Ideggyógyászati Szemle

Könyvismertetés

CZOPF József

1994. MÁRCIUS 20.

Ideggyógyászati Szemle - 1994;47(03-04)

Könyvismertetés

Klaus Lowitzsch: Kiváltott potenciálok felnőtt és gyermekkorban Klaus Poeck: Differenciáldiagnosztikai kérdések a neurológiában

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Thrombolysis az akut agyi ischaemia kezelésében

NAGY Zoltán, SKOPÁL Judit

A cerebrovascularis betegségek képezik a harmadik leggyakoribb halálokot és a legtöbb tartós munkaképtelenséget Magyarországon. Az agyérbetegségek patofiziológiájának és kezelésének intenzív preklinikai és klinikai kutatása ellenére nincs olyan kezelési eljárás, mely az agyi infarctus prognózisát bizonyíthatóan javítaná. A thrombolysis elméletileg oki beavatkozás, mivel az érpályát ismét szabaddá teszi (rekanalizációs hipotézis). A különböző trombolysis vizsgálatok, meta-analízisek és esetismertetések egyértelműen bizonyították, hogy a korai hospitalizáció, a jól átgondolt diagnosztikai algoritmus, ebben első helyen a CT-vizsgálat, illetve a haemostasis-vizsgálatok alapvető fontosságúak. A magas rizikót jelentő vérzéses átalakulás és az agyödéma nem függ az alkalmazott thrombolyticum dózisától. A lysis ideje viszont nagymértékben meghatározza a beavatkozás sikerét. Ezért a stroke-betegek ellátás megszervezése alapvető a sikeres kezelés szempontjából.

Ideggyógyászati Szemle

Dementia 1993: aktualitások, határterületi kérdések

TARISKA Péter

Az elmúlt évtizedben az Európa-szerte végzett széles körű epidemiológiai vizsgálatok nyomán fontos metodikai konvenciók születtek. Ezek fontos elemei: a kétfázisú szűrés, a minta megfelelő nagysága (minimum 4000 fő), összetételének arányossága, a két különböző időpontban végzett vizsgálat és a módszerek egységesítése. A dementia incidenciája a 60-64 éves korcsoportban 1%, az arány ötévenként körülbelül megkétszereződik. A kockázati tényezők között Alzheimer-dementia (AD) esetén érdekes újabb adatok születtek, melyek a dohányzás protektív szerepét, illetve az alacsony iskolai végzettség kockázatnövelő hatását hangsúlyozzák. Differenciáldiagnosztikailag is lényeges csoport a korfüggő feledékenység, melynek kialakulásában az úgynevezett biológiai életesemények vizsgálatának szemléletformáló jelentősége van. A pszichometriai vizsgálatok közül a Reisberg-féle dementiaskála részletes ismertetésére kerül sor. A szerző áttekinti az AD és az ér eredetű dementiák diagnosztikai ismérveit, melyeket – éles szakmai viták közepette - 1993-ban publikáltak. Áttekinti az AD klinikai felosztásának vitatott kérdéseit és a biokémiai markerek jelentőségét. A jelenleg bizonytalan nozológiai besorolású kórformák közül a Lewy-testes dementia kritériumait foglalja össze. Vázolja a kóroki kutatások újabb eredményeit (genetikai heterogenitás, amyloidogenesis újabb lehetőségei, glutamát-teória stb.). Az egyéni és a csoportos pszichoterápiák, mentális tréningek jelentőségének ismertetése után a befejező részben a szociális tényezők fontosságát méltatja, néhány tipikus etikai konfliktusszituáció (autóvezetés, kényszerítő intézkedések stb.) rövid exponálásával.

Ideggyógyászati Szemle

A magyar neurológia történet (I. rész)

