tamás
2003. FEBRUÁR 20.
Ideggyógyászati Szemle - 2003;56(01-02)
A szerzők ismertetik a súlyos thoracolumbalis gerincsérülések akut műtéti ellátásában bekövetkezett szemlélet- és módszerváltozást. Az elmúlt 15 évben 878 akut műtétet végeztek ventralis-dorsalis vagy kombinált módszerrel. Eredményeiket a neurológiai funkciójavulás, csontos konszolidáció, komforthelyreállás és a szövődmények szempontjából értékelik. Ismertetik és érzékeltetik a változásokat az elmúlt 15 évben, a korszerű gerincsérült-ellátás alapelveiben, indikációs területeiben, valamint műtéttechnikai módszereiben. Hangsúlyozzák a sérült gerinc biomechanikai tulajdonságaihoz kapcsolódó új műtéti megközelítési módokat, a primer definitív, ventralis sebészi ellátás jelentőségét a súlyos thoracolumbalis gerincsérültek sebészi ellátásában.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés - A transcranialis mágneses ingerléssel kiváltott motoros válasz vizsgálat (MEP) az egyetlen vizsgálóeljárás, amellyel a corticospinalis pálya funkciója megítélhető. A cervicalis spondylosishoz társuló myelopathia lehet tünetmentes, illetve - különösen a kezdeti stádiumban - a tünetek nem specifikusak. Mindez az elektrofiziológiai vizsgálatok fontosságát hangsúlyozza. A szerzők célkitűzése a MEP-vizsgálat érzékenységének meghatározása volt a cervicalis spondylosis okozta myelopathia diagnosztikájában. Betegek, módszer - A nyaki gerinc MR-vizsgálatával igazolt cervicalis spondylosisban szenvedő betegeket három csoportba sorolták klinikai tüneteik alapján: az első csoportban a betegek panasz- és tünetmentesek voltak, a második csoportba tartozó betegeknek nem specifikus panaszai vagy tünetei voltak (alsó végtagi zsibbadás, járászavar), a harmadik csoport tagjainál pyramisjeleket lehetett észlelni. Eredmények - A MEP-vizsgálat eredménye az első csoportban minden beteg esetében negatív volt. A második csoportban a centrális vezetési idő minden betegnél megnyúlt. A harmadik csoportban egy beteg kivételével szintén minden esetben megnyúlt a centrális vezetési idő. Következtetések - Megállapítható, hogy a MEP-vizsgálat érzékeny eljárás a cervicalis spondylosis okozta myelopathia diagnosztikájában, különösen a kezdeti stádiumban, amikor a betegnek csak enyhe panaszai vannak és a neurológiai vizsgálat során pyramisjelek még nem észlelhetők. Ugyanakkor, ha a betegek panasz- és tünetmentesek, a MEP-vizsgálat eredménye is negatív. Amennyiben a klinikai vizsgálat alapján egyértelmű a corticospinalis pálya laesiója, a MEP-vizsgálat sem nyújt további információt.
Ideggyógyászati Szemle
A chordoma ritka és egyedülálló viselkedésű rosszindulatú daganat, amely eredetét tekintve a notochord maradványaiból fejlődik ki, s rendszerint a negyedik-ötödik dekád folyamán manifesztálódik. A lokalizációt tekintve a test szimmetriatengelyében vagy ahhoz kapcsolódva helyezkedik el, s szövettani struktúrája inkább a benignus daganatokéra jellemző. Fájdalmatlan, de lokálisan könyörtelenül agresszív daganat, amely esetlegesen metasztázist is adhat, s hoszszabb túléléssel szövettani képe is változó lehet. Leggyakoribb megjelenési helye a sacrococcygealis régió (körülbelül 60%-ban) és a clivus. Spinalis (suprasacralis) manifesztációban a lumbalis régió érintett leginkább. A szerző munkacsoportja 1992 és 2002 között 37 beteget operált sacrococcygealis chordoma miatt. Valamennyi esetben széles reszekciót alkalmaztak, amely után négy betegnél összesen hét reoperáció történt. Közleményükben a betegcsoport részletes klinikai adatainak áttekintését adják és a széles reszekció technikai aspektusait tárgyalják.
Ideggyógyászati Szemle
A szerzők három eset kapcsán a gerincáttételek ritka csoportjaira hívják föl a figyelmet. A rosszindulatú daganatok kezelésében elért haladás, és az MR-vizsgálat elterjedése a diagnosztikában érdekes következménnyel is járt. Egyre gyakrabban találkozunk ez ideig ritkának tartott elváltozásokkal, ami kihívás elé állítja mind az onkológusokat, mind a neurológusokat és az idegsebészeket. A szerzők reményei szerint dolgozatuk segítséget nyújthat az egyre gyakrabban kórismézhető szokatlan elhelyezkedésű gerincáttételek felismeréséhez, lehetőséget adva a kezelésre.
Ideggyógyászati Szemle
Az elsődleges gerincvelői glioblastoma multiforme világirodalmi ritkaság. A szerzők összegzik nyolc esetük és az irodalom áttekintése kapcsán a betegség klinikai megjelenését, a diagnózis lehetőségeit, a kombinált kezeléssel kapcsolatos tapasztalataikat és a daganat patomorfológiai tulajdonságait.
Ideggyógyászati Szemle
Az elektrostimulációs technikákat a standard terápiás lehetőségek kiegészítőjeként vagy alternatívájaként lehet alkalmazni. Az alsó húgyúti diszfunkció elektromos terápiája magában foglalja a nervus pudendus nem invazív neuromodulációját, valamint az invazív sacralis idegstimulációt. A rövid idejű funkcionális elektrostimuláció detrusor-hiperreflexiás válogatott betegcsoportnál bizonyult hatékonynak. A sacralis idegstimuláció sikeres kezelési lehetőség a refrakter detrusor-túlműködés és a vizeletretenció bizonyos eseteiben.
Ideggyógyászati Szemle
A szerzők 31 thoracolumbalis gerincsérült minimálisan invazív műtéti ellátásával szerzett tapasztalataikról számolnak be. A betegek orvosi dokumentációját, radiológiai (preoperatív CT és MRI, valamint posztoperatív CT három és hat hónap után) képanyagát retrospektíven elemzik. A be-avatkozások során minden behelyezett csavar megfelelő pozícióba került, idegrendszeri funkcióromlás és sebfertőzés nem fordult elő. Az utánkövetés során három esetben alakult ki radiológiai korrekcióvesztés, melynek azonban klinikai következménye nem volt. Csavarlazulást, a fémanyag törését nem észleltük. Saját tapasztalataink alapján, a nemzetközi irodalmi adatokkal egybevágóan, a mini-málisan invazív módszer alkalmazását a gerincsérültek ellátása során javasoljuk.
Lege Artis Medicinae
A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.
Hypertonia és Nephrologia
Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.
Ideggyógyászati Szemle
A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jellegzetességeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegényebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebrovascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkoholabúzus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egyértelműen igazolja, hogy a stroke fiatalabb korban következik be, magasabb incidenciával, esethalálozással és mortalitással jár a kedvezőtlen szocioökonómiai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcsoportokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedvezőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakosságának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikótényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós programoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Ideggyógyászati Szemle
Az orvos-egészségügyi szakszervezet Pavlov ideg-elme szakcsoportjának 1953 december 17-19.-én tartott nagygyűlése2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás