Ideggyógyászati Szemle

Idős arteriosclerotikusok deliráns állapotainak infusios therápiája

DR. TAKÁCS Piroska1

1970. JANUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1970;23(1)

Idős arteriosclerotikus betegek deliráns állapotainak infusios therápiájában szerzett tapasztalatokról számol be. A gyakorlatban észlelt jó therápiás eredmények mellett az esetek egy részében a keringő vérmennyiség meghatározását is elvégezte. Irodalmi adatokkal egyezően ezekben az állapotokban a keringő vérmennyiség kifejezett csökkenését észlelte és ennek lényeges szerepet tulajdonít a deliráns állapotok kialakulásában. Mind a diagnózisban, mind a therápiában jelentős segítségnek tartja a keringő vérmennyiség izotop módszerrel történő meghatározását.

AFFILIÁCIÓK

  1. Szentesi Megyei Kórház Ideg-Elme Osztálya és Izotóp Laboratóriuma

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Hermann Imre köszöntése

DR. VIKÁR György

A nyolcvan éves Hermann Imrét köszöntik a magyar psychiaterek és psychologusok, akik megfigyelésekben és gondolatokban gazdag életművéből legtöbbet tanulhatnak. Neve, mint psychoanalytikusé ismert világszerte. Művének jelentősége túlnő a lélekelemzés problémakörén; hasznos eredményeket, termékenyítő gondolatokat nyújt a kísérleti lélektan, a gondolkodáslélektan, a psychopathológia, a kultúr- és szociálpsychológia számára.

Ideggyógyászati Szemle

Experimentalis agydaganat elektrofiziológiai vizsgálata

DR. TOMKA Imre, DR. SARKADI Ádám, DR. ZETTNER Sebő

Az elektrofiziológiai irodalomból ismert kísérletekben elsősorban mechanikus úton idéztek elő intracranialis térszűkületet [2, 3, 5, 13], amely egyrészt sokkal gyorsabban ment végbe, másrészt sok paraméterében különbözött az onkológiai történésektől. Nagy laboratóriumi állatokon (nyúl, kutya, macska) transplantalt tumoros kísérletek ritkák [ 4]. Jelen kísérleteink alkalmasnak látszanak arra, hogy a cerebralis elektromos jelenségek széles skáláját kísérjük figyelemmel az experimentalis tumor növekedése kapcsán a normális állapottól egészen az exitusig.

Ideggyógyászati Szemle

A Hamilton-féle depressiós skála alkalmazása

DR. TRINGER László

A szerző röviden vázolja a quantitatív psychiátriai tünet-kiértékelés jelentőségét, majd a Hamilton féle depressziós skála magyar viszonyok közötti érvényességi és megbízhatósági vizsgálatait, valamint átlag értékeit is ismerteti.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok az alkoholizmus társaslélektani és epidemiológiai kérdéseihez

DR. KARDOS György, TÓTH Ágnes

Dolgozatunk a harmadik, befejező része tájékozódó jellegű vizsgálatainknak, melyekkel az alkoholizmus főbb kérdéseit társaslélektani és sociológiai oldalról kíséreltük meg felderíteni. Először azokkal a csoport-lélektani kölcsönhatásokkal foglalkoztunk, melyek az abstinentia beállítását célzó gyógyszeres kezelési kísérletek hatékonyságát módosítani, sőt, kioltani, vagy éppen helyettesíteni képesek [13]. Azután 4241 férfi betegünk epidemiológiai adatait elemeztük a hazánkban endémiásnak mondható alkoholizmus (mint népbetegség) terjedési módjának, irányának és okainak a felderítésére [15]. Ezúttal ugyanazt tesszük 621 nőbetegre vonatkozóan, akiket a 4241 férfi beteggel egyidőben, tehát ugyanabbana két, egymástól tíz évnyire eső három-hároméves periódusban a fővárosi kórházak női psychiatriai osztályain kezeltek.

Ideggyógyászati Szemle

Idős arteriosclerotikusok deliráns állapotainak infusios therápiája

Idős arteriosclerotikus betegek deliráns állapotainak infusios therápiájában szerzett tapasztalatokról számol be. A gyakorlatban észlelt jó therápiás eredmények mellett az esetek egy részében a keringő vérmennyiség meghatározását is elvégezte. Irodalmi adatokkal egyezően ezekben az állapotokban a keringő vérmennyiség kifejezett csökkenését észlelte és ennek lényeges szerepet tulajdonít a deliráns állapotok kialakulásában. Mind a diagnózisban, mind a therápiában jelentős segítségnek tartja a keringő vérmennyiség izotop módszerrel történő meghatározását.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Posztoperatív delírium nem gyógyszeres megelőzési és kezelési lehetőségeinek felmérése csípőműtéten átesett időskorú betegek körében – szisztematikus irodalomelemzés

VIDA Nóra, PAPP László

A delírium olyan komplex tudatzavar, melyet az éberség és a kognitív funkciók rövid idő alatt kialakuló és fluktuáló zavara jellemez. Az elmúlt évtizedben a delíriummal foglalkozó publikációk száma jelentősen nőtt, annak számos területére kiterjedően. A kutatók fókuszpontjában elsősorban a gyógyszeres megelőzés és kezelés áll. Az egészségügyi kiadások növekedése miatt azonban egyre fontosabbak azok a beavatkozások, melyek költséghatékony módon támogatják a gyógyítási-gyógyulási folyamatot. A vizsgálat célja: Jelen kutatás célja áttekinteni a delírium nem gyógyszeres megelőzési, illetve kezelési lehetőségeit csípőműtéten átesett, idős betegek körében. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a PubMed és a Wiley Online Library elektronikus adatbázisokban, 1999 és 2019 között publikált tanulmányok alapján. A nem gyógyszeres módszerek a célcsoportban szignifikánsan csökkentették a delírium incidenciáját (p=0,003–0,045), időtartamát (p=0,009–0,03), hozzájárultak az epizódok számának csökkenéséhez (p=0,03), valamint az enyhébb lefolyáshoz (p=0,0049–0,02). A korai mobilizálás és a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás hozzájárul a delírium incidenciájának csökkenéséhez. Az oxigénszaturáció mérése és szükség esetén szupplementáció alkalmazása, a megfelelő táplálkozás segítése, a hatékony fájdalomcsillapítás, a gyógyszerfogyasztás minimalizálása, az alvás segítése, illetve az érzékszervi károsodások csökkentése szintén hatással van a tudatzavarok előfordulására, a panaszok súlyosságára és időtartamára.

Lege Artis Medicinae

Öngyilkossági veszélyeztetettség időskorban – rizikótényezők, prevenció és ellátás

BARACZKA Krisztina

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a 65 éven felüli lakosok száma 2001-ben az össznépesség 11,8%-a, 2011-ben a 13,2%-a , míg 2019-ben a 19,3%-a volt. Az idősödés korába (60 év) lépő, idős (75 év), agg (90 év) és matuzsálemi (100 év) korú személyek ellátása jelentős terhet ró az egészségügyre, és a szociális-gazdasági szférára. A testi és lelki egészség, az egyén szubjektív jóllétének megőrzése időskorban is kiemelkedően fontos. A World Health Organization (WHO) adatai szerint az adatszolgáltató országok összességében a 60–79 éves lakosság körében a befejezett öngyilkosságok száma 1987-től 2006-ig mintegy 21%-kal növekedett. Magyarországon az öngyilkosságok száma 1980 óta egyenletesen és jelentősen csökkent (1980-ban 4809, 2018-ban 1656 fő, 66%-os a csökkenés), és 2018 óta már nem vagyunk Európában az első három, a világon az első 15 helyre sorolt országok között. A befejezett öngyilkosságok, illetve az öngyilkossági kísérletek száma az időskorúak vonatkozásában azonban változatlanul magas, és emelkedő tendenciát mutat. Az öngyilkosság megelőzésére, az öngyilkossághoz vezető tényezők feltárására és az öngyilkosságot megkísérlők ellátására vonatkozóan a kutatások által feltárt eredmények szélesebb körben való megismertetésére és azok átfogó elemzésére van szükségünk. A közleményben a nemzetközi és hazai irodalmi adatokat tekintjük át, választ keresve elsősorban a prevenció kérdéseire.

Lege Artis Medicinae

Érfali rugalmatlanság, az artériás stiffness klinikai jelentősége időskorban

BENCZÚR Béla

A magasvérnyomás-betegség és a cardiovascularis kockázat az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Ugyanakkor az öregedés folyamata bizonyos egyénekben sokkal gyorsabbnak tűnik, ami tükröződik a korai vascularis öregedés (early vascular aging, EVA) tünetegyüttesében. Az ütőerek falának rugalmatlanná válásában, az artériás stiffness kialakításában a hypertonia és az öregedés játssza a legfőbb szerepet, amely lényege az EVA-nak: a nagy elasztikus arté­riák (főleg az aorta) falának középső rétege veszít a rugalmasságából. Ez a folyamat jól mérhető a pulzushullám terjedési sebességével. Az idős hypertoniás egyénekben a nagy artériák rugalmatlansága, a szisztolés és diasztolés vérnyomás különbsége fokozódik, a pulzusnyomás megnő, köszönhetően a hullám-visszaverődésnek. Az érfali rugalmatlanságnak prediktív szerepe van a ké­sőbbi szív-ér rendszeri események (koszorúér-betegség, stroke, vascularis dementia), de még az összmortalitás szempontjából is. A korai vascularis öregedés és a szupernormális vascularis öregedés (supernormal vascular aging, SUPERNOVA) koncepciója segít ér­telmezni, miért alakulnak ki egyesekben korai célszervkárosodások és érrendszeri szövődmények, mások miért maradnak jó­val „fiatalabbak” kronológiai életkoruknál. Új gyógyszereket fejlesztettek az EVA kezelésére, melyeknek akkor lehet szerepük, ha az életmódkezelés és a hagyományos, ri­zi­kó­faktorokat csökkentő gyógyszerek hatása már nem elegendő.

