Ideggyógyászati Szemle

Összefüggés az agyon átáramló vér gáz-tensióinak változása és az agyi elektromos tevékenység között relaxatióban végzett elektroshock alatt

DR. SZIRMAI Imre1, DR. BOLDIZSÁR Ferenc1, DR. FISCHE Járnos1

1974. MÁJUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1974;27(5)

A szerzők 23 psychiatriai osztályon kezelt beteget vizsgáltak relaxatiós elektroshock alatt. Az agyi elektromos tevékenység folyamatos regisztrálása mellett vérmintákat vettek a véna jugularis internából és az artéria femoralisból. A vérmintákban radiometriás módszerrel meghatározták az oxigén-tensiót és saturatiót, a széndioxid-tensiót, a pH-t valamint a serum bicarbonát mennyiségét. Megállapították, hogy: 1. A görcsök alatt nem alakul ki anoxiás anoxia az agyszövetben. A therapiás hatás szempontjából a vérgázértékek változása nem látszik számottevőnek. 2. A görcsöket követő restitutio alatt az agyban mind az oxigén-felhasználás mind a széndioxid termelés csökken. A változásokat a glucose-oxidatio romlásával, és az agyban bekövetkező haemodinamikai változásokkal hozzák összefüggésbe. A restitutióban felvett agyi elektromos tevékenységben jellegzetes szakaszok állapíthatók meg. A szakaszok és a vérgázértékek változása között szoros összefüggés van.

AFFILIÁCIÓK

  1. Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Subfrontalis meningeomák tapadása és vérellátása

DR. HULLAY J., DR. VELOK Gy., DR. BORUS F., GOMBI R.

A szerzők 13 subfrontalis meningeoma kórrajzi adatait, műtéti jegyzőkönyveit, osteo- és angiographiás rtg-képeit értékelték. Beszámolójuk 20 előzőleg tanulmányozott eset 8 éve közölt megfigyeléseiből indul ki, arra támaszkodik, azt erősíti meg és azt egészíti ki néhány új részlettel. Eszerint a PM tapadási helyén gyakori csontdomb nem csak a planum sphenoidale közepén ülhet, hanem elől az os sphenoidale spina ethmoidalisán is és lehet paramedian helyzetű is. Az OM és PM elkülönítése a klinikum, az osteo- és angiographiás rtg.-képek alapján nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is. Angiogrammokon szemléltetik táplálóér szerinti elkülönülésüket és rámutatnak arra, hogy vérellátásukban a carotis interna — a. ophthalmica, recurrens ága, a. ethmoidalis anterior, posterior, a. meningea anterior — mellett a carotis externa — a. maxillaris interna, a. meningea média — is résztvesz. Az ékcsonton tapadó subfrontalis meningeomákkal kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy az ékcsonti meningeomák sokkal nagyobb csoport, ha nemcsak a kis- és nagyszárnyiakat sorolják oda, hanem a planumon, a tuberculumon és a dorsumon tapadókat is.

Ideggyógyászati Szemle

Időskorú betegek psychopharmaconokkal való kezelésének különleges szempontjai

DR. SIMKÓ Alfréd

A psychopharmaconok klinikai alkalmazása során alapkövetelmény a szerek hatásmechanizmusának, metabolismusának, eliminatiójának, az adagolás módjának, az indicatiós területnek és a contraindicatióknak, valamint a várható mellékhatásoknak és szövődményeknek pontos ismerete. Az idős szervezet sajátosságainak egyik csoportját az általános reagibilitásbeli változások képezik. További jellegzetességeket jelentenek az időskor sajátos physiologiai változásai, az adaptatiós mechanizmusok mennyiségi és minőségi eltolódásai, valamint az önszabályozó rendszerek merevebbé válása. Az egyes gyógyszerekkel szembeni tolerancia-változások megbeszélése a maior- és minor-tranquillansok, az antidepressivumok és az altatók csoportosítása alapján történik. — Különös fontossággal bírnak öregeknél a vascularis rendszert és az extrapyramidiumot érintő nemkívánatos mellékhatások, továbbá az interneuronalis transmitterek inetabolismusát akadályozó károsodásokból származó veszélyek. A szerek hatáserősségi rangsorának betartása és a változások valamennyi paraméterének egyidejű figyelembevétele a geriatria alapelve.

