Célkitűzések - Nagy multicentrikus vizsgálatokban elemezték a különböző antithromboticus kezelési módok hatékonyságát ischaemiás stroke-ban. Bizonyos klinikai helyzetekben azonban a vizsgálatok eredményeinek alkalmazhatósága nem egyértelmű. Tanulmányunkban elemeztük a neurológusok által alkalmazott antithromboticus kezelés különféle szempontjait. Módszerek - Széles körű felmérést végeztünk strokekezelésben jártas magyar neurológusok körében. A résztvevők kérdőívet töltöttek ki, amelyben az akut ischaemiás stroke-ban és a másodlagos prevenció során alkalmazott thrombocytaaggregáció-gátló és antikoaguláns kezelésre vonatkozó kérdések szerepeltek. Eredmények - A válaszadási arány 65%-os volt. A legtöbb (69%) klinikus akut stroke esetén mindig megvárja a képalkotó vizsgálat eredményét, mielőtt antithromboticus kezelést indítana. Az első ischaemiás eseményt követően a leggyakrabban adott thrombocytaaggregáció-gátló szer az acetilszalicilsav (100 mg/nap). Az első ischaemiás esemény után az acetilszalicilsav helyett egyéb hatóanyag felírásának gyakori okai közé tartozik a nagy kockázat és az acetilszalicilsav-allergia vagy -intolerancia. Az in vitro aggregometriás vizsgálatok eredményei gyakran befolyásolják a gyógyszerválasztást. Ha adott thrombocytaaggregáció- gátló kezelés mellett ismételt ischaemiás esemény következik be, a legtöbb válaszadó módosítja a gyógyszerelést. Néhány kolléga említést tett olyan nem kardiológiai indikációkról is, amelyekben alvadásgátlást vagy acetilszalicilsav és clopidogrel kombinációs kezelést alkalmaz. Következtetések - Ez a felmérés információt nyújt az általános neurológiai gyakorlatban alkalmazott antithromboticus kezelésről, beleértve az olyan mindennapi helyzeteket is, amelyekre vonatkozóan a szakmai irányelvek nem nyújtanak segítséget.

Idősödő társadalmunkban egyre növekszik az atherosclerosisnak és az inzulinrezisztenciának, valamint ezek szövődményeinek a jelentősége. A két jelenséget részleteiben vizsgálva látható, hogy kockázati tényezőik egymással jelentős mértékben átfednek, a két betegség evolúciójában szerepet játszó patomechanizmusok pedig több ponton találkoznak. Az egyik ilyen jelentős csomópontot az endothelium által termelt nitrogén-monoxid (NO) képezi.

Írásom, az előadás számára megadott témának megfelelően, négy részre tagolódik: 1. Rövid vázlat a Modernről; 2. Vázlat a Posztmodernről; 3. A pszichiátria Modernje és Posztmodernje történetének felvázolása; 4. Poszt-posztmodern pszichiátria, vagyis napjaink pszichiátriájának helyzete. Előrebocsátom, hogy az első három témával korábban több könyvemben és számos rövidebb írásomban foglalkoztam.

Anatalizumab szelektív adhéziós molekula (SAM) inhibitor, humanizált, α-4 integrinhez kötődő monoklonális antitest. α-4-integrin-antagonista, amely csökkenti annak immunogenitását és növeli a molekula fél életidejét.

Adr. Schaffer Károly ideg- és elmegyógyász professzor emlékének megőrzésére 2006-ban létrehozott alapítvány célja a fiatal, tehetséges neurológus és pszichiáter szakorvosok szakmai továbbfejlődésének elősegítése. Az erkölcsi és anyagi elismerés hozzájárul ahhoz, hogy tovább erősítse szakmai motivációjukat, és a megszerzett tudásukat Magyarországon kamatoztassák. Az alapítók dr. Schaffer Károly leszármazottai, unokája: dr. Bogsch Attila és dédunokája: Bogsch Erik.