BEKÉNY György

Minden nemzetnek vannak olyan kiválóságai, akikre büszke. Nálunk az intellektuelek úgy gondolják, hogy a magyarok különösen tehetségesek a zene és a matematika területén. Kitűnő genetikusunk nézete szerint azonban a különböző képességek genetikai háttere az egyes népek között egyenlő, és az eltérő eredményeket külső körülmények okozzák. Valóban, a nagy magyar dirigensek és muzsikusok egyesült államokbeli „halmozódására”, számos No- bel-díjas matematikus és fizikus amerikai pályafutására az adott lehetőséget, hogy politikai okokból el kellett hagyniuk hazájukat. Ellentétben a fenti gondolatmenettel, a magyar neurológia első 50 évének igen sikeres és nemzetközileg megbecsült korszakát csak hátráltatták a körülmények. Annál inkább nagyra kellett értékelnem e korszak neurológiai produkcióját. Örülnék, ha e munka olvasóinak is ez lenne a véleménye. Ismertetésre azokat a közleményeket választottam ki, amelyek úgynevezett „világnyelveken” jelentek meg. Kivételt csak a monográfiák, tézisek és egy-egy jelentősebb munka képez, amelyek anyaga részben már közlésre került idegen nyelven is. A terjedelem korlátai miatt az idegrendszerrel foglalkozó tudomány számos területe nem kerülhetett megbeszélésre. Így nem írhattam a neuroanatómia olyan nemzetközi nagyságairól, mint Lenhossék Mihály, Apáthy, Szentágothai; a neurofizológusokról, különös tekintettel a cochleovestibularis rendszerrel foglalkozókra, mint Hőgyes, Bárány, Békésy; a neuroendokrinológiáról vagy a neurokémia számos részletéről. A témánkkal szorosan öszszefüggő neurokirurgia jelentősége miatt önálló ismertetést igényel. Környey Istvánnak, a magyar neurológia nagy tanújának és tudósának tollából 1976-ban jelent meg a magyar idegtudományok történetét ismertető kis monográfia. Nagy Zoltán 1992-ben publikálta a múlt századi magyar neurológia történetét, Hungarian Neurology in The Last Century cím alatt. Ezen történeti összefoglalók jelen munkámnak fontos elő futárai voltak.

Ideggyógyászati Szemle

Absence rohamok elektroenkefalográfiás tüskehullámmintáinak amplitúdómapping elemzése

CLEMENS Béla

17 beteg absence-rohamokkal járó generalizált tüskehullám (GSW) mintáiban a tüske- és hullámkomponensek topográfiai viszonyait elemezték a szerzők az úgynevezett amplitúdómapping (AM) módszerrel. Eredményeik szerint a tüske- és a hullámkomponens többféle típusos potenciálmegoszlást mutathat a skalpon. Az A (anterior) típusú tüske frontális, a most leírt P (posterior) típusú tüske hátsó területi negativitást mutat a tüske csúcsánál. Vannak szabálytalan tüskecsúcs-mapek is. Az A típusú mapek jellegzetesen módosulhatnak a GSW-minta során. A hullám csúcsán is kétféle, mediális (M) és laterális (L) maximumú lehet a potenciálmező. A domináns tüskecsúcs-map típus, a tüskekonfigurációk egymásutánja a rohamokban, valamint a hullám csúcsának AM-képe jellemző a betegre. Úgy tűnik, az AM adatok párhuzamba állíthatók egyes klinikai paraméterekkel. Az A tüske és L hullám kombinációját inkább ,,típusos" vonásokat mutató absence-betegeknél találtuk. Ezzel szemben az erősen változó tüskemapek és a M típusú hullám együttese malignusabb evolúciót mutató betegeknél fordult elő.

Ideggyógyászati Szemle

Idiopathiás gyulladásos myopathiák immunológiai vizsgálata

HORVÁTH Rita, ALZIRA A S Carvalmo

Idiopathiás gyulladásos myopathiák - dermatomyositis, polymyositis és zárványtestes myositis - esetében izombiopsziás anyagon immuncitokémiai vizsgálatokat végeztünk monoklonális ellenanyagok felhasználásával. Eredményeink alapján e kórképek patomechanizmusára vonatkozóan próbáltunk következtetéseket levonni. Dermatomyositisben a humorális immunitás szerepe és az izomzat kis ereinek bántalma mutatható ki. Polymyositisben és zárványtestes myositisben döntőnek tűnik a kóros celluláris immunválasz kialakulása az izomrostok ellen, melyet esetleg egy szervezetidegen MHC l-antigén izomsejtfelszíni produkciója által kiváltott T8 cytotoxicitás okoz.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Magyar gerinc társaság

VARGA Pétel Pál, PENTELÉNYI Tamás

A spondylolisthesis diagnosztikája és kezelése. Könyvismertetés "Gyakorlati Reumatológia". A Magyar Gerinc Társaság 1993. évi tudományos programja.

Ideggyógyászati Szemle

Könyvismertetés

MOUSSONG-KOVÁCS Erzsébet

Hárdi István: A Lélek Egészségvédelme. A lelki egészségvédelem jelene és távlatai könyv ismertetése.

Ideggyógyászati Szemle

Könyvismertetés

CLEMENS Béla

Engel J. Jr.: Seizures and Epilepsy könyvismertetés.

Ideggyógyászati Szemle

Könyvismertetés

GARZULY Ferenc

Barakonyi István, Szántó József, Nikl János: Liquor-citodiagnosztika a klinikai gyakorlatban című könyv ismertetése

Ideggyógyászati Szemle

Könyvismertetés

PÁLFFY György

Leel-Őssy Lóránt: Neurológia Sprinter, 1993-as könyvének ismertetése