Ideggyógyászati Szemle

Residualis dimenzió és defectus

PETHŐ B., HORVÁTH Szabó K., MÓROTZ K., HAJTMAN B., SAJGÓNÉ Molnár I.

A psychosisok residualis dimenziójának psychopathologiai és szociálpsychiatriai szempontból egyaránt jelentős és aktuális problémáját cycloid psychosisban és hebephreniában szenvedő betegek két, jól kiegyenlített csoportjának a vizsgálatával közelítettük meg. A kvalitatív klinikai vizsgálat mellett tünetbecslés-skálát és psychologiai teszteket (Taylor-féle Manifest Szorongás Skála, Eysenck-Brengelmann-féle kérdőív, Wechsler-féle intelligenciateszt, Rorschach teszt és Klinikai Gondolkodásvizsgálati Séma) alkalmaztunk. Betegeinket felvételkor és elbocsátáskor egyaránt részletesen és rendszeresen megvizsgáltuk és számbavettük az előtörténeti tényezők, a kezelés és a kórlefolyás adatait is. Ez alkalommal — célkitűzésünknek megfelelően — az elbocsátási jellemzőket tárgyaljuk, annyit használva fel a felvételi, előtörténeti stb. adatokból, amennyi éppen szükséges. Megállapítottuk a következőket: 1. A residualis dimenzió nem egységes, nem homogén és nosologiailag nem neutrális, hanem complex, sokrétű és jelentős mértékben nosospecifikus jellegű; 2. A cycloid psychosisok residualis dimenziójának az elemzéséhez elengedhetetlenül szükséges, de a (systhematikus schizophreniákhoz tartozó) hebe- phreniák esetében is hasznos az előalakjellegű maradványtünetegyüttes felmérése; 3. A cycloid psychosisok előalak jellegű maradvány-tünetegyüttessel jellemzett residualis dimenziójában egymástól jól elkülönült a) endogén kötöttségű, nosospecifikus morbogen hatás, b) endogen kötöttségű nem nosospecifikus hatás, c) nem-endogen és nem nosospecifikus, hanem a (complementer) characterogen, psychogen és pharmacogen hatások játékterének szabaddá-válásával érvényesülő morbogen hatás ismerhető fel; 4. Az irreversibilitas criteriumának alkalmatlansága miatt empirikusan használható és korszerű, szociálpsychiatriai igényeknek is megfelelő defectus-fogalom kialakítása szükséges. Klinikai defectusról az inkább életműködésük zavarát jelző manifest tüneteknek és a reszocializáció inkább élettörténeti természetű tüneteinek a szerves összekapcsolódása esetén beszélünk, feltárható defektusnak pedig (a tesztpsychologiai módszerekkel) feltárható tüneteknek a reszocializáció zavarával való szerves kapcsolódását nevezzük. Hangsúlyozzuk, hogy a psychiatriai defectus felmérése az antropologiai horizonton értelmezhető defectushoz képest kétszeresen resignatiós ismeretmód, azonban az empirikus haszon éppen a tudatosan vállalt korlátozásból adódik. 5. Klinikai defectust csak a hebephreneknél találtunk. A cycloidoknál cognitiv defectust, a hebephreneknél személyiség-defectust tártunk fel. A cycloidoknál feltárható defectus nagy aktuális jelentőségén túlmenőleg a catamnestikus vizsgálatokra vár a residualis dimenzióban rejlő, defectus-jelző tendenciák validálása. 6. A klinikai és a feltárható defectus nosologiai szempontból semmiképpen sem neutrális, hanem jelentős mértékben nosospecifikus jellegű. 7. A residualis dimenzió és a defectus felmérése során az élmény- és magatartástünetek következetes elkülönítése elengedhetetlenül szükséges. 8. A tiszta defectus elmélete és azok az egyéb, részben a pharmacogen pathomorphosis koncepciójával kapcsolatos álláspontok, amelyek szerint a „residualis psychosyndroma” általános, differenciálatlan és noso-aspecifikus, nem állják ki a kritikát: a nosologiai és antropologiai megközelítést psychopathologiai és pathopsychologiai vizsgálatokkal egyesítő empirikus vizsgálatok a fenti, újszerű eredményekre és meggondolásokra vezetnek.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.