Lege Artis Medicinae

Időskori zavartság: mindennapos és általánosan elnézett szindróma

SZENDI István

A zavartság vagy delírium, a figyelmi és tudati vigilancia, valamint a megismerő mű­­kö­dé­sek agyi bántalom következtében hevenyen kialakuló és fluktuációra hajlamos zavara. Általában szisztémás kórfolyamatok hatására alakul ki másodlagosan a szindróma kifejlődéséért felelős neuralis mű­ködészavar. Nem pszichiátriai betegség­ről van szó: a primer mentális zavarok nem okoznak tudati vigilanciazavart. Az idős kor­osztályban meglehetősen gyakori, elő­fordulása hazánkban hozzávetőleg hetven­ötezer embert érinthet. Döbbenetes tény, hogy az esetek csaknem kétharmadát nem ismerik fel, aminek a markáns morbiditási és mortalitási kockázatnövekedés miatt tár­sa­dalmi szintű egészségügyi jelentősége van. Kezelése a gyakori multimorbiditás és polipragmázia miatt összetett ismereteket igénylő kihívás. A szisztematikus, nem gyógy­szeres megelőzési stratégiák alkalmazásának különösen nagy a jelentősége.

Hypertonia és Nephrologia

A telemedicina lehetőségei és eredményessége a hypertoniás betegek kezelésében és gondozásában a Covid-19-pandémia alatt és után

KÉKES Ede, SZEGEDI János, VÁLYI Péter

A koronavírus okozta járvány menetét, lefolyását számos tényező, mint például a fertőző vírus erőssége, dózisa, az érintett egyén immunrendszere, a fennálló alapbetegségek, a vírus terjedési gyorsasága, az életkor és környezeti tényezők, továbbá a védekezés módszerei szabják meg. Időskorban szignifikánsan nagyobb a súlyos esetek kialakulásának, illetve a halálos kimenetelnek a kockázata. Különösen nagy az életvesztés mértéke a szociális gondozókban, idősotthonokban. A hypertonia mint alapbetegség előfordulása legnagyobb a halállal végződő esetekben, azonban nem önmagában a hypertonia a döntő kockázati tényező, hanem a hozzá társult betegségek, illetve a vírusfertőzéssel járó komplikációk. A járványhelyzetben a hypertoniás betegek kezelése és gondozása speciális kihívásokat jelent az egészségügynek, illetve az aktív munkát végző alap- és szakellátási dolgozóknak és természetesen a hipertonológusoknak is. A Magyar Hypertonia Társaság kifejtette véleményét és javaslatait a Covid-19-járvány idején az otthon tartózkodó betegek, illetve a kezelést és gondozást végző orvosok számára, és összegezték a telemedicinális konzultáció során nyert adatokból származó döntéshozatali lehetőségeket. Magunk a telemedicina adta lehetőségek részleteit, a telekonzultáció különböző módszereinek gyakorlati megvalósítási lehetőségeit, előnyeit, hazai környezetben megvalósítható modelleket kívánunk bemutatni. Figyelembe vettük az eddigi nemzetközi tapasztalatokat, a krónikus, nem fertőző betegségekre vonatkozó új e-health stratégiát és a WHO koncepcióját. A telemedicina, a folyamatos telekonzultáció optimális kapcsolatot biztosít a beteg és orvos között, növeli a beteg biztonságérzetét, javítja a gyógyszer-adherenciát. Az orvos megbízható adatokat kap a beteg állapotáról, így folyamatosan tud számára utasításokat, valamint információt küldeni. A személyes kontaktus és a telekommunikáció harmonikus egyensúlyának kialakítása már a jövőt mutatja, és ezen módszerek alkalmazását a járványmentes időszakban is ki kell alakítanunk. Az eddigi nemzetközi (TASMINH-4, HOMED-BP stb.) és hazai (CONADPER-HU) vizsgálatok igazolták, hogy a hypertoniás betegek telemonitorozása sikeresen megoldható, javítja a betegek gyógyszer-adherenciáját, növeli a célvérnyomás-elérési arányt és egyúttal a beteg is aktív részese lesz a kezelésnek. Különösen hasznos a módszer vidéki, orvos nélküli településeken. Az idős és multimorbid betegek telemedicinális ellenőrzése kiemelten hasznos szociális intézményekben, idősotthonokban. Megoldja a vitális funkciók ellenőrzését, sürgős esetekben lehetővé teszi a gyors beavatkozást, biztosítja a kapcsolat folyamatosságát a felügyelő orvossal. A telemedicina a humánerőforrás-hiány miatt is óriási jelentőségű, hiszen ilyen technológiával sok mindent meg lehet oldani, nem kell annyi személyes találkozás. Ennek a járvány menetét befolyásoló hatása mellett fontos hatékonysági, létszámbeli, gazdálkodási és “kényelmi” szerepe is van az egészségügy minden szektorában. A javasolt modellek nemcsak a járványhelyzetben alkalmazhatók, hanem a továbbiakban a mindennapos egészségügyi munka részévé kell tennünk.